kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 938 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-17-6941-0 |
Megjegyzés: | Tankönyvi száma: 42 235/I; -II; -III. Fekete-fehér illusztrációkkal. |
I. kötet: | |
Skalár- és vektormennyiségek | 7 |
Skaláris mennyiségek | 7 |
Fizikai mennyiségek és mérőszámok | 7 |
Algebrai szabályok | 8 |
Kivonás és negatív számok | 8 |
Negatív számokat tartalmazó szorzatok | 9 |
Több tagú összegek és az ezekből alkotott szorzat tulajdonságai | 11 |
Vektorok és vektorműveletek | 13 |
Vektorok összegezése | 14 |
Vektorok kivonása | 15 |
Vektor szorzása számmal | 16 |
A háromszög-egyenlőtlenség | 17 |
Vektorok lineáris kombinációja | 17 |
Vektorok által alkotott szög | 20 |
Vektorok skaláris szorzása | 20 |
A skaláris szorzat tulajdonságai | 21 |
Alkalmazás. (A cosinustétel) | 24 |
A vektoriális szorzat | 25 |
A vektoriális szorzat tulajdonságai | 26 |
A hármas vegyes szorzat | 27 |
Ciklikus permutáció | 29 |
A Levi-Civita-szimbólum | 30 |
A vektoriális szorzat disztributivitása | 30 |
A derékszögű koordináta-rendszerek | 31 |
A Kronecker-szimbólum | 32 |
Ortogonális koordináták | 32 |
Az alapvektorok reprezentációja | 33 |
Vektorműveletek derékszögű koordináták segítségével | 34 |
Összeadás | 34 |
Szorzás skalárral | 35 |
A skaláris szorzat reprezentációja | 36 |
A vektoriális szorzás elvégzése derékszögű koordinátákkal | 37 |
A hármas vegyes szorzat kifejtése koordináták segítségével. A determináns fogalma | 39 |
Vektor előállítása három, nem komplanáris vektorból | 40 |
A vektoriális hármasszorzat | 41 |
Vektorok négyesszorzatai | 43 |
Reciprok vektorok | 44 |
Analitikus geometria | 45 |
A helyzetvektor és a görbe egyenletének fogalma | 45 |
Az egyenes egyenlete | 47 |
A sík egyenete | 48 |
A sík analitikus geometriája | 50 |
Az egyenes egyenlete | 50 |
A kör egyenlete | 51 |
Az ellipszis és a hiperbola egyenlete | 52 |
A parabola egyenlete | 54 |
Síkbeli és polárkoordináták | 55 |
Az egyenes polárkoordinátás egyenlete | 56 |
Az ellipszis, hiperbola és parabola polárkoordinátás egyenlete | 56 |
Három sík közös pontjának meghatározása | 58 |
Sík és egyenes metszéspontja | 59 |
Térelemek távolsága | 60 |
Két pont távolsága | 60 |
Két párhuzamos sík távolsága | 60 |
Kitérő egyenesek távolsága | 61 |
Pont és sík távolsága | 62 |
Pont és egyenes távolsága | 63 |
Alkalmazások | 63 |
Gömbgeometria | 64 |
A geometrikus vonal | 65 |
A gömbháromszög | 65 |
A gömbháromszög trigonometriája | 66 |
A polár-gömbháromszög | 68 |
Egy határeset | 70 |
Alkalmazás. A térbeli polárkoordináták egy tulajdonsága | 71 |
Operátorok | 73 |
Lineáris operátorok | 73 |
Forgatási operátorok | 73 |
Az ortogonális transzformáció | 74 |
Homogén lineáris transzformációk | 76 |
A lineáris operátorok reprezentációja | 77 |
Az ortogonális transzformációk reprezentációja, ortogonalitási reakciók | 79 |
Az orgononális transzformációk explicit alakja | 81 |
Lineáris transzformációk egymás utáni alkalmazása | 82 |
Mátrixalgebra | 84 |
A mátrix fogalma | 84 |
Mátrixműveletek | 87 |
Összeadás és kivonás | 87 |
Mátrix szorzása számmal | 87 |
Kétdimenziós mátrixok szorzási szabályai | 88 |
Egy- és kétdimenziós mátrix szorzata | 90 |
A transzpozíció | 92 |
Néhány speciális mátrix | 93 |
A transzpozíció szabályai | 94 |
Szimmetirkus és aszimmetrikus mátrixok | 95 |
A diadikus szorzat | 96 |
Több dimenziós mátrixok szorzása | 96 |
Homogén lineáris transzformációk mátrixreprezentációja | 99 |
Az ortogonális transzformációk reprezentációja | 100 |
Az ortogonalitási relációk | 100 |
Az inverz transzformáció | 101 |
Két elforgatás egymásutánja | 102 |
Permutációs operátorok | 102 |
A csoport fogalma | 102 |
A permutációs csoport | 103 |
Kételemű elemsorozatokon értelmezett operátorcsoport | 106 |
Háromelemű elemsorozatokon értelmezett operátorcsoport | 107 |
Az N elemű permutációk néhány tulajdonsága | 109 |
Transzpozíció és szomszédcsere | 109 |
Páros és páratlan permutációk | 111 |
Permutációk előállítása transzpozíciókkal | 114 |
Lineáris egyenletrendszerek | 115 |
Lineáris egyenletrendszerek felírása mátrixokkal | 115 |
A determináns fogalma | 117 |
A Levi-Civita-szimbólum tulajdonságai | 119 |
A determináns néhány tulajdonsága | 119 |
A mátrixszorzat determinánsa | 122 |
A reciprok mátrix létezésének feltétele | 123 |
Almátrixok | 123 |
A kifejtési tétel | 125 |
Az adjungált mátrix | 127 |
A lineáris egyenletrendszerek megoldása | 129 |
Néhány mátrix determinánsának kiszámítása | 130 |
Magasabb rendű almátrixok | 132 |
Másodrendű almátrixok és aldeterminánsok | 132 |
Magasabb rendű almátrixok | 134 |
A kifejtési tétel általánosítása | 136 |
Kiegészítő almátrixok | 134 |
A kifejtési tétel általánosítása | 136 |
Kiegészítő almátrixok | 137 |
A mátrix rangja | 140 |
Az elfajult homogén lineáris egyenletrendszer | 140 |
Az első rendben elfajult homogén lineáris egyenletrendszer | 141 |
A kétszeresen elfajult homogén lineáris egyenletrendszer | 142 |
Az elfajult homogén lineáris egyenletrendszer általános esete | 144 |
Az elfajuló egyenletrendszer megoldásainak vizsgálata | 146 |
Az elfajult inhomogén egyenletrendszer | 148 |
Alkalmazás | 150 |
Tétel a mátrixok rangjával kapcsolatban | 150 |
Egy áramköri probléma | 151 |
Tenzorok | 159 |
A homogén lineáris vektoroperátor vagy tenzor | 159 |
A tenzor jellemzése | 160 |
Az inverz operátor | 160 |
Műveletek tenzorokkal | 161 |
Két tenzor szorzata | 161 |
Tenzorok lineáris kombinációja | 162 |
Tenzorok reprezentációja | 162 |
Néhány tenzor mátrixreprezentációja | 163 |
A transzportált tenzor | 164 |
Tenzorműveletek koordinátareprezentációja | 165 |
Összefüggés a tenzorok reprezentációi között | 166 |
Alkalmazások | 169 |
A tehetetlenségi tenzor | 169 |
A merev test impulzusmomentuma | 172 |
A sajátérték-probléma | 173 |
A szekuláris egyenlet | 173 |
Tenzorok hatványai és a hatvány sajátértékei | 175 |
A sajátértékek és sajátvektorok meghatározása speciális esetekben | 176 |
A tehetetlenségi tenzor sajátértékei és sajátvektorai | 176 |
A forgatási operátor sajátértékei | 178 |
Komplex sajátértékek és sajátvektorok | 179 |
Hermite-operátorok | 181 |
Tenzorok előállítása diádok segítségével | 182 |
Elfajuló operátorok | 185 |
Sajátértékek és sajátvektorok | 183 |
Független sajátvektorokkal rendelkező operátorok előállítása | 186 |
Néhány különleges operátor | 186 |
A szimmetrikus operátor sajátvektorainak vizsgálata | 186 |
Az antiszimmetrikus operátor | 187 |
A vektoriális szorzat tenzorreprezentációja | 188 |
Geometriai alkalmazások | 189 |
A másodrendű görbék és felületek általános egyenlete | 189 |
A centrális egyenletek | 190 |
A kanonikus egyenlet | 190 |
A másodrendű görbék részletes leírása | 191 |
A másodrendű felületek részletes leírása | 194 |
Kúp metszése síkkal | 197 |
Másodrendű felület metszése síkkal | 200 |
Ferdeszögű koordináta-rendszerek | 200 |
Kovariáns és kontravariáns reprezentációk | 200 |
A kovariáns és kontravariáns reprezentációk geometriai jelentése | 202 |
A kovariáns és kontravariáns komponensek közötti összefüggés | 204 |
Vektorok összeadása ferdeszögű reprezentációkban | 206 |
A skaláris szorzat ferdeszögű reprezentációja | 207 |
A vektoriális szorzat ferdeszögű reprezentációja | 208 |
Tenzorok kovariáns és kontravariáns reprezentációja | 211 |
A tenzorreprezentációk Einstein-féle jelölésmódja | 213 |
A G mátrix tulajdonságai | 214 |
Kevert reprezentációk | 214 |
A tenzorok kovariáns, kontravariáns és vegyes reprezentációi közötti összefüggés | 216 |
A tenzorműveletek mátrixjelölése | 218 |
Koordináta-transzformációk | 219 |
Több dimenziós tenzorok | 222 |
A több dimenziós tenzor definíciója | 222 |
Háromdimenziós tenzorok | 224 |
A háromdimenziós tenzorok transzformációja | 225 |
Különleges operátorok | 227 |
A zérus- és egységoperátor | 227 |
Az E(3) operátor | 228 |
Az E(3) tenzor és a vektoriális szorzat | 231 |
A négydimenziós tér | 234 |
A vonatkoztatási rendszer | 234 |
A mozgatás térbeli és időbeli jellemzése | 234 |
Az idő mérése | 235 |
A vonatkoztatási rendszer meghatározása | 236 |
A Lorentz-transzformáció | 237 |
Az "időtranszformáció" jelentése | 239 |
A Lorentz-csoport | 240 |
A Lorentz-transzformációk explicit előállítása | 241 |
A Lorentz-mátrix komponenseinek fizikai jelentése | 247 |
A Lorentz-transzformáció néhány speciális esete | 248 |
A Lorentz-deformáció | 249 |
A Lorentz-deformáció explicit formája | 251 |
A sebesség-összeadási törvény | 253 |
A Lorentz-kontrakció | 255 |
Koordináta-transzformációk és Lorentz-deformációk | 257 |
A négyesvektorok | 259 |
A négyesvektorok tulajdonságai | 260 |
Négyesvektorok skaláris szorzata | 260 |
Példa a skaláris szorzás alkalmazására | 262 |
A tér empirikus dimenziószáma | 264 |
Függelék | 269 |
Komplex számok | 269 |
Bevezetés | 269 |
Az imaginárius egység | 269 |
Komplex számok összege és szorzata | 270 |
Komplex számok osztása | 271 |
Gyökvonás | 272 |
Az algebra alaptétele | 273 |
A komplex számsík | 273 |
A komplex számok trigonometrikus alakja | 274 |
Műveletek trigonometrikus alakban adott számokkal | 274 |
Név- és tárgymutató | 279 |
II. kötet: | |
A differenciál- és integrálszámítás elemei | 9 |
A differenciálszámítás elemei | 9 |
A differenciálszámítás néhány elemi szabálya | 10 |
Az inverz függvény deriváltja | 11 |
Példák az inverz függvény deriváltjának meghatározására | 13 |
Magasabb rendű differenciálhányadosok | 17 |
A differenciáloperátor | 17 |
Szorzatfüggvény n-edik deriváltja | 18 |
A differenciálszámítás középértéktételei | 18 |
Rolle tétele | 19 |
A Lagrange-középértéktétel | 20 |
A parciális derivált | 21 |
Vegyes parciális deriváltak | 23 |
A Young-tétel | 24 |
Vektor- és tenzorfüggvények deriválása | 26 |
Vektor-skalár függvények deriváltja | 26 |
Tenzor-skalár függvények deriváltja | 28 |
Vektor-skalár függvények deriválási szabályai | 31 |
Tenzor-skalár függvények deriválási szabályai | 32 |
A reciprok tenzor skalár deriváltja | 33 |
A D operátor | 34 |
A D operátor reprezentációi | 35 |
Alkalmazások | 37 |
Körmozgás | 37 |
Tengely körüli forgás | 38 |
Merev test súlypont körüli forgása | 39 |
A Newton-törvény és az impulzusmomentum-törvény | 40 |
Az Euler-egyenletek | 40 |
Az integrálszámítás elemei | 43 |
Az integrál fogalma | 43 |
A határozott integrál tulajdonságai | 46 |
Az integrál függése a határoktól | 46 |
A határozott integrál differenciálhányadosa | 47 |
A határozatlan integrál | 49 |
Néhány integrálszámítási eljárás | 51 |
Összeg integrálja | 51 |
Parciális integrálás | 51 |
Integrálás új változó bevezetésével | 52 |
Függvényapproximáció és numerikus eljárások | 54 |
Függvényapproximáció | 54 |
Sorfejtés | 56 |
A L'Hospital-szabály | 57 |
Numerikus differenciálás és integrálás | 58 |
Egy segédtétel | 59 |
A differenciálhányados | 60 |
Numerikus integrálás | 65 |
Vektor- és tenzormezők differenciálása | 70 |
A mező fogalma, differenciáloperátorok | 70 |
Skalár- és vektormező | 70 |
A többváltozós függvények differenciálásával kapcsolatos tételek | 72 |
A teljes derivált | 72 |
Alkalmazás. Szorzatfüggvény magasabb rendű deriváltjai | 75 |
Alkalmazás. Példa szorzatfüggvény deriválására | 76 |
Két- és többparaméteres esetek | 77 |
Többváltozós függvény inverzének deriváltja | 79 |
A determináns deriváltja | 82 |
Az iránymenti derivált és a gradiens | 83 |
A gradiens vektor és a függvény megváltozása | 85 |
Alkalmazás | 87 |
A rotáció | 89 |
Alkalmazások | 90 |
A divergencia | 92 |
A divergencia fizikai jelentése | 93 |
A deriválttenzor | 95 |
A deriváltternzor, a divergencia és a rotáció kapcsolata | 98 |
Differenciálási szabályok | 99 |
A nabla szimbolika | 102 |
Másodrendű differenciáloperátorok | 107 |
Alkalmazások | 110 |
Kiterjedt töltésrendszer elektromos tere | 110 |
Elektromos dipólusok mezői | 112 |
Mágneses dipólusok mezői | 114 |
Áramok mágneses tere | 117 |
Az időben változó elektromágneses mező | 120 |
A Maxwell-egyenletek | 122 |
Megmaradási tételek az elektromágneses térben | 125 |
A hidrodinamikai totális időderivált | 129 |
Differenciáloperátorok ferdeszögű reprezentációja | 131 |
Bevezető ismétlés | 131 |
A gradiens | 133 |
A deriválttenzor | 134 |
A divergencia | 135 |
A rotáció | 135 |
Differenciálás görbevonalú koordinátarendszerekben | 137 |
Görbevonalú koordináta-rendszerek | 137 |
Bevezetés | 137 |
Koordinátavonalak és -felületek | 138 |
A megengedett koordináta-transzformációk | 140 |
A ferdeszögű és görbevonalú koordináta-rendszerek kapcsolata | 141 |
Vektorok görbevonalú koordináta-rendszerben vett reprezentációja | 143 |
Műveletek görbevonalú vektorreprezentációkkal | 144 |
A skaláris szorzat és a metrikus tenzor | 144 |
Kovariáns és kontravariáns komponensek | 145 |
Alkalmazás | 146 |
Hengerkoordináták | 146 |
Térbeli polárkoordináták | 148 |
Differenciáloperátorok | 150 |
A gradiens | 150 |
A deriválttenzor | 151 |
Kitüntetett koordináta-rendszerek | 152 |
A párhuzamos eltolás | 153 |
A deriválttenzor görbevonalú reprezentációja | 154 |
Vektormező komponenseinek parciális deriváltjai | 155 |
A Christhoffel-szimbólumok | 159 |
A deriválttenzor explicit előállítása | 161 |
Kontravariáns vektor deriválttenzora | 162 |
A deriválttenzor transzformációja | 164 |
A Christhoffel-szimbólumok néhány tulajdonsága | 166 |
A kovariáns deriválás szabályai | 169 |
Definíciók | 169 |
Deriválási szabályok | 170 |
A metrikus tenzor kovariáns deriváltja | 171 |
A rotáció görbevonalú reprezentációja | 172 |
A divergencia görbevonalú reprezentációja | 173 |
Térgörbék reprezentációja | 175 |
Párhuzamos vektormező | 175 |
A párhuzamos eltolás | 178 |
Térgörbék tulajdonságai | 178 |
Térgörbe érintő- és normálvektora | 178 |
A Frenet-formulák | 180 |
Az egyenes egyenlete | 181 |
A metrikus tenzor általános alakja | 182 |
A Riemann-Christhoffel-tenzor | 182 |
A Riemann-Christhoffel-tenzor tenzorjellegének bizonyítása | 185 |
A Riemann-Christhoffel-tenzor tulajdonságai | 188 |
A Riemann-Christhoffel-tenzor és a párhuzamos eltolás | 190 |
Néhány fontos tenzormennyiség | 191 |
A Ricci-tenzor | 191 |
Az Einstein-tenzor | 192 |
Alkalmazás | 194 |
Fizikai koordináták | 194 |
Néhány speciális görbevonalú koordináta-rendszer | 196 |
Hengerkoordináták | 196 |
Térbeli polárkoordináták | 198 |
Görbült felületek geometriája | 200 |
Felületi koordináták | 200 |
Vektorműveletek | 202 |
Kovariáns koordináták | 203 |
Tenzorok reprezentációja felületi koordináta-rendszerben | 205 |
A két- és háromdimenziós reprezentációk kapcsolata | 206 |
A sík geometriája | 208 |
Görbült felületek geometriája | 210 |
A párhuzamos eltolás | 212 |
Majdnem párhuzamos eltolás | 213 |
Alkalmazás | 215 |
A nem euklidészi geometriákról | 217 |
Kétdimenziós tartományok | 217 |
Háromdimenziós tartományok | 218 |
A nem euklideszi geometriák fizikai vonatkozásai | 219 |
Koordinátaértékek meghatározása távolságmérésekből | 219 |
Az euklideszi axiómák | 222 |
Függelék | |
A függelék. Az index nélküli jelölésrendszer | 224 |
Többdimenziós mennyiségek | 224 |
A permutációs operátorok | 262 |
A transzponált mátrix fogalmának általánosítása | 229 |
A nabla operátor | 229 |
Többdimenziós tenzorok | 230 |
Szimmetrikus és antiszimmetrikus tenzorok | 232 |
Tenzormezők deriváltjai | 232 |
A Christhoffel-szimbólumok | 233 |
A kovariáns derivált | 234 |
B függelék. Néhány függvény értelmezése | 236 |
Az e az x-ediken függvény | 236 |
Az E(x) függvény tulajdonságai | 238 |
Az e az x-ediken függvény értelmezésének kiterjesztése komplex változóra | 240 |
Trigonometrikus függvények | 241 |
A komplex logaritmus | 242 |
Név- és tárgymutató | 245 |
III. kötet: | |
Az integrálfogalom kiterjesztése | 7 |
Többváltozós függvények integrálása | 7 |
Kettős integrálok | 7 |
A kettős integrálok tulajdonságai | 11 |
A kettős integrálok kiszámítása | 12 |
A téglalap alakú tartomány | 12 |
Integrálás tetszőleges alakú síkbeli tartományra | 14 |
Példák a kettős integrálok kiszámítására | 16 |
Térfogati integrálok | 18 |
Többszörös integrálok | 20 |
Többszörös integrálok görbevonalú koordináta-rendszerben | 22 |
A Jacobi-determináns | 22 |
Térbeli polárkoordináták, hengerkoordináta-rendszer | 28 |
Néhány geometriai, fizikai és műszaki alkalmazás | 29 |
Többszörös integrálok numerikus meghatározása | 33 |
A Monte-Carlo-módszer | 35 |
Vonalintegrálok | 37 |
A vonalintegrálok értelmezése | 37 |
Térgörbék ívhossza | 41 |
Változó erő munkája | 42 |
Elektromos és mágneses feszültségek | 42 |
Síkgörbék területe | 44 |
A vonalintegrálok kiszámítása | 46 |
Néhány görbe ívhosszának kiszámítása | 47 |
További vonalintegrálok | 49 |
Konzervatív erőterek | 51 |
Az első gradienstétel | 52 |
Többszörösen összefüggő tartományok | 56 |
Felszín szerinti és felületi integrálok | 59 |
Görbült felületek felszíne | 59 |
Felszínszámítás kettős integrálással | 61 |
Skalár- és vektormezők felületi integrálja | 64 |
Az irányított felületelem | 64 |
A fluxus | 66 |
Néhány példa | 68 |
Az elektrodinamika törvényeinek integrális megfogalmazása | 71 |
A Gauss-törvény | 71 |
A gerjesztési törvény | 73 |
Az indukció törvénye | 77 |
A Maxwell-egyenletek | 77 |
Az integráltételek és alkalmazásaik | 79 |
A Gauss-Osztrogradszkij-tétel | 79 |
A Gauss-tétel igazolása | 97 |
A Gauss-tétel bizonyítása | 82 |
Pszeudo-polárkoordináták | 83 |
"Lyukas" tartományok | 85 |
A Gauss-tétel általánosításai | 88 |
A tenzorokra vonatkozó Gauss-tétel | 88 |
A síkbeli Gauss-tétel | 89 |
A Gauss-tétel négy dimenzióban | 91 |
A Green-tételek | 92 |
A divergencia koordináta-rendszertől független értelmezése | 93 |
A divergencia kiszámítása görbevonalú ortogonális koordinátarendszerekben | 94 |
Henger- és polárkoordináták | 95 |
A gradiens és a rotáció invariáns előállítása | 97 |
A Gauss-Osztrogradszkij-tétel fizikai alkalmazásai | 101 |
A kontinuitási egyenlet | 101 |
Térfogati integrálás időben változó határú tartományokra | 102 |
Az elektromos töltés megmaradása | 104 |
A Maxwell-egyenletek első csoportjának differenciális alakja | 105 |
Deformálható testek egyensúlya | 106 |
Folyadékok mozgásegyenletei | 108 |
Arkhimédész törvénye | 109 |
Az elektromágneses erő energiája, impulzusa és impulzusnyomatéka | 110 |
A Poynting-vektor | 111 |
A Maxwell-féle feszültségi tenzor | 112 |
A Stokes-tétel | 115 |
A tétel szemlétetes igazolása | 116 |
A Stokes-tétel bizonyítása | 118 |
Többszörösen összefüggő tartományok | 120 |
A Stokes-tétel általánosításai | 121 |
A tenzorokra vonatkozó integráltétel | 121 |
A síkgörbékre vontakozó Stokes-tétel | 122 |
A Stokes-tétel négy dimenzióban | 122 |
A Stokes-tétel alkalmazásai | 124 |
Örvénymentes vektormező körintegrálja | 124 |
Vonalmenti és felületi integrálás időben változó tartományokra | 124 |
A Stokes-tétel zárt felületek esetén | 127 |
A cirkuláció megmaradásának törvénye | 128 |
A Hemholtz-féle örvénytételek | 129 |
A Maxwell-egyenletek második csoportjának differenciális alakja | 132 |
Differenciálegyenletek | 134 |
Közönséges differenciálegyenletek | 134 |
Az egyenletek osztályozása | 134 |
Elsőrendű differenciálegyenletek grafikus megoldása | 138 |
Néhány analitikus módszer | 139 |
Szétválasztható változójú differenciálegyenlet | 140 |
Homogén differenciálegyenlet | 143 |
Egzakt differenciálegyenlet | 144 |
Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet | 145 |
Szinguláris megoldások | 147 |
Állandó együtthatós homogén lineáris differenciálegyenlet-rendszerek | 148 |
Konzervatív rendszerek kis rezgései | 152 |
Csillapított rezgő mozgás | 154 |
Szinguláris pontok | 156 |
Differenciálegyenletek numerikus megoldása | 158 |
Adams módszere | 160 |
A Runge-Kutta-mödszer | 163 |
A Bessel-féle differenciálegyenlet | 164 |
A szukcesszív approximáció módszere | 165 |
Peremérték-problémák | 167 |
Peremérték-feladatok numerikus megoldása | 170 |
A Green-függvények | 173 |
Parciális differenciálegyenletek | 178 |
Az egyenletek osztályozása | 178 |
Elsőrendű lineáris és kvázilineáris parciális differenciálegyenletek | 179 |
A Laplace- és a Poisson-egyenlet | 182 |
A Poisson-egyenlet megoldása a teljes térben | 184 |
A megoldás egyértelműsége | 188 |
Egy formális megoldás | 191 |
A Green-függvény | 192 |
Mező előálítása a forrásaiból | 195 |
A Biot-Savart-törvény | 197 |
Síkbeli vektormezők | 199 |
Numerikus módszerek | 205 |
A Monte-Carlo-módszer egy újabb alkalmazása | 210 |
A hullámegyenlet | 212 |
A rezgő húr | 216 |
A változók szétválasztásának módszere | 221 |
Sík-, gömb- és hengerhullámok | 224 |
A hullámegyenlet elemi megoldása | 229 |
A hullámegyenlet Green-függvényei. Retardált és avanzsált megoldások | 223 |
Elektromágneses hullámok | 239 |
A hullámegyenlet numerikus megoldása | 243 |
A hővezetés egyenlete | 246 |
Kezdeti és peremfeltételek | 249 |
Vékony rudak hővezetése | 250 |
Fourier módszere | 255 |
A Schrödinger-egyenlet | 260 |
A kvantummechanika hidrodinamikai modellje | 265 |
Numerikus módszerek | 271 |
Variációszámítás | 272 |
A legegyszerűbb variációs probléma | 274 |
Euler módszere | 275 |
Lagrange módszere | 276 |
Hiányos Lagrange-függvények | 277 |
Néhány példa | 279 |
Vektorfüggvényekre vonatkozó variációs feladatok | 282 |
Görbült felületek geodetikusai | 284 |
Többváltozós függvények funkcionáltjai | 287 |
Magasabb deriváltakat tartalmazó variációs feladatok | 290 |
Variációs feladatok - mellékfeltételekkel | 293 |
A fizika néhány variációs elve | 300 |
A Hamilton-elv | 300 |
Az Euler-Maupertius-elv | 304 |
A hővezetés egyenletének variációs származtatása | 305 |
A Fermat-elv | 306 |
Az elektrodinamika variációs elve | 309 |
A kvantummechanika variációs elve | 312 |
Szimmetriák és megmaradási törvények | 314 |
A variációszámítás direkt módszerei | 317 |
Függelék | |
A függelék. Komplex változós függvények | 319 |
Komplex változós függvények értelmezése | 319 |
Határérték, folytonosság, differenciálhatóság | 320 |
A Cauchy-Riemann-feltételek | 321 |
Az Euler-formula | 323 |
Konform leképezések | 326 |
Komplex vonalintegrálok | 330 |
A reziduum-tétel és alkalmazásai | 332 |
B. függelék. Fourier-sorfejtés és Fourier-transzformáció | 336 |
Periodikus függvények Fourier-sorfejtése | 336 |
Fourier-transzformáció | 340 |
C. függelék. A disztribúcióelmélet alapjai | 343 |
A disztribúciók fogalma | 347 |
Műveletek disztribúciókkal | 349 |
Disztribúciók deriviálása és integrálása. A disztribúciók tartója | 354 |
Disztribúciók deriválása és integrálása egy folytonos paraméter szerint. Disztribúciók közelítése reguláris disztribúciósorozatokkal | 358 |
Disztribúciók konvolúciója | 363 |
Többváltozós disztribúciók | 370 |
Mérsékelt disztribúciók, analtikus disztribúciók | 373 |
Disztribúciók Fourier-transzformáltja | 379 |
A Fourier-transzformáció tulajdonságai | 384 |
Név- és tárgymutató | 389 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.