Végtelenen innen

Fülszöveg

Témák, műfajok, hangulatok, rendkívüli változatossága jellemzi Sulhóf József e legújabb kötetét, amint egyébként egész írói oeuvrejét is. Írt már regényt, színdarabot, novellát, tárcát, humoreszket, s ha eleddig egy-egy könyvében csak egyik vagy másik arcát mutatta meg külön-külön, most egyszerre több, szinte valamennyi vonását felvillantja az olvasó előtt: hosszabb és rövidebb lélegzetű elbeszéléseket, tárcaszerű írásokat, riportokat és humoreszkeket egyaránt találhatunk jelen könyvében, a Végtelenben innenben.
Néhány évvel ezelőtt közel-keleti utazást tett a szerző - Izráelben járt, s útba ejtette Görögországot is. Érdekes, irodalmi igényű és értékű riportokban számol be a "sok ezer éves, de meghalt ország (Izráel) újból testet öltéséről", a "bibliai mondák korába hulló évezredek" emlékeiről, az emberi kultúra másik nagy bölcsőhelyén, Görögországban pedig "az istenek nyomába akart szegődni, a bölcsek gondolatainak szövevényébe készült, a mítoszt, a regék titkát fürkészte, az eltűnt, a csak romokban megőrzött a világ szépségeit hajszolta". S ezt az utat nemcsak a jószemű riporter járta, végig, hanem minden iránt oly fogékony író is, mindenütt jelen volt. Több írása - mégpedig e kötet kétségkívül legszebb darabjai - tanusítja, hogy ennek az utazásnak igen értékes a hozadéka Sulhóf irodalmi munkássága szempontjából is.
A nagy utazás élményeit feldolgozó irodalmi riportok és novellák azonban csak egy részét teszik az itt közölt anyagnak, s mellettük külön érdeklődésre tarthatnak számot azok az újszerű, modern hangszerelésű írások is, melyekben egy-egy következetesen végigvitt kép, allegória szolgál eszközül a mondanivaló rendkívül érzékletes kivetítésére, a szinte lírai élményanyag áttételes megfogalmazására. Eközben természetesen nem lesz hűtlen a "hazai" témákhoz, a szűkebb haza kínálta írói témákhoz sem.
Műfaji, tematikai, hangulati változatosság jellemzi tehát Sulhóf József jelen kötetét, s a hazai tájakon kívül Görögország, Izráel vidéke és embere is megelevenedik az írások nyomán, s noha az egészen sötét alaptónusú, balladaszerű írások mellett oldottabb, sőt könnyedebb, csevegő hangú, humoros hangulatú írások is helyet kaptak benne, mégsem érezzük szétesőnek a kötet anyagát, mert szorosan egybefogja az egységes írói szemlélet, az író egységes, következetesen végigvitt ábrázoló módszere, s nem utolsó sorban a Sulhófra annyira jellemző - díszítő elemekben oly gazdag, a sok felsorolás, szóhalmozás révén oly dinamikus, oly erős sodrású és magával ragadó - stílus s a nyelvi eszközök gazdagsága.
A Végtelenen innen végül nagyszerű bizonysága annak, hogy Sulhóf József korántsem sorolható a lehiggadt, megállapodott, meglepetéseket többé nem tartogató írók közé. S ez teszi könyvét mindenkor érdekessé és izgalmassá az olvasó számára. Vissza