Végek dícsérete

Előszó

Határőrségünk harcosai olyan hősi hagyományokon nevelkednek, mint a végvári vitézek kemény kemény próbatételei, a legendáshírű egri, szigetvári és kővégvári hősök legjobbjai: Dobó, Zrínyi, Jurisics és megannyi rettenthetetlen közvitéz. Nevüket megörökítették a közöttük élő neves költők és névtelen krónikások, s legendájuk él ma is.
Határőreink ma szabad, szocialista hazánk határait vigyázzák. Felszabadult népünk hú fiaiként állnak a vártán s végvári elődeinkhez hasonlóan őrzik a határt, oltalmazzák országunkat az imperialista ügynökök és belső cinkosaik ellen. A harc módja megváltozott, de egy pillanatra sem szűnik a küzdelem. S miként hajdan, úgy ennek a kornak is megvannak a krónikásai, akik feljegyzik a dicső cselekedetek és megörökítik a bátor határőrök nevét. A hivatásos költők ma is kevesen fordulnak a végek ifjú harcosai felé s több azoknak a határőrökből lett krónikásoknak száma, akik a határon járva fognak tollat fegyverük mellé és a harcok szünetében vetik papírra az új harcok új győzelmeit.
A politikai csoportfőnökség évek óta gondot fordít, a hősi hagyományok ápolása mellett, kiváló harcosaink népszerűsítésére, s szeretettel foglalkozik a tetteiket feljegyző új tehetségek kifejlődésével. A kezdetben "Határőr", majd "A Hazáért" és most ismét "Határőr" néven megjelenő lapunk készséggel adott helyet írásaik számára. S most a végekről szóló jeles költők és mai küzdelmekről író neves költőink verseivel együtt ilyen határőrökből lett költők és a határon őrködő harcosok írásait is közre tudjuk adni. A hivatásszeretet és kötelességtudat feltörő érzése adja ezeknek a verseknek - formai gyengeségük mellett - elvitathatatlan értékét.
A végek dícséretéről szólnak a gyűjteményes kötet versei, a szocialista hazaszeretet, az éber helytállás szellemét élesztik olvasóinkban. Ilyen gondolatokkal adjuk fiatal határőreink kezébe: forgassák szeretettel, merítsenek belőle erőt, bátorságot mindennapos harcaik győzelméhez. Vissza