Vázlat "A személyek" című anyagnak a bírósági fogalmazóképzés keretében történő megbeszéléséhez

Előszó

Részlet a könyvből:
A Polgári törvénykönyv /Ptk/ a hazánkban levő tulajdoni és csereviszonyok mellett az azzal összefüggő egyes nem vagyoni, személyi viszonyokat is szabályozza. Ezt a problémakört a Ptk második része rendezi s az négy címből, VII. fejezetből és 8-87. § okból áll,
I.
Az ember mint jogalany
1. A jogképesség /Ptk 8-10. §/
a/ A jogképesség fogalmán az embernek, az államnak és a jogi személyeknek azt a képességét értjük, hogy polgári jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak /Ptk 8. § /1/ bek./.
A jogképességet meg kell különböztetni a szerzőképességtől, amely utóbbi a személy konkrét képességét jelenti arra,.hogy meghatározott alanyi jogokat szerezhessen, illetőleg kötelezettségeket vállalhasson. /A jogképességet a jogi nyelvhasználatban személyiségnek is nevezzük./
b/ A jogképesség terjedelme. A magyar jognak az Alkotmányban rögzített tétele hogy az ember jogképessége általános, egyenlő és feltétlen. A Ptk azt szögezi le a 8. § /1/ és /2/ bekezdésében, kimondván, hogy hazánkban minden ember jogképes; jogai és kötelezettségei lehetnek, a jogképesség életkorra, nemre, nemzetiségre, fajra vagy felekezethez való tartozásra tekintet nélkül egyenlő.
Az ember jogi helyzetének a jogképesség szükségszerű vonása. Ezért a jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis /Ptk 8. § /3/ bek./. Vissza