Vasúti üzemszervezés III.

Tartalom

I. A VASÚT KAPACITÁSA ÉS KIHASZNÁLÁSA
1. A teljesítőképesség, számításának elvei, általános módszere 3
1.1 A teljesítőképesség számításának általános módszere 4
1.2 Kapacitásmeghatározás a kihasználási index segítségével 6
2. Vasúti teljesítőképesség meghatározása 8
2.1 Menetrendi alapismeretek 8
2.1.1 A menetrend jelentősége és célja 8
2.1.2 A menetrendet meghatározó tényezők 10
2.1. 3 A menetrendszerkesztés alapadatai 10
2.1.3.1 A menetrend érvényességi ideje 11
2.1. 3.2 Az elmúlt időszakra vonatkozó megfigyelések 11
2.1.3.3 A jövőre vonatkozó igények 12
2.1.3.4 Vasúti műszaki és üzemviteli adatok 13
2.1.3.4.1 A vonatok menetideje 15
2.1.3.4.2 A vonatok tartózkodási ideje 17
2.1.4 A vonatok számozási rendszere 17
2.1.5 A vasúti idő 18
2.1..6 A menetrend formái 18
2.1.6.1 A menetrendábra 18
2.1. 6. 2 A Hivatalos menetrendkönyv és a fali menetrendhirdetmény 31
2.2 A vasúti teljesítőképesség fogalma, fajtái, mérőszámai 31
2.2.1 A vasúti teljesítőképesség fogalma, fajtái 31
2.2.2 A vasúti teljesítőképesség mérőszámai 34
2. 2.3 A különböző vasúti teljesítményi mérőszámok közötti-összefüggések 35
2.2.4 A tengelyhálóterv jellemző 36
2.2.5 A rakott és üres kocsifutás aránya 36
2.3 A vasúti állóberendezések teljesítőképessége 39
2.3.1 Az állomási átbocsátóképesség 40
2.3.1.1 Az állomási átbocsátóképesség meghatározása 41
2. 3.1.2 Az állomási berendezések foglaltsági ideje 49
2. 3.1.2.1 Az állomási vágányok foglaltsági ideje 50
2. 3.1.2.2 Az állomási tolató (rendező') berendezések foglaltsági ideje 51
2. 3.1. 3 Az állomási vágányok átbocsátóképessége 52
2.3.1.3.1 Az átbocsátóképesség meghatározása közvetlen számítási módszerrel 53
2.3.1.3.2 Az átbocsátóképesség meghatározása kihasználási index segítségével 56
2.3.1.4 A váltókörzet (állomási torkolatok, vágányutak) átbocsátóképessége 57
2. 3.1.4.1 A váltókörzet teljes foglaltságának valószínűsége 58
2.3.1.4.2 A váltókörzet átbocsátóképessége több elem esetén 68
2.3.1.4.3 A váltókörzet átbocsátóképessége a vonatok adott típus és irány szerinti
megoszlása esetén 70
2.3.1.4.4 A váltókörzet átbocsátóképessége a vonatok menetrendi típus és irány
szerinti megoszlása esetén 75
2. 3.2 Az állomások rakodási kapacitása és kihasználása 79
2.3.3 A vontatási telepi berendezések teljesítőképessége 82
2.3.3.1 A.mozdonyszám vágányzata és álláshelyei 84
2.3.3.1.1 Időszakos javítások vágányai, álláshelyei 84
2.3.3.1.2 Süllyesztős javítások vágányai, álláshelyei 85
2.3.3.1.3 Futójavítások vágányai, álláshelyei 86
2. 3.3.1.4 Mosóvágányok álláshelyei 86
2.3.3.1.5 Melegmosó berendezések teljesítőképessége 87
2.3.3.1.6 Tartózkodási álláshelyek kihasználhatósága 88
2. 3.3.2 Vontatási gépműhely munkahelyei 88
2.3, 3.3 A vontatási telepén, a mozdonyszínen kívül levő szolgáltató berendezések vágányai, álláshelyei, tárolóhelyei 89
2. 3. 3.4 A kihasználhatóság felmérésének hasznosítása 90
2.3.4 Vizállomási berendezések teljesítőképessége 92
2.3.5 A villamos vonatok energiaellátó berendezéseinek teljesítőképessége 93
2.3.6 A nyíltvonal teljesítőképessége 93
2. 3. 6.1 A foglalt szakasz és a foglaltsági idő 94
2.3.6.2 A vonatkövetés 100
2. 3.6.3 Az állomásköz kapacitása párhuzamos menetrendábra esetén 111
2.3.6. 3.1 A vonali teljesítőképesség azonos sebességű vonatok és egyirányú üzem esetén 113
2.3.6.3.2 Az állomásköz kapacitása kétirányú üzem és párhuzamos menetrendábra
esetén 117
2.3.6.4 Az állomásköz teljesítőképessége nem párhuzamos menetrend ábra esetén 126
2.3.6.4.1 A térközbeosztás hatása a menesztési időközre különböző sebességű vonatok
esetén 128
2.3.6.4.2 Gyorsabb vonatok beiktatása az egyirányú üzem alaphálózatába 131
2.3.6.4.3 Gyorsabb vonatok befektetése a kétirányú üzem alaphálózatába 134
2.3.6.4.4 A tehervonati egyenérték fogalma 135
2.3.6.4.5 A megelőzések távolsága 137
2.3.6.4.6 Az utazási sebesség nem párhuzamos menetrendábra esetén 139
2.3. 6.5 Vasútvonalak teljesítőképességének meghatározása analitikus módszerrel 149
2.3.6.5.1 Szovjet vasutak számítási módszere 149
2.3.6.5.2 Német vasutak számítási módszere 168
2.3.6.5.3 Japán vasutak számítási módszere 174
2.3.6.6 A vonal vonatátbocsátóképességének meghatározása grafikus módszerrel nem párhuzamos menetrend esetén 178
2.3.6.7 A vonali átbocsátóképesség megállapításának grafoanalitikus módszere 179
2. 3.6.7.1 A vonali átbocsátóképesség meghatározása a vonatok állomásközi közlekedése esetén 192
2.3.6.7.2 A vonali átbocsátóképesség meghatározása a vonatok térközi közlekedése
esetén 192
2.3.6.7.3 Tervezett vonalak átbocsátóképességének meghatározása 199
2.4 Járműpark teljesítőképessége 200
2.4.1 A kocsipark teljesítőképességének és kihasználásának tervezése 203
2.4.1.1 A kocsiforduló 203
2.4.1.1.1 A kocsiforduló kereskedelmi képlete 204
2.4.1.1.2 A kocsi egy forduló alatt megtett útja 207
2.4.1.1.3 A kocsiforduló háromtagú képlete 210
2.4.1.1.4 A kocsiforduló öttagú képlete 216
2.4.1.1.5 Helyi (leadási) és az üres kocsiforduló számítása 218
2.4.1.1.6 A kocsiforduló csökkentése 220
2.4.1.1.7 A naponkénti átlagos kocsifutás 221
2.4.1.2 A kocsi raksúlya és annak kihasználása 222
2.4.1.2.1 A kocsi(tengely) statikus terhelése 223
2.4.1.2.2 A kocsi(tengely) dinamikus terhelése 225
2.4.1.2. 3 A kocsi statikus és dinamikus terhelésének fokozása 227
2.4.1.2.4 A kocsi szállítóképessége 227
2.4.2 A mozdonypark teljesítőképessége és kihasználása 228
2.4.2.1 Az átlagos vonatterhelés 230
2.4.2.1.1 Az elegytonnakilométer teljesítmény megállapítása 233
2.4.2.1.2 A kocsi tengelyenkénti átlagos önsúlya 233
2.4.2.1.3 A vonatszerelvény átlagos nagysága 234
2.4.2.1.4 Korszerű mozdonyok hatósugara 234
2.4.2.2 A dolgozó mozdonyszükséglet megállapítása 238
2.4.2. 3 A szükséges vonatkísérő csapatok mennyiségének meghatározása 243
II. A VASÚTI TELJESÍTŐKÉPESSÉG KIHASZNÁLÁSÁNAK TERVEZÉSE
1. A közlekedési zavar 247
1.1 A közlekedési zavar okai és fogalma 247
1.2 A tartalékidő 248
1.3 A közlekedési zavar osztályozása 249
1.4 A közlekedési zavarok hatásának számítása 252
2. A vonatmozgás menetdinamikája 252
2.1 Vonatmozgás differenciál egyenlete 252
2.1.1 Vontatható kocsielegysúly megállapítása egyenletes sebességnél 253
2.1.2 A kocsielegysúly, az emelkedő és sebesség összefüggő értékeinek grafikus ábrázolása 255
2.1.3 Szállitási teljesítmény-sebesség ábra 267
2.1.4 A változó sebességgel haladó vonat mozgásegyenlete 268
3. Menetrendszerkesztés módszere 278
3.1 A menetrendvázlat elkészítése 297
3.2 Az utasszállító vonatok menetrendjének szerkesztése 281
3.2.1 A nagy utazási sebességek biztosítása 281
3.2.2 A mozdony és szerelvényforduló idejének csökkentése 282
3.2.3 A teljesítőképesség legjobb kihasználása 282
3.2.4 A teher és személyforgalom helyes kombinációja 282
3.2.5 A nemzetközi és belföldi gyors-, távolsági-, helyi és elővárosi vonatok közlekedésének összehangolása 283
3.2.6 A távolsági és helyi utasszállító legkedvezőbb indítási ideje 283
3.2.7 Az utasszállító vonatok csatlakozó állomásokra való érkezésének szabályozása 284
3.2.8 Az átszállás nélküli utazás biztosítása 285
3.2.9 A vasúti és egyéb közlekedési eszközök menetrendjének összehangolása 285
3. 3 A tehervonatok menetrendábrájának szerkesztése 285
3.4 Biztonsági szempontok 287
3.5 Sajátos szempontok a menetrend szerkesztés során 288
3.5.1 Egyvágányú, nem párhuzamos menetrend szerkesztésekor 288
3. 5.2 Kétvágányú vonalon 288
3. 5. 3 Olyan vonalszakaszon, melyeken egy és kétvágányú vonalrészek is vannak 289
3.5.4 Tolató tehervonatok menetrendábrájának szerkesztése 290
3. 5. 5 A menetrendszerkesztés menete és kapacitás kihasználási fok közötti összefüggés 291
3. 6 A vonatközlekedési terv, a menetrend és a mozdonyforduló terv összefüggései 293
3.6.1 A vonatközlekedési terv és a menetrend összehangolása 293
3.6.2 A menetrend, a vonatközlekedési terv és a mozdonyforduló terv összehangolása 296
3.6.3 A mozdonyforduló terv szerkesztése a menetrenddel összhangban 299
3.6.3.1. Menetrend és mozdonyforduló terv változatok ingadozó forgalomnagyság esetén 302
3. 6.4 A menetrend összehangolása az állomási üzemi folyamatokkal 303
3. 6. 5 A téli menetrend sajátosságai 305
3.7 A menetrend értékelése üzemviteli szempontból 307
3.7.1 Mennyiségi jellemzők 307
3.7.2 Minőségi jellemzők 308
4. Az állomási munka tervezése (1. előző évi anyag)
5. A járműpark munkájának tervezése (1. előző évi anyag)
III. A VASÚTI TELJESÍTŐKÉPESSÉG ÉS KIHASZNÁLÁSÁNAK FOKOZÁSA
1. Általános megállapítások 313
1.1 A teljesítőképesség fokozó módszerek osztályozása 314
1.2 A teljesítőképesség fokozó módszerek osztályozása üzemviteli szempontból 317
1.3 A teljesítőképesség növelés nagyságának megállapítása 318
2. Az átbocsátóképesség fokozása szervezett műszaki intézkedésekkel 321
2.1 Vonali kapacitás fokozása 321
2.1.1 A közlekedő vonatok mennyiségének növelése a legkisebb állomási tartózkodási idők csökkentésével 321
2.1.2 Nagyobb vonali teljesítőképességet biztosító menetrendábrában típus alkalmazása 322
2.1.3 A vonatok közlekedésének meggyorsítása a legkedvezőtlenebb állomásközben 322
2.1.4 Áz előfogó mozdonnyal való vontatás a sebesség és a vonatterhelés fokozása végett 323
2.1.5 Tolatómozdony alkalmazása a sebesség és a vonatterhelés fokozása végett 324
2.1.6 Kétszeres terhelésű és egyesített vonatok 327
2.1.7 Egységes terhelésű vonatok 328
2.1.8 A kocsi hasznos terhelésének fokozása 329
2. 2 A vonali teljesítőképesség ideiglenes fokozása 330
2.2.1 Az egyirányú közlekedés 330
2.2.2 Ideiglenes jelzőőri szolgálat 331
2.2.3 Szükséges vonatjelentőőri szolgálat bevezetése 332
2.2.4 Vonatok különleges időközben való közlekedtetése 333
2.2.5 A vonatok láttávolságban történő közlekedtetése 333
2.3 Az állomási átbocsátó-, feldolgozó- és rakodóképesség fokozása szervezési intézkedésekkel (1. előző évi anyag)
Forgalom operatív irányítása (1. előző évi anyag)
2.4 Az átbocsátóképesség fokozása beruházások útján 334
2.4.1 A jelző-, biztosító- és az értekező berendezések fejlesztése 335
2.4.2 Vasúti pálya fejlesztése 336
3.3 Vasúti járművek 338

Témakörök