kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 287 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-19-3952-9 |
Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 42 235/I. |
Skalár- és vektormennyiségek | 7 |
Skaláris mennyiségek | 7 |
Fizikai mennyiségek és mérőszámok | 7 |
Algebrai szabályok | 8 |
Kivonás és negatív számok | 8 |
Negatív számokat tartalmazó szorzatok | 9 |
Több tagú összegek és az ezekből alkotott szorzat tulajdonságai | 11 |
Vektorok és vektorműveletek | 13 |
Vektorok összegezése | 14 |
Vektorok kivonása | 15 |
Vektor szorzása számmal | 16 |
A háromszög-egyenlőtlenség | 17 |
Vektorok lineáris kombinációja | 17 |
Vektorok által alkotott szög | 20 |
Vektorok skaláris szorzása | 20 |
A skaláris szorzat tulajdonságai | 21 |
Alkalmazás. (A cosinustétel) | 24 |
A vektoriális szorzat | 25 |
A vektoriális szorzat tulajdonságai | 26 |
A hármas vegyes szorzat | 27 |
Ciklikus permutáció | 29 |
A Levi-Civita-szimbólum | 30 |
A vektoriális szorzat disztributivitása | 30 |
A derékszögű koordináta-rendszerek | 31 |
A Kronecker-szimbólum | 32 |
Ortogonális koordináták | 32 |
Az alapvektorok reprezentációja | 33 |
Vektorműveletek derékszögű koordináták segítségével | 34 |
Összeadás | 34 |
Szorzás skalárral | 35 |
A skaláris szorzat reprezentációja | 36 |
A vektoriális szorzás elvégzése derékszögű koordinátákkal | 37 |
A hármas vegyes szorzat kifejtése koordináták segítségével. A determináns fogalma | 39 |
Vektor előállítása három, nem komplanáris vektorból | 40 |
A vektoriális hármasszorzat | 41 |
Vektorok négyesszorzatai | 43 |
Reciprok vektorok | 44 |
Analitikus geometria | 45 |
A helyzetvektor és a görbe egyenletének fogalma | 45 |
Az egyenes egyenlete | 47 |
A sík egyenete | 48 |
A sík analitikus geometriája | 50 |
Az egyenes egyenlete | 50 |
A kör egyenlete | 51 |
Az ellipszis és a hiperbola egyenlete | 52 |
A parabola egyenlete | 54 |
Síkbeli és polárkoordináták | 55 |
Az egyenes polárkoordinátás egyenlete | 56 |
Az ellipszis, hiperbola és parabola polárkoordinátás egyenlete | 56 |
Három sík közös pontjának meghatározása | 58 |
Sík és egyenes metszéspontja | 59 |
Térelemek távolsága | 60 |
Két pont távolsága | 60 |
Két párhuzamos sík távolsága | 60 |
Kitérő egyenesek távolsága | 61 |
Pont és sík távolsága | 62 |
Pont és egyenes távolsága | 63 |
Alkalmazások | 63 |
Gömbgeometria | 64 |
A geometrikus vonal | 65 |
A gömbháromszög | 65 |
A gömbháromszög trigonometriája | 66 |
A polár-gömbháromszög | 68 |
Egy határeset | 70 |
Alkalmazás. A térbeli polárkoordináták egy tulajdonsága | 71 |
Operátorok | 73 |
Lineáris operátorok | 73 |
Forgatási operátorok | 73 |
Az ortogonális transzformáció | 74 |
Homogén lineáris transzformációk | 76 |
A lineáris operátorok reprezentációja | 77 |
Az ortogonális transzformációk reprezentációja, ortogonalitási reakciók | 79 |
Az orgononális transzformációk explicit alakja | 81 |
Lineáris transzformációk egymás utáni alkalmazása | 82 |
Mátrixalgebra | 84 |
A mátrix fogalma | 84 |
Mátrixműveletek | 87 |
Összeadás és kivonás | 87 |
Mátrix szorzása számmal | 87 |
Kétdimenziós mátrixok szorzási szabályai | 88 |
Egy- és kétdimenziós mátrix szorzata | 90 |
A transzpozíció | 92 |
Néhány speciális mátrix | 93 |
A transzpozíció szabályai | 94 |
Szimmetirkus és aszimmetrikus mátrixok | 95 |
A diadikus szorzat | 96 |
Több dimenziós mátrixok szorzása | 96 |
Homogén lineáris transzformációk mátrixreprezentációja | 99 |
Az ortogonális transzformációk reprezentációja | 100 |
Az ortogonalitási relációk | 100 |
Az inverz transzformáció | 101 |
Két elforgatás egymásutánja | 102 |
Permutációs operátorok | 102 |
A csoport fogalma | 102 |
A permutációs csoport | 103 |
Kételemű elemsorozatokon értelmezett operátorcsoport | 106 |
Háromelemű elemsorozatokon értelmezett operátorcsoport | 107 |
Az N elemű permutációk néhány tulajdonsága | 109 |
Transzpozíció és szomszédcsere | 109 |
Páros és páratlan permutációk | 111 |
Permutációk előállítása transzpozíciókkal | 114 |
Lineáris egyenletrendszerek | 115 |
Lineáris egyenletrendszerek felírása mátrixokkal | 115 |
A determináns fogalma | 117 |
A Levi-Civita-szimbólum tulajdonságai | 119 |
A determináns néhány tulajdonsága | 119 |
A mátrixszorzat determinánsa | 122 |
A reciprok mátrix létezésének feltétele | 123 |
Almátrixok | 123 |
A kifejtési tétel | 125 |
Az adjungált mátrix | 127 |
A lineáris egyenletrendszerek megoldása | 129 |
Néhány mátrix determinánsának kiszámítása | 130 |
Magasabb rendű almátrixok | 132 |
Másodrendű almátrixok és aldeterminánsok | 132 |
Magasabb rendű almátrixok | 134 |
A kifejtési tétel általánosítása | 136 |
Kiegészítő almátrixok | 134 |
A kifejtési tétel általánosítása | 136 |
Kiegészítő almátrixok | 137 |
A mátrix rangja | 140 |
Az elfajult homogén lineáris egyenletrendszer | 140 |
Az első rendben elfajult homogén lineáris egyenletrendszer | 141 |
A kétszeresen elfajult homogén lineáris egyenletrendszer | 142 |
Az elfajult homogén lineáris egyenletrendszer általános esete | 144 |
Az elfajuló egyenletrendszer megoldásainak vizsgálata | 146 |
Az elfajult inhomogén egyenletrendszer | 148 |
Alkalmazás | 150 |
Tétel a mátrixok rangjával kapcsolatban | 150 |
Egy áramköri probléma | 151 |
Tenzorok | 159 |
A homogén lineáris vektoroperátor vagy tenzor | 159 |
A tenzor jellemzése | 160 |
Az inverz operátor | 160 |
Műveletek tenzorokkal | 161 |
Két tenzor szorzata | 161 |
Tenzorok lineáris kombinációja | 162 |
Tenzorok reprezentációja | 162 |
Néhány tenzor mátrixreprezentációja | 163 |
A transzportált tenzor | 164 |
Tenzorműveletek koordinátareprezentációja | 165 |
Összefüggés a tenzorok reprezentációi között | 166 |
Alkalmazások | 169 |
A tehetetlenségi tenzor | 169 |
A merev test impulzusmomentuma | 172 |
A sajátérték-probléma | 173 |
A szekuláris egyenlet | 173 |
Tenzorok hatványai és a hatvány sajátértékei | 175 |
A sajátértékek és sajátvektorok meghatározása speciális esetekben | 176 |
A tehetetlenségi tenzor sajátértékei és sajátvektorai | 176 |
A forgatási operátor sajátértékei | 178 |
Komplex sajátértékek és sajátvektorok | 179 |
Hermite-operátorok | 181 |
Tenzorok előállítása diádok segítségével | 182 |
Elfajuló operátorok | 185 |
Sajátértékek és sajátvektorok | 183 |
Független sajátvektorokkal rendelkező operátorok előállítása | 186 |
Néhány különleges operátor | 186 |
A szimmetrikus operátor sajátvektorainak vizsgálata | 186 |
Az antiszimmetrikus operátor | 187 |
A vektoriális szorzat tenzorreprezentációja | 188 |
Geometriai alkalmazások | 189 |
A másodrendű görbék és felületek általános egyenlete | 189 |
A centrális egyenletek | 190 |
A kanonikus egyenlet | 190 |
A másodrendű görbék részletes leírása | 191 |
A másodrendű felületek részletes leírása | 194 |
Kúp metszése síkkal | 197 |
Másodrendű felület metszése síkkal | 200 |
Ferdeszögű koordináta-rendszerek | 200 |
Kovariáns és kontravariáns reprezentációk | 200 |
A kovariáns és kontravariáns reprezentációk geometriai jelentése | 202 |
A kovariáns és kontravariáns komponensek közötti összefüggés | 204 |
Vektorok összeadása ferdeszögű reprezentációkban | 206 |
A skaláris szorzat ferdeszögű reprezentációja | 207 |
A vektoriális szorzat ferdeszögű reprezentációja | 208 |
Tenzorok kovariáns és kontravariáns reprezentációja | 211 |
A tenzorreprezentációk Einstein-féle jelölésmódja | 213 |
A G mátrix tulajdonságai | 214 |
Kevert reprezentációk | 214 |
A tenzorok kovariáns, kontravariáns és vegyes reprezentációi közötti összefüggés | 216 |
A tenzorműveletek mátrixjelölése | 218 |
Koordináta-transzformációk | 219 |
Több dimenziós tenzorok | 222 |
A több dimenziós tenzor definíciója | 222 |
Háromdimenziós tenzorok | 224 |
A háromdimenziós tenzorok transzformációja | 225 |
Különleges operátorok | 227 |
A zérus- és egységoperátor | 227 |
Az E(3) operátor | 228 |
Az E(3) tenzor és a vektoriális szorzat | 231 |
A négydimenziós tér | 234 |
A vonatkoztatási rendszer | 234 |
A mozgatás térbeli és időbeli jellemzése | 234 |
Az idő mérése | 235 |
A vonatkoztatási rendszer meghatározása | 236 |
A Lorentz-transzformáció | 237 |
Az "időtranszformáció" jelentése | 239 |
A Lorentz-csoport | 240 |
A Lorentz-transzformációk explicit előállítása | 241 |
A Lorentz-mátrix komponenseinek fizikai jelentése | 247 |
A Lorentz-transzformáció néhány speciális esete | 248 |
A Lorentz-deformáció | 249 |
A Lorentz-deformáció explicit formája | 251 |
A sebesség-összeadási törvény | 253 |
A Lorentz-kontrakció | 255 |
Koordináta-transzformációk és Lorentz-deformációk | 257 |
A négyesvektorok | 259 |
A négyesvektorok tulajdonságai | 260 |
Négyesvektorok skaláris szorzata | 260 |
Példa a skaláris szorzás alkalmazására | 262 |
A tér empirikus dimenziószáma | 264 |
Függelék | 269 |
Komplex számok | 269 |
Bevezetés | 269 |
Az imaginárius egység | 269 |
Komplex számok összege és szorzata | 270 |
Komplex számok osztása | 271 |
Gyökvonás | 272 |
Az algebra alaptétele | 273 |
A komplex számsík | 273 |
A komplex számok trigonometrikus alakja | 274 |
Műveletek trigonometrikus alakban adott számokkal | 274 |
Név- és tárgymutató | 279 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.