Modellezés | 1 |
Rendszerszervezés | 1 |
Modellezés | 2 |
Vizuális jelölések | 3 |
Bonyolultság kezelése | 4 |
A valóság modellezése | 6 |
Absztrakt modellek | 8 |
A történet | 11 |
Programozási nyelvek | 11 |
Módszertanok | 13 |
Egységesítés és szabványosítás | 15 |
Mi az UML? | 17 |
Nyelv és módszer | 19 |
Az OMT jellemzői | 19 |
Rational Unified Process | 20 |
A "Q" modellező rendszer | 22 |
A fejlesztés lépcsőfokai | 23 |
Kiegészítő ajánlások és értelmezések | 25 |
A szemlélet | 25 |
Hogyan használjuk? | 26 |
A "Q" modellező módszer és a RUP | 26 |
Követelmények rögzítése | 29 |
Megjegyzések, fogalomszótár | 30 |
Megjegyzések | 30 |
Elnevezések | 31 |
Fogalomszótár | 32 |
Áttekintés | 33 |
Kiterjesztési mechanizmusok | 34 |
Sztereotípia | 34 |
Megszorítások | 36 |
Megszorítás és kulcsszavas érték | 36 |
Kiterjesztési mechanizmusok használata | 37 |
Használati esetek | 38 |
Aktor | 38 |
Használati eset | 39 |
Aktor és használati eset | 41 |
Aktorok általánosítása és pontosítása | 42 |
Változatok (extends) | 43 |
Részfunkciók (include) | 45 |
Használati esetek általánosítása | 45 |
Változat, részfunkciók vagy általánosítás? | 46 |
Diagramok kialakítása | 47 |
Felhasználó céljai és az interakciók | 48 |
Használati eset diagramok | 49 |
Csomagok | 51 |
Csomag (package) | 52 |
Függőségek | 53 |
Névterület (namespace) | 54 |
Csomag pontosítása | 54 |
Csomagok használata | 55 |
Rendszerek együttműködése | 56 |
Közvetett vezérlés | 59 |
A követelményelemzés szöveges dokumentumai | 61 |
Alkalmazási példák | 61 |
Forgatókönyvek | 63 |
Működési leírások | 65 |
Felhasználói felületek | 65 |
Előzetes felhasználói leírás | 68 |
Követelményelemzés | 69 |
Kidolgozás | 70 |
A követelményelemzés célja | 71 |
Osztálydiagramok | 73 |
Osztály | 74 |
Objektum és osztály | 74 |
A szakterületi modell első elemei | 76 |
Attribútumok | 77 |
Műveletek | 78 |
Lekérdezés és módosító | 79 |
Származtatott attribútum és osztály | 80 |
Láthatóság | 80 |
Lekérdező és beállító műveletek | 81 |
Attribútumok és műveletek értelmezése | 82 |
Jellegzetességek | 86 |
Részletezettség szintjei | 86 |
Közös sztereotípia és megszorítás | 87 |
Részek | 87 |
Változatlanság | 88 |
Jellegzetességek elérése | 88 |
Jellegzetességek keresése | 90 |
Adatszolgáltató és tároló felelősségek | 90 |
Entitások és értékek | 91 |
Műveletek keresése | 93 |
CRC-kártyák | 93 |
Felelősségek és belső osztályok keresése | 94 |
A művelet alanya és tárgya | 97 |
Kommunikációs útvonalak | 98 |
Kommunikációs út | 98 |
Asszociáció és kapcsolat | 99 |
Szerepek | 100 |
Attribútum és osztály számossága | 101 |
Módosítás lehetősége | 102 |
Elnevezések | 102 |
Kollekció és felsorolás | 103 |
Származtatott és részhalmaz asszociációk | 104 |
Asszociációk értelmezése | 105 |
Elérési utak | 110 |
Minősített asszociáció | 110 |
"Vagy" asszociáció | 111 |
Asszociációs osztály | 112 |
Aggregáció és kompozíció | 113 |
Erős és gyenge kapcsolat | 115 |
Attribútum és asszociáció | 116 |
Függőségek | 117 |
Általánosítás és pontosítás | 119 |
Általánosítás és pontosítás | 119 |
Többszörös osztályozás | 121 |
Megkülönböztető | 123 |
Dinamikus és többszörös változat | 124 |
Kiterjesztés és korlátozás | 125 |
Műveletek átdefiniálása | 126 |
Osztályhierarchia | 128 |
Absztrakt osztályok és interfészek | 128 |
Generikus osztály | 132 |
Különleges műveletek | 134 |
Értékek másolása és ellenőrzése | 134 |
Konstrukció és destrukció | 135 |
Kezdőértékek értelmezése | 136 |
Konverzió | 137 |
Kiegészítő technikák | 138 |
Osztályattribútumok és osztályműveletek | 138 |
Metaosztály | 140 |
Sztereotípia | 141 |
Invariánsok, elő- és utófeltételek | 141 |
Műveletek végrehajtási módja | 142 |
Objektumok | 144 |
Objektumok | 144 |
Objektum attribútumértékei és állapota | 145 |
Objektumok és kapcsolatok | 146 |
Osztálydiagramok használata | 149 |
Interakció-diagramok | 151 |
Interakció-diagramok | 152 |
Példaobjektum | 153 |
Üzenet | 153 |
Szekvencia-diagram | 155 |
Konkurens folyamatok | 156 |
Üzenetek | 157 |
Együttműködési diagram | 159 |
Interakció-diagramok használata | 161 |
Tervezési minta | 161 |
Időben lezajló változás | 163 |
Aktivitás-diagramok | 164 |
Aktivitás és sorrendiség | 164 |
Akció- és aktivitás-állapot | 167 |
Aktivitás és objektum | 168 |
Szignál küldése és fogadása | 171 |
Állapotdiagram | 173 |
Állapot és átmenet | 173 |
Esemény | 176 |
Esemény és átmenet | 178 |
Állapot | 178 |
Üzenetküldés | 180 |
Tevékenység és akció | 181 |
Strukturált állapotdiagram | 182 |
Konkurencia | 183 |
Adatfolyam-diagram | 185 |
Adatfolyam-diagram | 186 |
Feldolgozás és adatfolyam | 187 |
Aktív és passzív objektumok | 188 |
Vezérlésfolyam és strukturálás | 189 |
Reprezentáció | 191 |
Osztályként történő reprezentáció | 192 |
Felhasználói felületek | 194 |
Pontosítás megvalósítása | 196 |
Pontosítás és kompozíció | 198 |
Állapotdiagramok értelmezése | 200 |
Szakterületi elemzés | 203 |
Diagramok a követelményelemzésben | 204 |
Szakterületi elemzés | 205 |
Áttekintő szakterületi modell | 206 |
Részletes szakterületi modell | 209 |
Csomagok és osztályok | 211 |
Implementációs diagramok | 213 |
Komponens-diagramok | 214 |
Alkalmazási-diagramok | 216 |
Tervezés és megvalósítás | 219 |
Alkalmazási környezet | 220 |
Részletes tervezés | 222 |
Megvalósítás | 225 |
"Objektumokon túl" | 227 |
"Beyond objects" | 228 |
Létezik-e informatika az objektumokon túl? | 232 |
Irodalomjegyzék | 237 |
Tárgymutató | 239 |