1.066.403

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Vegyipari nyersanyagok

Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kar

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 111 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi szám: J6-593. A könyv 265 példányban jelent meg. 19 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Kihajtható mellékletekkel. Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A vegyipar szerepe az anyagi termelésben különösen jelentős, mert képes arra, hogy a Földünkön viszonylag kis mennyiségben rendelkezésre álló természetes nyersanyagokból szinte korlátlan... Tovább

Előszó

A vegyipar szerepe az anyagi termelésben különösen jelentős, mert képes arra, hogy a Földünkön viszonylag kis mennyiségben rendelkezésre álló természetes nyersanyagokból szinte korlátlan mennyiségben állítson elő kémiai reakciókkal a társadalom egyre növekvő szükségleteit minél teljesebben kielégítő új anyagokat. A modern vegyipar alig valamivel több mint 100 éves. Fejlődését ezen idő alatt mindig döntően befolyásolta az, hogy milyen kiindulási anyagok álltak rendelkezésre.
A nyersanyagbázist a természetes adottságok mellett nagymértékben befolyásolja a gyors műszaki fejlődés. Az új felhasználási területek más kiinduló anyagokat igényelnek, de az új nyersanyagok és eljárások is új felhasználási területeket nyitnak meg azáltal, hogy a termékek olcsóbbá válnak, vagy egyszerűsödik a kiinduló anyagok technológiája. Ez a kölcsönhatás a legszembetűnőbb a szerves vegyipar területén, ahol a legutóbbi időkben ment végbe az átállás a szén alapról a petrolkémiai bázisra. Hasonló, ha nem is ilyen látványos változások történnek azonban napjainkban a szervetlen vegyipar területén is. Itt elég talán utalni a kénsavgyártásra, amely egyrészt egyre nagyobb mennyiségben használ fel nyersanyagként a kőolajból és földgázból származó ként, mivel a világ ásványi kéntartalékai igen korlátozottak, másrészt ismét kezd visszatérni a pirit és más szulfidos ércek feltárásán alapuló technológiákhoz.
A vegyipar ma az egész világon egyike a legdinamikusabb fejlődő iparágaknak. A műszaki haladás, a gazdaság fejlettségének egyik fokmérője, termékeivel kiegészíti a nyersanyagbázist, új anyagokat szolgáltat a feldolgozó ipar részére, hatékonyabb anyagokat biztosít a mezőgazdaság fejlesztéséhez, a termelékenység fokozásához és a közszükségleti cikkek minőségének további javításához.
Hazánkban figyelemmel az ország nyersanyagszegénységére, a vegyipar fejlesztése igen fontos. Jelenlegi ötéves tervünk és távlati terveink is kiemelt feladatnak tekintik a vegyipar fejlesztését. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
1. Általános rész 5
1.1 Fogalmak, meghatározások 5
1.2 A Föld nyersanyag ellátottsága 11
1.2.1 Szén 11
1.2.2 Kőolaj 13
1.2.3 Földgáz 15
1.2.4 Fa 17
1.3 Nyersanyag gazdálkodás és műszaki fejlődés 17
1.4 Nemzetközi együttműködés és integráció a vegyipar nyersanyag-ellátásában 20
1.5 A vegyipar mint nyersanyag-fogyasztó és termelő 28
1.6 Magyarország vegyiparának helyzete általában 29
1.6.1 A magyar vegyipar termelési értéke 29
1.6.2 A vegyipar fejlődési üteme 30
1.6.3 A hazai vegyipar termelése 30
1.6.4 Import a vegyiparban 30
1.7 A vegyipar köre, felosztása 32
2. A MAGYAR VEGYIPAR NYERSANYAG-HELYZETÉNEK ISMERTETÉSE IPARÁGANKÉNT 36
2.1 Kőolajfeldolgozás, földgázipar, petrolkémia 36
2.1.1 A kőolaj és földgázfeldolgozás alapműveletei 36
2.1.1.1 Kőolaj 36
2.1.1.2 Földgáz 40
2.1.2 A kőolaj és földgáz szerepe korunk vegyiparában 40
2.1.3 Magyarország szénhidrogén bányászata 42
2.1.3.1 Kőolaj termelés 47
2.1.3.2 Földgáz 51
2.1.4 Kőolaj és földgáz feldolgozás Magyarországon 53
2.1.4.1 Kőolaj 53
2.1.4.2 Földgáz 55
2.1.5 A szénhidrogének, mint energia hordozók szerepe Magyarországon 56
2.1.6 A petrolkémia kezdetei Magyarországon 57
2.2 A városi gázgyártás 58
2.2.1 Általános rész 58
2.2.2 Városigáz-termelés Magyarországon 58
2.3 Szintézis gáz gyártása ammónia szintézis 60
2.3.1 Technológiai alapok 60
2.3.1.1 Szintézisgáz 60
2.3.1.2 Ammónia és metanol szintézis 63
2.3.2 Az ammónia, mint termék és mint nyersanyag 63
2.3.3 Ammóniagyártás Magyarországon 64
2.4 Műtrágyagyártás 66
2.4.1 A műtrágyagyártás világgazdasági jelentősége 66
2.4.2 Műtrágyagyártás Magyarországon 68
2.4.2.1 Termelés, felhasználás, szükséglet 68
2.4.2.2 Részletes termelési adatok, nyersanyagfelhasználás 68
2.4.2.2.1 Nitrogén műtrágyák 68
2.4.2.2.2 Foszformütrágya 69
2.4.2.2.3 Kálium műtrágya 69
2.5 Szintetikus nagymolekulájú polimerek (különféle műanyagiparok) 70
2.5.1 Meghatározás, felosztás 70
2.5.2 A műanyaggyártás világgazdasági jelentősége 71
2.5.3 Műanyagok (szűkebb értelemben, vegyiszálak és elasztomerek nélkül) 72
2.5.3.1 Magyarország műanyagipara 72
2.5.3.1.1 PVC gyártás 74
2.5.3.1.2 Polietiléngyártás 74
2.5.3.1.3 Egyéb műanyagok gyártása 75
2.5.4 Vegyiszálak 75
2.5.4.1 Vegyiszálgyártás Magyarországon 76
2.5.5 A magyar műanyagfeldolgozó-ipar 77
2.5.6 Szintetikus kaucsuk, gumiipar 77
2.6 Szervetlen vegyipari alapanyagok gyártása 78
2.6.1 Kénsav 78
2.6.1.1 A kénsav nyersanyagai, gazdasági jelentősége 78
2.6.1.2 A kénsavgyártás technológiája 79
2.6.1.3 Kénsavgyártás Magyarországon 79
2.6.2 Klór és marónátron előállítása, NaCl-elektrolízis 80
2.6.2.1 Általános termelési és értékesítési szempontok 81
2.6.2.2 A klór-alkáli elektrolízis technológiája 81
2.6.2.3 A klór-alkáli elektrolízis Magyarországon 81
2.7 Szerves vegyipari alapanyagok gyártása és felhasználó iparai 82
2.7.1 Gyógyszeripar 83
2.7.2 Lakk- és festékipar 84
2.7.3 Növény védőszerek és élősdiek elleni szerek (peszticidek) gyártása 86
2.7.4 Háztartási-, vegyipari és kozmetikai-termékek gyártása 87
2.7.5 Ipari segédanyagok gyártása 88
2.8 Széntermelés, szénfeldolgozás 89
2.8.1 Termelés, fogyasztás, minőség 89
2.8.2 Uj szén-hasznosítási koncepció 91
3. A MAGYARORSZÁGON TERMELT ÁSVÁNYI ANYAGOK 91
3.1 Ércek, fémek kitermelése 92
3.1.1 Bauxitbányászat, timföldgyártás, alumíniumipar 92
3.1.1.1 A bauxitbányászat termelési adatai 92
3.1.1.2 Bauxitminőség 93
3.1.1.3 Timföldgyártás 93
3.1.1.4 Al-kohászat 95
3.1.2 Vasércbányászát 96
3.1.2.1 Készlet, minőség 96
3.1.2.2 A termelés minőségi és mennyiségi adatai 97
3.1.3 Mangánérc-bányászat 97
3.1.4 Rézérc-bányászat 98
3.1.5 Ólom és cinkércek bányászata 98
3.1.6 Titán 98
3.1.7 Vanádium 99
3.1.8 Gallium 99
3.1.9 Germánium 99
3.1.10 Uránérc-bányászat 99
3.2 Egyéb ásványi anyagok 99
3.2.1 Konyhasó 99
3.2.2 Jód és bróm 100
3.2.3 Kőbányászat 100
3.2.3.1 Mészkő 100
3.2.3.2 Dolomit 100
3.2.3.3 Tufa 101
3.2.3.4 Bazalt és andezit 101
3.2.3.5 Perlit 101
3.2.3.6 Kovaföld 102
3.2.3.7 Talk 102
3.2.3.8 Zeolit 102
3.2.3.9 Kvarchomok 102
3.2.3.10 Mikroszil 103
3.2.3.11 Agyag 103
3.2.3.12 Bentonit (fullerföld, derítőföld) 103
3.2.3.13 Kaolin 104
3.2.3.14 Gipsz és anhidrit 104
4. HULLADÉKOK, MELLÉKTERMÉKEK, SZENNYEZÉSEK MINT NYERSANYAGOK ILLETVE NYERSANYAGFORRÁSOK 105
4.1 Meghatározások, általános műszaki-gazdasági szempontok 105
4.2 Feldolgozási és hasznosítási példák 106
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem