Vendéglátóipar gazdaságtana

Nappali, esti, levelező tagozat áruforgalmi szakos, idegenforgalmi alternatív blokk és vendéglátóipari alternatív tárgy hallgatói részére/ Kézirat

Szerző

Dr. Kolacsek András

Lektor

Dr. Gellai Imre

Dr. Szemrédi József

Budapest

'Dr. Kolacsek András: Vendéglátóipar gazdaságtana ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1987
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	475 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Megjelent 578 példányban. Tankönyvi szám: J 10-1544. Fekete-fehér táblázatokkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A vendéglátóipar gyakori igénybevétele - a fejlett iparral, a magas termelékenységgel és életszínvonallal rendelkező országokban - a modern élet egyik fontos kisérő jelensége. Korszerű munkahelyek és intézmények ma már nem épülnek étkezőhelyiségek és büfék nélkül. A frekventált üdülő és kirándulóhelyek vendéglátóhelyei ma már tömeges méretekben feleslegessé teszik az útravalót. Az országutak mentén, a városok főútvonalain, közlekedési csomópontjain és lakótelepein a különféle fizetőképességű vendégek igényeinek és pénztárcájának megfelelő változatos szinvonalu vendéglátóhelyek széles hálózata működik. A turisták tömegei második otthonra találnak a szállodákban és egyéb szálláshelyeken. A vendéglátóipar korunk társadalmának és ezen belül gazdasági életének jelentős tényezőjévé vált. Megnövekedett igénybevevőinek száma. Hálózata kiszélesedett, berendezéseit modernizálta, differenciálódott szolgáltatásainak köre és szinvonala. Szocialista társadalmunk felhasználja a vendéglátóipar nemzetközi fejlődésének tapasztalatait a széles néprétegek kulturált ellátásának és szórakoztatásának megszervezésére. A szocialista országokban a vendéglátóipar a belkereskedelem egyik alágazata, illetőleg a vendéglátóipari szolgáltatások egy része /szálloda/ a kereskedelmi szolgáltatásoknál kerül elszámolásra az idegenforgalmi szolgáltatásokhoz hasonlóan. Ez az alágazat sajátos vonásokkal rendelkezik, amelyek indokolják, hogy a gazdaságtudományok differenciálódása során kialakuljon a vendéglátóipar önálló gazdaságtana. A közgazdasági szempontból jelentkező sajátosságok köréből elég ha utalunk az ipari-kereskedelmi-szolgáltató funkció együttes működésére, a kapacitáskihasználtság kiemelkedő jelentőségére, a kereskedelem átlagánál jóval nagyobb élő- és holtmunka igényre, a jövedelmezőség és gazdasági hatékonyság szóródására, a beruházások értékének és megtérülésének eltéréseire, a különféle szolgáltatási szinvonalakra, a differenciált árpolitikára stb.
A vendéglátóipar számottevő gazdasági és társadalmi tényezővé válása vezetett ésszerű szervezésének és jövedelmező vezetésének tudományos igényű tanulmányozásához. E szükségletekből kiindulva alakult ki a szállodaipari üzemszervezés, a vendéglátóipari üzemgazdaságtan, majd a makro és mikro-szintü alágazati gazdaságtanok. Az első ilyen müvek az idegenforgalom klasszikus fogadóországaiban jelentek meg és ott alakultak ki a különféle - többek között felső - szintű szakosított tanintézmények is. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 6
I. A VENDÉGLÁTÓIPARI TEVÉKENYSÉGE ÉS SZEREPE 8
1. A vendéglátóipar tevékenysége és sajátos
vonásai 8
2. A kiskereskedelmi áruforgalomban betöltött
szerep 11
3. A vendéglátóipar szerepe a lakosság fogyasztásában 17
4. Az étkezésben való részesedés naturális mutatókkal szemléltetve 19
5. A kereskedelmi létszámban betöltött szerep 2 3
6. A hálózatban és beruházásokban betöltött szerep
7. A nyereségben játszott szerep 25
8. A vendéglátóipar tevékenysége a fogyasztó
szemléletében 27
9. A vendéglátóipar szerepe a hazai és a külföldi idegenforgalom kiszolgálásában 31
II. A VENDÉGLÁTÓIPAR FORGALMA 33
1. A forgalom volumene és növekedési üteme 33
2. A forgalom összetétele 36
3. A forgalom idényszerüsége 39
4. A forgalom területenkénti megoszlása 41
5. Az egyes rendszerek szerepe a forgalom lebonyolításában 43
6. Az egyes profilok és üzletosztályok szerepe a
forgalomban 45
7. A vendéglátóipari forgalom várható alakulása
a hatodik ötéves tervben 48
a/ A Belkereskedelmi Kutató Intézet előzetes
prognózisa 48
b/ A hatodik ötéves terv koncepciója és a
vendéglátóipar feladatai 52
III. A VENDÉGLÁTÓIPAR HÁLÓZATA 60
1. A vendéglátóhelyek száma és alapterülete 60
2. Az egységek száma és alapterülete szakjelleg
főcsoport szerint 62
3. A hálózat teljesitménye 71
4. A hálózat műszaki-technikai felszereltsége 77
5. A profil-módositás és a forgalom szerkezetének változása 80
6. A fogyasztás kulturáltsága a vendéglátásban 83
7. A hálózati ellátottság és területenkénti
megoszlása 89
8. A hálózatfejlesztés gazdálkodási problémái 95
9. A hálózatfejlesztés várható körülményei és
célszerű irányai a VI. ötéves tervben 99
VI. AZ IDEGENFORGALMI SZÁLLÁSHELYEK 116
1. A szálláshely-ellátottság 118
2. A kereskedelmi szálláshelyek és forgalmuk 121
3. Az üdülési szálláshelyek és vendégforgalmuk 142
4. Ifjúsági táborok és forgalmuk 151
5. Az idegenforgalmi szálláshelyek összesitett
forgalma 153
V. VENDÉGLÁTÓIPAR JÖVEDELMEZŐSÉGE ÉS GAZDÁLKODÁSA 157
1. A belkereskedelem és vendéglátóipar 157
2. Jövedelmezőség és gazdaságosság 160
3. Az egyes kategóriák viszonyitási alapjai 164
4. Ráforditások, költséggazdálkodás 17 2
a/ A ráforditások szintjének változása 172
b/ A költségszint szóródása 174
c/ A költségfajták 176
5. Árrés 178
a/ Az árrés funkciója és szinvonala 178
b/ Az áruforgalmi /nettó/ árrés összetétele 179
6. Vendéglátó preferenciák és egyenlegük 181
7. A nyereség 185
a/ A nyereség alakulása 185
b/ A nyereségérdekeltség és a vállalati
alapok 189
8. Költségvetési kapcsolatok 194
9. Eszközgazdálkodás 196
a/ Az eszközállomány alakulása 196
b/ Az eszközgazdálkodás hatékonysága 201
c/ A szállodaipari beruházások hatékonysága 203
10. Bér- és létszámgazdálkodás 216
a/ A munkaerő ellátottság 216
b/ Bérek 219
c/ Bérgazdálkodás 220
11. Vállalati környezet és magatartás a 80-as
évek elején 221
a/ A változások iránya és céljai 221
b/ A tervezett áruforgalom és megvalósítása 233
c/ Vállalati költséggazdálkodás 236
d/ Árrés 239
e/ A vállalati eredmény és a képződő alapok 241
f/ A vendéglátó vállalatok létszámgazdálkodása 250
g/ 1981 évi üzletpolitikai irányelvek 255
VI. ÁRKÉPZÉS, ÁRPOLITIKA A VENDÉGLÁTÓIPARBAN 266
1. A vendéglátóipari árképzés
A haszonkulcsok funkciója 267
2. A vendéglátóipari árszinvonal 276.
3. A szállodai árszinvonal 280
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 307
IRODALOMJEGYZÉK 473