Előszó
Dr. Vasvári Miklós
1898. V. 7-én született Szegeden. Középiskolába Szegeden és Temesváron járt. Már kora gyermekkorától fogva vonzódott a tudomány felé. A tudományegyetemet Budapesten, majd Szegeden végezte. Egyetemi hallgató korában rendkívül nagy olvasottságra tesz szert, és állandóan bújja a Nemzeti Múzeum gyűjteményét, hogy formaismeretét bővítse. Először Fejérváry Géza professzor figyel fel rá és a herpetológia felé tereli érdeklődését. Doktori értekezésének tárgya is herpetológiai: az olaszországi zöldgyík rendszertani kérdése. Ennek során írja le Róma környékéről a Lacerta viridis fejérváryi Vasvari-t. Méhely professzor is igen becsüli tehetségét, szorgalmát és végtelen szerénységét, és ő ajánlja be a Madártani Intézetbe. Fejérváry és Méhely azonban összekülönböznek, és ezért Szegeden kényszerül doktorálni Farkas professzornál, aki azonban nem ismeri fel tehetségét, és az elfogódott fiatalembert első alkalommal el is buktatja.
1922-ben került hivatalosan mint díjnok a Madártani Intézethez, miután már 1921-ben „rendes megfigyelő"-i oklevelet nyert. Bár tudományos téren tehetsége szépen kibontakozik, pályafutása meglehetősen göröngyös, és a ranglistán igen nehezen jut előre; csak 1935-ben lett főadjunktus, és az igazgatói rangot csak halála után kapta meg.
Eszményképének Chernel Istvánt, a legnagyobb magyar ornithofaunistát tekintette, és ezért állandóan járja az országot. Hazánknak talán nincs is olyan része, ahol ne fordult volna meg. Különösen Somogy-megyét kutatta, ahol először 1923-ban járt, amikor Ormándon nevelősködött. Egyik fő témája az alföldi szikesek és halastavak faunisztikai, állatföldrajzi és madárvonulási jelentőségének vizsgálata. Mint ragadozómadár-specialista természetesen, amint teheti, Erdélyt bújja. Itt érte őt Marosvásárhelyen, 1918-ban a világháború vége, de járt Erdélyben 1928-ban, 1935-ben, 1941-43-ban is, főleg Kolozsvár és Torda környékén, valamint a Mezőségen...
Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1960. november 4-én tartott 530. ülésén.
Vissza