Bevezetés | 1 |
A szocialista belkereskedelem | 5 |
A termelés és a fogyasztás közti kapcsolat | 6 |
A vásárlóerő és az árualapok közötti összhang | 8 |
A belkereskedelem a műszaki fejlődés szolgálatában | 10 |
A társadalmi - gazdasági fejlődés és a belkereskedelem | 11 |
A belkereskedelem szerepe az állami akkumuláció realizálásában | 13 |
A kereskedelem szerepe a vásárlóerő lekötésében | 13 |
A belkereskedelmi forgalom és a fogyasztás kapcsolata | 18 |
A szocialista belkereskedelem formái és irányítása | 23 |
A szocialista belkereskedelem kialakulása | 23 |
A belkereskedelem szocialista szektora | 25 |
A piaci kereskedelem | 27 |
A belkereskedelem magánszektora | 28 |
A belkereskedelem ágazati szervezete | 29 |
Az elosztó nagykereskedelem | 29 |
A bolti kiskereskedelem | 34 |
A vendéglátás | 35 |
A többféle kereskedelmi szervezet | 36 |
A kereskedelem szakmai és területi szervezete | 37 |
A szocialista belkereskedelem irányítása | 38 |
A szocialista állam kereskedelempolitikája | 44 |
A lakosság keresletének kielégítésére irányuló célkitűzés | 48 |
A lakosság ellátása rétegek szerint | 53 |
A társadalmi és a gazdasági fejlődés meghatározza a belkereskedelem feladatait | 56 |
A kereskedelem közvetíti a fogyasztói igényeket az iparhoz és a mezőgazdasághoz | 59 |
A lakosság üzletekkel való ellátottságának állandó javítása | 63 |
A lakosság áruellátását gazdaságosan kell bonyolítani | 67 |
Az árukínálatot meghatározzák a kereskedelmi készletek | 69 |
A szocialista és a tőkés kereskedelem | 73 |
A szocialista vendéglátás | 85 |
A vendéglátás a fejlett tőkés országokban | 88 |
A szocialista vendéglátás | 94 |
A szocialista vendéglátás kialakulása hazánkban | 102 |
A vendéglátás tartalma és tevékenysége | 109 |
A vendéglátó forgalom köre és ágai | 110 |
A vendéglátás fogalma és köre | 111 |
A vendéglátás nem kereskedelmi ágai | 115 |
A termelés - értékesítés - szolgáltatás | 117 |
A vendéglátó forgalom összetétele | 124 |
A vendéglátó tevékenység ágai | 133 |
A vendéglátás közületi értékesítése | 139 |
A belkereskedelmi forgalom és a vendéglátás | 141 |
A vendéglátás helye az élelmiszergazdaságban | 144 |
A vendéglátó forgalom fejlődése és ennek közgazdasági jellege | 150 |
A vendéglátó forgalom növekedésének üteme | 150 |
A vendéglátó forgalom szerkezetének fejlődése | 155 |
A vendéglátó forgalom szerkezetének alapvető vonásai | 156 |
Az ételforgalom szerkezetének fejlődése | 161 |
Az italforgalom összetételének fejlődése | 168 |
A vendéglátó forgalom összetétele kereskedelmi és üzemi vendéglátás szerint | 175 |
Idényszerűség a vendéglátásban | 177 |
A vendéglátó forgalom területi alakulása | 183 |
A városi vendéglátás | 188 |
A falusi vendéglátás | 191 |
A vendéglátó forgalom az üdülő területeken | 198 |
A vendéglátó forgalom bonyolításának szervezeti és irányítási rendszere | 203 |
Az állami vendéglátás szervezete | 206 |
Az állami kereskedelmi vendéglátás szervezete | 206 |
A Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátó vállalatai | 207 |
A tanácsok irányítása alá tartozó vendéglátó vállalatok | 212 |
Egyéb állami vendéglátó szervezetek | 217 |
Az üzemi vendéglátás szervezete | 219 |
Az üzemi vendéglátó vállalatok | 220 |
A sajátkezelésű üzemi konyhák | 224 |
A szövetkezeti vendéglátás szervezete | 225 |
A vendéglátás szervezésének elvei | 229 |
A vendéglátás országos és területi irányítása | 235 |
A vendéglátás irányításának eszközei és módszerei | 236 |
A minisztérium szakfelügyeleti hatásköre | 239 |
A minisztérium közvetlen irányítása a vendéglátásban | 241 |
A vendéglátás irányításának területi rendszere | 242 |
A vendéglátás vállalati szervezete és az önálló elszámolás rendszere | 244 |
Az önálló elszámolás rendszere | 244 |
A vendéglátó vállalatok szervezete | 246 |
A vendéglátás társadalmi és népgazdasági szerepe | 249 |
A vendéglátás szerepe a lakosság élelmiszerfogyasztásában | 250 |
Az élelmiszerfogyasztás alakulása | 251 |
A vendéglátás részesedése az élelmiszerfogyasztásból és forgalomból | 253 |
A vendéglátás és a korszerű táplálkozás | 260 |
A vendéglátás és a háztartások korszerűsítése | 264 |
A vendéglátás a népgazdaság "nagyüzemi háztartása" | 269 |
A vendéglátás fejlesztésének kereskedelempolitikai elvei | 273 |
A vendéglátásban való étkezés lehetőségeinek tömegessé tétele | 274 |
A fogyasztói kereslet aktív irányítása | 281 |
Kereskedelempolitikai célkitűzések az ételforgalom fejlesztése terén | 284 |
Az italforgalom terén követett kereskedelempolitika | 289 |
A vendéglátás szolgáltatásainak fejlesztése | 293 |
Az üdülő- és kirándulóhelyek vendéglátó ellátásának kereskedelem-politikai elvei | 294 |
A vendéglátás szórakoztatási tevékenysége | 297 |
A vendéglátás idegenforgalmi szolgáltatásai | 300 |
A szállodai szolgáltatási tevékenység | 301 |
A vendéglátás fogyasztói ára | 305 |
Árrendszer a szocialista vendéglátásban | 307 |
Az árképzés és a haszonkulcsok rendszere a vendéglátásban | 310 |
A korszerű vendéglátás és fejlődésének távlata | 313 |
A termelőfolyamat korszerűsítése | 314 |
A kiszolgálás korszerűsítése | 321 |
A vendéglátás technikai fejlődésének jövője hazánkban | 331 |
A lakosság keresletét meghatározó tényezők | 335 |
A lakosság jövedelmeinek hatása a kereslet alakulására | 337 |
A kereslet fejlődése az árak hatására | 344 |
A népesedési viszonyok hatása a keresletre | 348 |
A kereslet alakulása és a foglalkoztatottság, valamint a foglalkozási összetétel | 355 |
A települési viszonyok hatása a lakosságk eresletére | 361 |
Megtakarítások szerepe a kereslet alakulásában | 362 |
A fogyasztói szokások hatása a kereslet alakulására | 364 |
A kereslet alakulása és a kommunális fejlődés | 367 |
A kereslet alakulása és a kulturális fejlődés | 369 |
A keresletet befolyásoló egyéb tényezők | 371 |
A kereslet befolyásolásának iránya és fő eszközei | 373 |
A fogyasztási szokások megváltozása | 375 |
A kereskedelmi reklám | 378 |
A vendéglátás üzlethálózata | 383 |
A vendéglátó hálózat fejlesztésének főbb elvei | 386 |
A vendéglátó üzletek telepítése | 389 |