kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Műszaki Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 454 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 28 cm x 20 cm |
ISBN: | 963-10-0245 |
Megjegyzés: | 22 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: 36245. |
A táblázatok használatához szükséges adatok | 3 |
A görög ábécé | 4 |
Szóösszetételekben használt görög számnevek | 4 |
A ciril ábécé | 5 |
A használt jelölések, rövidítések | 6 |
A tízes számrendszerű egységek részeinek és többszöröseinek jele és elnevezése | 8 |
Fizikai és kémiai adatok | 9 |
Mechanikai mértékegységek | 10 |
Hőtechnikai egységrendszer | 13 |
Elemek neve, vegyjele, rendszáma, elektronszerkezete, atomsúlya, vegyértéke | 14 |
Néhány elem latin elnevezése | 18 |
A vegyületek nevezéktana | 19 |
Az ionok és csoportok elnevezése | 22 |
Szinonim (rokon) vegyszernevek | 25 |
Szerves vegyületek jellegzetes csoportjai és képzőszócskájuk | 55 |
Alifás és aromás gyökök | 56 |
Néhány elem, gyök és vegyület atomsúlyának, ill. molekulasúlyának többszöröse és annak logaritmusa | 58 |
Elemek és szervetlen vegyületek tulajdonságai | 63 |
Oxosavak triviális elnevezései az 1967-i INFAC megállapodás szerint | 118 |
A fontosabb fémek jellemzői | 119 |
A bázisok és sók oldhatósága vízben | 121 |
Fontosabb szervetlen vegyületek oldhatósága vízben | 122 |
Oldatok töménységegységeinek értelmezése | 124 |
Oldatok készítése | 125 |
A víz sűrűsége különböző hőmérsékleteken | 127 |
A fontosabb savak sűrűsége és hatóanyagtartalma 20 C fokon | 128 |
Néhány lúg sűrűsége és hatóanyagtartalma 20 C fokon | 131 |
Az ammónium-hidroxid oldat sűrűsége és NH3-tartalma 20 C fokon | 133 |
Szervetlen savak hatóanyagtartalma, az ennek megfelelő sűrűség és érték | 134 |
Lúgoldatok hatóanyagtartalma | 137 |
Gázok oldhatósága vízben | 139 |
Folyadékok viszkozitása | 141 |
Szervetlen vegyületek forráspontjai 1 atm. nyomás felett és kritikus adataik | 145 |
Szerves vegyületek tulajdonságai | 146 |
Analitikai adatok | 241 |
Kémszeroldatok és készítésük | 242 |
Kationok jellemző és érzékeny reakciói | 251 |
Anionok jellemző és érzékeny reakciói | 257 |
Emlékeztető táblázatok a kationok osztályelválasztásához | 261 |
Tájékoz tató táblázat a kationok mennyiségi meghatározásához | 264 |
Tájékoztató táblázat az anionok mennyiségi meghatározásához | 272 |
Egyenértéksúlyok a térfogatos elemzésekhez és azok logaritmusai | 275 |
Indikátorok | 279 |
Kiegyenlítő- (puffer-) oldatok | 282 |
Elnyelőoldatok a gázelemzés céljára | 295 |
Zárófolyadékok gázelemzéshez | 297 |
Reakciók a szerves vegyületek elemi alkotórészeinek kimutatására | 298 |
Reakciók a szerves vegyületek elemi alkotórészeinek kimutatására | 298 |
Reakciók a szerves vegyületek jellemző (funkciós csoportjainak kimutatására) | 303 |
Táblázat a Bertrand-módszer szerinti cukormeghatározáshoz | 309 |
Táblázat a Schoorl-módszer szerinti cukormeghatározásokhoz | 313 |
Technológiai adatok | 315 |
A víz keménységének értelmezése a különböző országokban | 316 |
Vízkeménység számolásához felhasználható táblázat | 317 |
Vízlágyító eljárások összehasonlítása | 318 |
Néhány (az analitikai laboratóriumban használt) ioncserélő gyanta adatai | 319 |
Hűtőkeverékek, fagyálló folyadékok | 321 |
Néhány hőközvetítő anyag tulajdonsága | 322 |
Folyadék- és olvadékfürdők | 323 |
A telített vízgőz nyomása különböző hőmérsékleteken | 325 |
Szerves vegyületek gőznyomása | 326 |
Kétkomponensű (biner) azeotrop elegyek összetétele és forráspontja 760 torr nyomáson | 328 |
Háromkomponensű (terner) azeotrop elegyek összetétele és forráspontja 760 torr nyomáson | 330 |
Diffúziós műveletek áttekintése | 331 |
A magyar bauxitok kémiai összetétele %-ban | 332 |
Az ammóniagyártás katalizátorai | 333 |
Az ammóniaelégetés hatásfoka a katalizátor Rh-tartalma függvényében | 333 |
Az ammóniaoxidációhoz felhasznált oxidkatalizátorok aktivitása | 334 |
Maximális ammóniaátalakulási hatásfok nitrogén-monoxiddá a különböző összetételű katalizátorokon | 335 |
A fontosabb műanyagok oldószerei | 336 |
Géptani adatok | 339 |
Szerkezeti anyagok korróziója | 340 |
Különböző igénybevételek és üzemi viszonyok között ajánlható szerkezetianyag-csoportok | 354 |
Ipari zománcbevonatok típusai és jellemző tulajdonságai | 355 |
Berendezések, szerelvények szerkezeti anyaga néhány gyakoribb korróziós közeg esetén | 356 |
Néhány szálasanyag ellenálló képessége | 366 |
Különböző üvegek ellenálló képessége néhány támadó közegben | 367 |
Tűzálló anyagok ellenállása kémiai hatásokkal szemben | 368 |
Vízben, semleges oldatokban felhasználható inhibitorok | 369 |
Gőzben, levegőben használható inhibitorok | 371 |
Savakban használható inhibitorok | 372 |
A fémre ható fizikai körülmények hatására keletkező galvánelemek | 373 |
A fémmel érintkező folyadék hatására keletkező galvánelemek | 374 |
A fémben vagy a fém felületén ható tényezők hatására keletkező galvánelemek | 375 |
Fémek felhasználásának hőmérséklethatárai | 376 |
Kémiai úton előállított védőbevonatok | 379 |
Fémbevonatok a korrózió elleni védelem céljaira | 380 |
Karimatömítő anyagok | 381 |
Tömszelence-tömítő anyagok | 384 |
Tömszelence- és karimatömítő anyagok impregnálása | 386 |
A legfontosabb műanyagok ellenálló képessége | 388 |
Szerves alapú ragasztók csoportosítása és felhasználása | 390 |
Csővezetékek és szerelvényeik jelképi jelölése (alapjelölések) | 392 |
Műszerek jelképi jelölése | 393 |
Fontosabb vegyipari gépek és készülékek jelképi jelölései | 394 |
Vákuumok osztályozása | 396 |
Gyakoribb vákuumszivattyú-típusok összehasonlítása | 397 |
Vákuumban végbemenő különböző vegyi folyamatok nyomásfokozatai | 399 |
Szilárd részecskék elválasztása | 400 |
Szűrőtípusok | 400 |
Hűtőközegek tulajdonságai | 401 |
Hűtőközegek felhasználhatósága | 402 |
A vegyipari fűtési módszerek csoportosítása | 403 |
Hőközvetítő anyagok fizikai adatai | 404 |
Szárítók csoportosítása | 405 |
Szárítóanyagok | 406 |
Anyagmozgató gépek felhasználási lehetőségei | 407 |
Munkavédelmi adatok | 409 |
Tűzveszélyes anyagok jellemzői és az oltásukra használható anyagok | 410 |
Tűzveszélyességi osztályok | 415 |
Tűzveszélyes folyadékok veszélyességi fokozatai | 416 |
Az anyagok éghetősége | 417 |
Tűzállósági fokozatok | 417 |
Porok robbanókeveréket képező koncentrációja a levegőben | 417 |
Tűzveszélyes folyadékok tárolása | 418 |
A veszélyes, együtt nem tárolható vegyi anyagok | 419 |
Adatok sztatikus töltés keletkezéséről | 425 |
Kézi tűzoltókészülékek használhatósága | 425 |
A leggyakrabban előforduléó mérgető hatású gázok, gőzök, porok megengedett töménységi értékei | 426 |
Az emberre mérgező hatású gázok és gőzök | 427 |
A legfontosabb ipari mérgező gázok és porok ellen védelmet nyújtó szűrőbetétek | 428 |
Foglalkozási betegséget okozó, leggyakrabban előforduló mérgező anyagok és az ellenük való védekezés | 429 |
A vegyiparban használt fontosabb egyéni védőeszközök, védőruhák | 438 |
A kézi anyagmozgatás súlynormái | 442 |
Vegyipari csővezetékek anyag szerinti színjelzései | 443 |
Gázpalackok és szelepeik fontosabb adatai | 444 |
Légkompresszorok üzemzavarai és elhárításuk | 445 |
A turbókompresszorok leggyakoribb üzemzavarai és elhárításuk | 446 |
Ammóniakompresszorok üzemzavarai és elhárításuk | 447 |
A könyvben előforduló fontosabb fogalmak értelmezése | 448 |
Irodalomjegyzék | 450 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.