Vendégség

Előszó

Felejthetetlen élmény hegyeket járó, túrázó embernek az, ha szétázottan, összefagyottan, eltévedés határán imbolyogva ismeretlenek befogadják, megvendégelik. Az erdélyi Nagyhagymáson jártam évekkel ezelőtt diákokkal, és a fent vázolt körülmények közt esteledett ránk: irgalmatlanul fáztunk, vízszintesen esett a hideg szélben az eső, és nem igazán tudtuk, hol is járunk. Reménytelen kóválygás. Ám egyszer csak megláttunk egy hegyi kalyibát, mire persze onnan is megláttak minket a pásztor kutyái... szóval miután a pásztor megmentett minket a vicsorgó ebek köréből, behívott házikójába. Pontosítsunk: viskójába, alacsony, büdös, füsttől fekete sajtkészítő kalibájába. Hat négyzetméteren, kilenc légköbméterben a román pásztor, felesége, három gyereke és mi nyolcan. Mégis mindenkinek jutott hely, aztán sajt is, orda is, és mindezeken felül kedves biztatás, mosoly. A beszélgetés inkább csak mutogatás volt, hisz nem értettük egymás nyelvét. Helyesebben nagyon is értettük: egyikünk eltévedt magyar turista volt, a másik a nyomorában is bőkezű román vendéglátó. Egy óra szárítkozás és eszegetés után aztán a pásztor útba igazított minket, mi pedig életünk egyik legszebb vendéglátás-élményével gazdagodva útnak eredtünk immár betájolt célunk felé. A fiúkkal, akikkel ezután együtt bandukoltunk ott az erdélyi estében, jó ideig hallgattunk a kalyiba elhagyása után: valószínűleg az addig ismeretlen juhsajt és orda mellett a vendégfogadás titkát is ízlelgettük, utóbbit a szívünkben. Immár újra élet volt bennünk e kis pihenőnk után, mert egy másik ember adott az ő életéből nekünk. Ilyen talán kissé archaikusnak vagy művinek tűnő élethelyzetek mellett persze megvannak a vendéglátásnak a modern formái, hétköznapi városi helyzetei is: testvériskola cserediákjának befogadása pár napra egy család életébe, stoppos felvétele az országúton, komatál a gyermekágyas barátnénak, osztálytárs befogadása a lakásrenoválás idejére, a Szent Jakab zarándokút éjszakai szálláshelyeinek menedéke, idegen nagyvárosban elveszve becsöngetés egy soha nem látott kolostor ajtaján. Végtelen lehetőségek, végtelen tér. Mire is? Vissza