1.062.617

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Vektorszámítás I-III.

I.: Vektor- és tenzoralgebra/II.: Vektorok és tenzorok differenciálása/III.: Vektorok integrálása

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 938 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-17-3414-5
Megjegyzés: Tankönyvi száma: 42 235/I; -II; -III.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet:
Skalár- és vektormennyiségek7
Skaláris mennyiségek7
Fizikai mennyiségek és mérőszámok7
Algebrai szabályok8
Kivonás és negatív számok8
Negatív számokat tartalmazó szorzatok9
Több tagú összegek és az ezekből alkotott szorzat tulajdonságai11
Vektorok és vektorműveletek13
Vektorok összegezése14
Vektorok kivonása15
Vektor szorzása számmal16
A háromszög-egyenlőtlenség17
Vektorok lineáris kombinációja17
Vektorok által alkotott szög20
Vektorok skaláris szorzása20
A skaláris szorzat tulajdonságai21
Alkalmazás. (A cosinustétel)24
A vektoriális szorzat25
A vektoriális szorzat tulajdonságai26
A hármas vegyes szorzat27
Ciklikus permutáció29
A Levi-Civita-szimbólum30
A vektoriális szorzat disztributivitása30
A derékszögű koordináta-rendszerek31
A Kronecker-szimbólum32
Ortogonális koordináták32
Az alapvektorok reprezentációja33
Vektorműveletek derékszögű koordináták segítségével34
Összeadás34
Szorzás skalárral35
A skaláris szorzat reprezentációja36
A vektoriális szorzás elvégzése derékszögű koordinátákkal37
A hármas vegyes szorzat kifejtése koordináták segítségével. A determináns fogalma39
Vektor előállítása három, nem komplanáris vektorból40
A vektoriális hármasszorzat41
Vektorok négyesszorzatai43
Reciprok vektorok44
Analitikus geometria45
A helyzetvektor és a görbe egyenletének fogalma45
Az egyenes egyenlete47
A sík egyenete48
A sík analitikus geometriája50
Az egyenes egyenlete50
A kör egyenlete51
Az ellipszis és a hiperbola egyenlete52
A parabola egyenlete54
Síkbeli és polárkoordináták55
Az egyenes polárkoordinátás egyenlete56
Az ellipszis, hiperbola és parabola polárkoordinátás egyenlete56
Három sík közös pontjának meghatározása58
Sík és egyenes metszéspontja59
Térelemek távolsága60
Két pont távolsága60
Két párhuzamos sík távolsága60
Kitérő egyenesek távolsága61
Pont és sík távolsága62
Pont és egyenes távolsága63
Alkalmazások63
Gömbgeometria64
A geometrikus vonal65
A gömbháromszög65
A gömbháromszög trigonometriája66
A polár-gömbháromszög68
Egy határeset70
Alkalmazás. A térbeli polárkoordináták egy tulajdonsága71
Operátorok73
Lineáris operátorok73
Forgatási operátorok73
Az ortogonális transzformáció74
Homogén lineáris transzformációk76
A lineáris operátorok reprezentációja77
Az ortogonális transzformációk reprezentációja, ortogonalitási reakciók79
Az orgononális transzformációk explicit alakja81
Lineáris transzformációk egymás utáni alkalmazása82
Mátrixalgebra84
A mátrix fogalma84
Mátrixműveletek87
Összeadás és kivonás87
Mátrix szorzása számmal87
Kétdimenziós mátrixok szorzási szabályai88
Egy- és kétdimenziós mátrix szorzata90
A transzpozíció92
Néhány speciális mátrix93
A transzpozíció szabályai94
Szimmetirkus és aszimmetrikus mátrixok95
A diadikus szorzat96
Több dimenziós mátrixok szorzása96
Homogén lineáris transzformációk mátrixreprezentációja99
Az ortogonális transzformációk reprezentációja100
Az ortogonalitási relációk100
Az inverz transzformáció101
Két elforgatás egymásutánja102
Permutációs operátorok102
A csoport fogalma102
A permutációs csoport103
Kételemű elemsorozatokon értelmezett operátorcsoport106
Háromelemű elemsorozatokon értelmezett operátorcsoport107
Az N elemű permutációk néhány tulajdonsága109
Transzpozíció és szomszédcsere109
Páros és páratlan permutációk111
Permutációk előállítása transzpozíciókkal114
Lineáris egyenletrendszerek115
Lineáris egyenletrendszerek felírása mátrixokkal115
A determináns fogalma117
A Levi-Civita-szimbólum tulajdonságai119
A determináns néhány tulajdonsága119
A mátrixszorzat determinánsa122
A reciprok mátrix létezésének feltétele123
Almátrixok123
A kifejtési tétel125
Az adjungált mátrix127
A lineáris egyenletrendszerek megoldása129
Néhány mátrix determinánsának kiszámítása130
Magasabb rendű almátrixok132
Másodrendű almátrixok és aldeterminánsok132
Magasabb rendű almátrixok134
A kifejtési tétel általánosítása136
Kiegészítő almátrixok134
A kifejtési tétel általánosítása136
Kiegészítő almátrixok137
A mátrix rangja140
Az elfajult homogén lineáris egyenletrendszer140
Az első rendben elfajult homogén lineáris egyenletrendszer141
A kétszeresen elfajult homogén lineáris egyenletrendszer142
Az elfajult homogén lineáris egyenletrendszer általános esete144
Az elfajuló egyenletrendszer megoldásainak vizsgálata146
Az elfajult inhomogén egyenletrendszer148
Alkalmazás150
Tétel a mátrixok rangjával kapcsolatban150
Egy áramköri probléma151
Tenzorok159
A homogén lineáris vektoroperátor vagy tenzor159
A tenzor jellemzése160
Az inverz operátor160
Műveletek tenzorokkal161
Két tenzor szorzata161
Tenzorok lineáris kombinációja162
Tenzorok reprezentációja162
Néhány tenzor mátrixreprezentációja163
A transzportált tenzor164
Tenzorműveletek koordinátareprezentációja165
Összefüggés a tenzorok reprezentációi között166
Alkalmazások169
A tehetetlenségi tenzor169
A merev test impulzusmomentuma172
A sajátérték-probléma173
A szekuláris egyenlet173
Tenzorok hatványai és a hatvány sajátértékei175
A sajátértékek és sajátvektorok meghatározása speciális esetekben176
A tehetetlenségi tenzor sajátértékei és sajátvektorai176
A forgatási operátor sajátértékei178
Komplex sajátértékek és sajátvektorok179
Hermite-operátorok181
Tenzorok előállítása diádok segítségével182
Elfajuló operátorok185
Sajátértékek és sajátvektorok183
Független sajátvektorokkal rendelkező operátorok előállítása186
Néhány különleges operátor186
A szimmetrikus operátor sajátvektorainak vizsgálata186
Az antiszimmetrikus operátor187
A vektoriális szorzat tenzorreprezentációja188
Geometriai alkalmazások189
A másodrendű görbék és felületek általános egyenlete189
A centrális egyenletek190
A kanonikus egyenlet190
A másodrendű görbék részletes leírása191
A másodrendű felületek részletes leírása194
Kúp metszése síkkal197
Másodrendű felület metszése síkkal200
Ferdeszögű koordináta-rendszerek200
Kovariáns és kontravariáns reprezentációk200
A kovariáns és kontravariáns reprezentációk geometriai jelentése202
A kovariáns és kontravariáns komponensek közötti összefüggés204
Vektorok összeadása ferdeszögű reprezentációkban206
A skaláris szorzat ferdeszögű reprezentációja207
A vektoriális szorzat ferdeszögű reprezentációja208
Tenzorok kovariáns és kontravariáns reprezentációja211
A tenzorreprezentációk Einstein-féle jelölésmódja213
A G mátrix tulajdonságai214
Kevert reprezentációk214
A tenzorok kovariáns, kontravariáns és vegyes reprezentációi közötti összefüggés216
A tenzorműveletek mátrixjelölése218
Koordináta-transzformációk219
Több dimenziós tenzorok222
A több dimenziós tenzor definíciója222
Háromdimenziós tenzorok224
A háromdimenziós tenzorok transzformációja225
Különleges operátorok227
A zérus- és egységoperátor227
Az E(3) operátor228
Az E(3) tenzor és a vektoriális szorzat231
A négydimenziós tér234
A vonatkoztatási rendszer234
A mozgatás térbeli és időbeli jellemzése234
Az idő mérése235
A vonatkoztatási rendszer meghatározása236
A Lorentz-transzformáció237
Az "időtranszformáció" jelentése239
A Lorentz-csoport240
A Lorentz-transzformációk explicit előállítása241
A Lorentz-mátrix komponenseinek fizikai jelentése247
A Lorentz-transzformáció néhány speciális esete248
A Lorentz-deformáció249
A Lorentz-deformáció explicit formája251
A sebesség-összeadási törvény253
A Lorentz-kontrakció255
Koordináta-transzformációk és Lorentz-deformációk257
A négyesvektorok259
A négyesvektorok tulajdonságai260
Négyesvektorok skaláris szorzata260
Példa a skaláris szorzás alkalmazására262
A tér empirikus dimenziószáma264
Függelék269
Komplex számok269
Bevezetés269
Az imaginárius egység269
Komplex számok összege és szorzata270
Komplex számok osztása271
Gyökvonás272
Az algebra alaptétele273
A komplex számsík273
A komplex számok trigonometrikus alakja274
Műveletek trigonometrikus alakban adott számokkal274
Név- és tárgymutató279
II. kötet:
A differenciál- és integrálszámítás elemei9
A differenciálszámítás elemei9
A differenciálszámítás néhány elemi szabálya10
Az inverz függvény deriváltja11
Példák az inverz függvény deriváltjának meghatározására13
Magasabb rendű differenciálhányadosok17
A differenciáloperátor17
Szorzatfüggvény n-edik deriváltja18
A differenciálszámítás középértéktételei18
Rolle tétele19
A Lagrange-középértéktétel20
A parciális derivált21
Vegyes parciális deriváltak23
A Young-tétel24
Vektor- és tenzorfüggvények deriválása26
Vektor-skalár függvények deriváltja26
Tenzor-skalár függvények deriváltja28
Vektor-skalár függvények deriválási szabályai31
Tenzor-skalár függvények deriválási szabályai32
A reciprok tenzor skalár deriváltja33
A D operátor34
A D operátor reprezentációi35
Alkalmazások37
Körmozgás37
Tengely körüli forgás38
Merev test súlypont körüli forgása39
A Newton-törvény és az impulzusmomentum-törvény40
Az Euler-egyenletek40
Az integrálszámítás elemei43
Az integrál fogalma43
A határozott integrál tulajdonságai46
Az integrál függése a határoktól46
A határozott integrál differenciálhányadosa47
A határozatlan integrál49
Néhány integrálszámítási eljárás51
Összeg integrálja51
Parciális integrálás51
Integrálás új változó bevezetésével52
Függvényapproximáció és numerikus eljárások54
Függvényapproximáció54
Sorfejtés56
A L'Hospital-szabály57
Numerikus differenciálás és integrálás58
Egy segédtétel59
A differenciálhányados60
Numerikus integrálás65
Vektor- és tenzormezők differenciálása70
A mező fogalma, differenciáloperátorok70
Skalár- és vektormező70
A többváltozós függvények differenciálásával kapcsolatos tételek72
A teljes derivált72
Alkalmazás. Szorzatfüggvény magasabb rendű deriváltjai75
Alkalmazás. Példa szorzatfüggvény deriválására76
Két- és többparaméteres esetek77
Többváltozós függvény inverzének deriváltja79
A determináns deriváltja82
Az iránymenti derivált és a gradiens83
A gradiens vektor és a függvény megváltozása85
Alkalmazás87
A rotáció89
Alkalmazások90
A divergencia92
A divergencia fizikai jelentése93
A deriválttenzor95
A deriváltternzor, a divergencia és a rotáció kapcsolata98
Differenciálási szabályok99
A nabla szimbolika102
Másodrendű differenciáloperátorok107
Alkalmazások110
Kiterjedt töltésrendszer elektromos tere110
Elektromos dipólusok mezői112
Mágneses dipólusok mezői114
Áramok mágneses tere117
Az időben változó elektromágneses mező120
A Maxwell-egyenletek122
Megmaradási tételek az elektromágneses térben125
A hidrodinamikai totális időderivált129
Differenciáloperátorok ferdeszögű reprezentációja131
Bevezető ismétlés131
A gradiens133
A deriválttenzor134
A divergencia135
A rotáció135
Differenciálás görbevonalú koordinátarendszerekben137
Görbevonalú koordináta-rendszerek137
Bevezetés137
Koordinátavonalak és -felületek138
A megengedett koordináta-transzformációk140
A ferdeszögű és görbevonalú koordináta-rendszerek kapcsolata141
Vektorok görbevonalú koordináta-rendszerben vett reprezentációja143
Műveletek görbevonalú vektorreprezentációkkal144
A skaláris szorzat és a metrikus tenzor144
Kovariáns és kontravariáns komponensek145
Alkalmazás146
Hengerkoordináták146
Térbeli polárkoordináták148
Differenciáloperátorok150
A gradiens150
A deriválttenzor151
Kitüntetett koordináta-rendszerek152
A párhuzamos eltolás153
A deriválttenzor görbevonalú reprezentációja154
Vektormező komponenseinek parciális deriváltjai155
A Christhoffel-szimbólumok159
A deriválttenzor explicit előállítása161
Kontravariáns vektor deriválttenzora162
A deriválttenzor transzformációja164
A Christhoffel-szimbólumok néhány tulajdonsága166
A kovariáns deriválás szabályai169
Definíciók169
Deriválási szabályok170
A metrikus tenzor kovariáns deriváltja171
A rotáció görbevonalú reprezentációja172
A divergencia görbevonalú reprezentációja173
Térgörbék reprezentációja175
Párhuzamos vektormező175
A párhuzamos eltolás178
Térgörbék tulajdonságai178
Térgörbe érintő- és normálvektora178
A Frenet-formulák180
Az egyenes egyenlete181
A metrikus tenzor általános alakja182
A Riemann-Christhoffel-tenzor182
A Riemann-Christhoffel-tenzor tenzorjellegének bizonyítása185
A Riemann-Christhoffel-tenzor tulajdonságai188
A Riemann-Christhoffel-tenzor és a párhuzamos eltolás190
Néhány fontos tenzormennyiség191
A Ricci-tenzor191
Az Einstein-tenzor192
Alkalmazás194
Fizikai koordináták194
Néhány speciális görbevonalú koordináta-rendszer196
Hengerkoordináták196
Térbeli polárkoordináták198
Görbült felületek geometriája200
Felületi koordináták200
Vektorműveletek202
Kovariáns koordináták203
Tenzorok reprezentációja felületi koordináta-rendszerben205
A két- és háromdimenziós reprezentációk kapcsolata206
A sík geometriája208
Görbült felületek geometriája210
A párhuzamos eltolás212
Majdnem párhuzamos eltolás213
Alkalmazás215
A nem euklidészi geometriákról217
Kétdimenziós tartományok217
Háromdimenziós tartományok218
A nem euklideszi geometriák fizikai vonatkozásai219
Koordinátaértékek meghatározása távolságmérésekből219
Az euklideszi axiómák222
Függelék
A függelék. Az index nélküli jelölésrendszer224
Többdimenziós mennyiségek224
A permutációs operátorok262
A transzponált mátrix fogalmának általánosítása229
A nabla operátor229
Többdimenziós tenzorok230
Szimmetrikus és antiszimmetrikus tenzorok232
Tenzormezők deriváltjai232
A Christhoffel-szimbólumok233
A kovariáns derivált234
B függelék. Néhány függvény értelmezése236
Az e az x-ediken függvény236
Az E(x) függvény tulajdonságai238
Az e az x-ediken függvény értelmezésének kiterjesztése komplex változóra240
Trigonometrikus függvények241
A komplex logaritmus242
Név- és tárgymutató245
III. kötet:
Az integrálfogalom kiterjesztése7
Többváltozós függvények integrálása7
Kettős integrálok7
A kettős integrálok tulajdonságai11
A kettős integrálok kiszámítása12
A téglalap alakú tartomány12
Integrálás tetszőleges alakú síkbeli tartományra14
Példák a kettős integrálok kiszámítására16
Térfogati integrálok18
Többszörös integrálok20
Többszörös integrálok görbevonalú koordináta-rendszerben22
A Jacobi-determináns22
Térbeli polárkoordináták, hengerkoordináta-rendszer28
Néhány geometriai, fizikai és műszaki alkalmazás29
Többszörös integrálok numerikus meghatározása33
A Monte-Carlo-módszer35
Vonalintegrálok37
A vonalintegrálok értelmezése37
Térgörbék ívhossza41
Változó erő munkája42
Elektromos és mágneses feszültségek42
Síkgörbék területe44
A vonalintegrálok kiszámítása46
Néhány görbe ívhosszának kiszámítása47
További vonalintegrálok49
Konzervatív erőterek51
Az első gradienstétel52
Többszörösen összefüggő tartományok56
Felszín szerinti és felületi integrálok59
Görbült felületek felszíne59
Felszínszámítás kettős integrálással61
Skalár- és vektormezők felületi integrálja64
Az irányított felületelem64
A fluxus66
Néhány példa68
Az elektrodinamika törvényeinek integrális megfogalmazása71
A Gauss-törvény71
A gerjesztési törvény73
Az indukció törvénye77
A Maxwell-egyenletek77
Az integráltételek és alkalmazásaik79
A Gauss-Osztrogradszkij-tétel79
A Gauss-tétel igazolása97
A Gauss-tétel bizonyítása82
Pszeudo-polárkoordináták83
"Lyukas" tartományok85
A Gauss-tétel általánosításai88
A tenzorokra vonatkozó Gauss-tétel88
A síkbeli Gauss-tétel89
A Gauss-tétel négy dimenzióban91
A Green-tételek92
A divergencia koordináta-rendszertől független értelmezése93
A divergencia kiszámítása görbevonalú ortogonális koordinátarendszerekben94
Henger- és polárkoordináták95
A gradiens és a rotáció invariáns előállítása97
A Gauss-Osztrogradszkij-tétel fizikai alkalmazásai101
A kontinuitási egyenlet101
Térfogati integrálás időben változó határú tartományokra102
Az elektromos töltés megmaradása104
A Maxwell-egyenletek első csoportjának differenciális alakja105
Deformálható testek egyensúlya106
Folyadékok mozgásegyenletei108
Arkhimédész törvénye109
Az elektromágneses erő energiája, impulzusa és impulzusnyomatéka110
A Poynting-vektor111
A Maxwell-féle feszültségi tenzor112
A Stokes-tétel115
A tétel szemlétetes igazolása116
A Stokes-tétel bizonyítása118
Többszörösen összefüggő tartományok120
A Stokes-tétel általánosításai121
A tenzorokra vonatkozó integráltétel121
A síkgörbékre vontakozó Stokes-tétel122
A Stokes-tétel négy dimenzióban122
A Stokes-tétel alkalmazásai124
Örvénymentes vektormező körintegrálja124
Vonalmenti és felületi integrálás időben változó tartományokra124
A Stokes-tétel zárt felületek esetén127
A cirkuláció megmaradásának törvénye128
A Hemholtz-féle örvénytételek129
A Maxwell-egyenletek második csoportjának differenciális alakja132
Differenciálegyenletek134
Közönséges differenciálegyenletek134
Az egyenletek osztályozása134
Elsőrendű differenciálegyenletek grafikus megoldása138
Néhány analitikus módszer139
Szétválasztható változójú differenciálegyenlet140
Homogén differenciálegyenlet143
Egzakt differenciálegyenlet144
Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet145
Szinguláris megoldások147
Állandó együtthatós homogén lineáris differenciálegyenlet-rendszerek148
Konzervatív rendszerek kis rezgései152
Csillapított rezgő mozgás154
Szinguláris pontok156
Differenciálegyenletek numerikus megoldása158
Adams módszere160
A Runge-Kutta-mödszer163
A Bessel-féle differenciálegyenlet164
A szukcesszív approximáció módszere165
Peremérték-problémák167
Peremérték-feladatok numerikus megoldása170
A Green-függvények173
Parciális differenciálegyenletek178
Az egyenletek osztályozása178
Elsőrendű lineáris és kvázilineáris parciális differenciálegyenletek179
A Laplace- és a Poisson-egyenlet182
A Poisson-egyenlet megoldása a teljes térben184
A megoldás egyértelműsége188
Egy formális megoldás191
A Green-függvény192
Mező előálítása a forrásaiból195
A Biot-Savart-törvény197
Síkbeli vektormezők199
Numerikus módszerek205
A Monte-Carlo-módszer egy újabb alkalmazása210
A hullámegyenlet212
A rezgő húr216
A változók szétválasztásának módszere221
Sík-, gömb- és hengerhullámok224
A hullámegyenlet elemi megoldása229
A hullámegyenlet Green-függvényei. Retardált és avanzsált megoldások223
Elektromágneses hullámok239
A hullámegyenlet numerikus megoldása243
A hővezetés egyenlete246
Kezdeti és peremfeltételek249
Vékony rudak hővezetése250
Fourier módszere255
A Schrödinger-egyenlet260
A kvantummechanika hidrodinamikai modellje265
Numerikus módszerek271
Variációszámítás272
A legegyszerűbb variációs probléma274
Euler módszere275
Lagrange módszere276
Hiányos Lagrange-függvények277
Néhány példa279
Vektorfüggvényekre vonatkozó variációs feladatok282
Görbült felületek geodetikusai284
Többváltozós függvények funkcionáltjai287
Magasabb deriváltakat tartalmazó variációs feladatok290
Variációs feladatok - mellékfeltételekkel293
A fizika néhány variációs elve300
A Hamilton-elv300
Az Euler-Maupertius-elv304
A hővezetés egyenletének variációs származtatása305
A Fermat-elv306
Az elektrodinamika variációs elve309
A kvantummechanika variációs elve312
Szimmetriák és megmaradási törvények314
A variációszámítás direkt módszerei317
Függelék
A függelék. Komplex változós függvények319
Komplex változós függvények értelmezése319
Határérték, folytonosság, differenciálhatóság320
A Cauchy-Riemann-feltételek321
Az Euler-formula323
Konform leképezések326
Komplex vonalintegrálok330
A reziduum-tétel és alkalmazásai332
B. függelék. Fourier-sorfejtés és Fourier-transzformáció336
Periodikus függvények Fourier-sorfejtése336
Fourier-transzformáció340
C. függelék. A disztribúcióelmélet alapjai343
A disztribúciók fogalma347
Műveletek disztribúciókkal349
Disztribúciók deriviálása és integrálása. A disztribúciók tartója354
Disztribúciók deriválása és integrálása egy folytonos paraméter szerint. Disztribúciók közelítése reguláris disztribúciósorozatokkal358
Disztribúciók konvolúciója363
Többváltozós disztribúciók370
Mérsékelt disztribúciók, analtikus disztribúciók373
Disztribúciók Fourier-transzformáltja379
A Fourier-transzformáció tulajdonságai384
Név- és tárgymutató389
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem