Vedres István művészi munkássága

Előszó

Szegeden a XVIII. század folyamán nagyszabású fejlődésnek újjáépítésnek lehetünk szemlélői. A hódoltság elején, az 1552. évi egyházi tizedlajstrom tanúságai szerint, a városnak közel 9000 lakosa volt. 1 A felszabadulás idejére ez a szám erősen megfogyatkozott. A középkorban virágzó mezőgazdasága, fejlett ipara és gazdag kereskedelme csaknem teljesen megsemmisült. Pompás épületei rombadőltek vagy erősen megrongálódtak. Mindamellett Werlein kamarai biztos 1688-ban azt jelenti, hogy Szeged szép hely, s lakossága előreláthatólag hamarosan növekedni fog. A következő évben egy másik kamarai jelentés már tanúskodik is erről, amidőn azt írja, hogy ,,a polgárit a már tetemesen megsokasodott". 2 Elsősorban az ostrom idején elmenekült szegediek vagy ivadékaik jöttek vissza, de lassanként idegenek, sőt külföldiek is szállingóztak a felszabadult város üszkös és düledező falai közé. De la Croix de Paitis 1713. évi térképéből megállapítható, hogy a XVIII. század elejére a város lakossága, a nagyszámú katonasággal egyetemben, újra 9000 körül mozgott. Az 1712. évi árvíz óriási pusztítást végzett, s így átmenetileg hanyatlás állott be. Egy 1715. évi portaösszeírás alapján Reizner a lakosság számát ebben az időben hozzávetőlegesen 5000 főre teszi. 3 Pozsonynak ugyanakkor csupán 8000, Pestnek pedig 2700 lakosa van. 4. A vár javítási munkálatai már a visszafoglalás évében, 1686-ban megindulnak, de annak egységes tervek alapján való teljes helyreállítása csak 1714 - 16-ban történik meg. A felszabadító hadsereg 1616-ban visszafoglalta Temesvárt, s a következő évben Belgrádot is birtokába vette. Vissza