A "Saturnus" nem válaszol

Fülszöveg

1941. június 21-én, éjszaka, egy Moszkva melletti katonai repülőtérre egy repülőgép érkezik, különleges utassal a fedélzetén. A különleges utas egy német diverzáns, akit ejtőernyővel dobtak le Belorusszija felett; kihallgatását az állambiztonsági tisztek azonnal megkezdik. A fogoly a beszélgetés elején nagyképű és cinikus, aztán az érvek és körülmények hatására vallani kezd: a náci katonai kémszolgálat, az Abwehr, "Saturnus" néven különleges hírközpontot létesít, hogy így segítse hatékonyan a szovjetellenes háborút.
Néhány óra múlva felbődülnek a repülőtér szirénái: a német hadsereg csapatai átlépik a szovjet határt, elkezdődött a második világháború leghatalmasabb, legdrámaibb fejezete. És megkezdődik a szovjet állambiztonsági szervek páratlanul izgalmas és rendkívül bonyolult harca is - a "Saturnus" ügynökség ellen.
A több éves idegfeszítő harc a szovjet felderítők nagyszerű győzelmét hozza: dezinformációs tevékenységükkel sikerül félrevezetni a "Saturnus" vezetőit és rajtuk keresztül a német hadsereg vezérkarát is.
15 év múlva, az egyik szovjet múzeum alkalmazottja felismeri a látogatók között, volt kínzóját, aki egyszerű turistaként jár-kel a szovjet fővárosban. A turista nem más, mint Müller, az egykori Gestapo alezredes, a "Saturnus" egyik volt főnöke. Letartóztatják és bíróság elé állítják; lefogásával a "Saturnus" utolsó ügynöke is horogra került, és elnyeri méltó büntetését.
Kik voltak azok, akik ezt a páratlanul érdekes és értékes munkát végrehajtották? Hogyan sikerült felfedezni a "Saturnus" és az Abwehr legféltettebb titkait? Ezekre és a többi hasonlóan izgató kérdésre ad választ Ardamatszkij könyve: A "Saturnus" nem válaszol. Vissza