Előszó
A főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezett védelméről szól az 54/1953/1994 II. 1/sz. önkormányzati rendelet.
Józsefváros igen sok ilyen védett épülettel rendelkezik. Fontosnak tartottam, hogy feltérképezzük ezeket a helyeket, hogy tudatosodhasson az emberekben, milyen előkelő helyet foglal el ez a kerület a védendő épületek sorában.
Legnagyobb részét a szecessziós épületek teszik ki, tehát főleg azok sorakoznak itt a jelentős építészekkel együtt. Sajnos, jónéhány elég lepusztult állapotban van, csak némi kis díszítés maradvány jelzi, hogy az 1910-es években készült. A legnagyobb, leghíresebb mester természetesen Lechner Ödön. A többi építész is kiváló szecessziós épületet alkotott.
A nem szecessziós de védett épületek között van a József körút mindkét oldala végig. Senki észre sem veszi a József krt. 2. sz. épület bejáratánál a boltívek közötti mennyezetfreskót, Lotz Károly alkotását, amint lefelé megyünk a lépcsőkön a Metróhoz.
Van egy olyan szoba a Szentkirályi utca 30-as számú ház emeletén, ahol mind a négy falon a padlótól a mennyezetig az Árpád házi királyok portréi és az aradi vértanuk láthatók. 64 olajfestésű arckép, amelyeket Gaál Lajos készített 1873-ban. A köralakú mennyezetkép a vérszerződést ábrázolja, az ablakköz a magyar címert, jobbra-balra egy-egy vezér látható.
A József utca 37-es ház sem különleges építészeti szempontból, de az udvari traktusban lévő műtermekben olyan neves művészek alkottak, mint Csorba Géza az Ady síremlék alkotója, vagy Maróti Géza szobrász, építész, aki Róth Miksa üvegtervezővel alkotta többek között a Mexikói Operaház monumentális kupoláját. Kós Károly író, építész, Ferenczy Béni szobrászművész és még számos jeles, világhírű művész, akiknek keze nyoma is itt látható. (Ferenczy Béni rajza a falon pl.)
A felsorolás nem teljes. Csak szeretném, ha betekintést nyernének a tisztelt olvasók Józsefváros felbecsülhetetlen értékeinek birodalmába.
M. Szücs Ilona
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal