Előszó
Részlet a könyvből:
"- Mindig is a szerelem volt az, amire vágytam - mondta a nőnek, miközben az apja szőrmeszalonjával szemközti kávézóban ültek.
A kávézó zajos volt és zsúfolt. A nő...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"- Mindig is a szerelem volt az, amire vágytam - mondta a nőnek, miközben az apja szőrmeszalonjával szemközti kávézóban ültek.
A kávézó zajos volt és zsúfolt. A nő előrehajolt, hogy hallja, mit mond a férfi. Nem hallotta, de azért bólogatott. A férfi kinyitotta a kis bársony dobozkát. Átnyújtotta.
Az utca másik oldalán, a szalon előtt a férfi apja fényképet készített a pillanatról. A gyűrű már hosszú ideje öröklődött a családban. Az apa romantikus alkat volt. Szerette volna bekereteztetni a képet, és átadni nekik az esküvőn. 1940 tavaszán, amikor az egész világ háborúzott, nem sok párizsinak volt fényképezőgépe. És másutt sem volt sok mindenkinek. A szőrmekereskedő a feketepiacon szerezte be. A fénykép mindenképpen szokatlan ajándék lett volna.
Amikor azonban előhívatták, mindössze egy utcaképnek tűnt. Az apa túl messze állt, hogy elkaphassa a pillanatot. Fia arca kivehetetlen. A nő arcát hosszú haja takarta el.
Nem számít. Az esküvőre amúgy sem került sor.
- Nem tudom elképzelni magam feleségként - mondta a nő.
- Értem - mondta a férfi. Ennek ellenére az apa képtelen lett volna eldobni a fényképet. Őt már az a tudat is örömmel töltötte el, hogy fia képes a szerelemre. Nem fogta fel, hogy ez a pillanat az életük széthullását jelezte.
Jacques, az apa, meghalt, mielőtt minden elromlott volna."
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal