Vasúti üzemszervezés II.

Tartalom

I. A rendező pályaudvarokról általában
1. A rendező pályaudvarok szerepe és jellegzetességei 3
2. A rendező pályaudvarok feladatai 4
2.1 Tehervonatok fogadása, szétrendezése, összeállítása és indítása 4
2.2 A tovább menő tehervonatokkal kapcsolatos műveletek 5
2.3 Egyéb feladatok 6
3. A rendező pályaudvari üzemi folyamat 6
3.1 A rendező pályaudvari technológia 6
3.2 A rendező pályaudvari üzemi folyamat részei 7
4. A rendező pályaudvarok osztályozása 8
5. A rendező pályaudvari adminisztratív feladatok 10
II. A rendező pályaudvarok általános elrendezése
1. A gurítódombos rendező pályaudvarok 12
1.1 Az egyirányú gurítódombos rendező pályaudvar 13
1.2 A kétirányú gurítódombos rendező pályaudvar 17
2. A folytonos-esésű rendező pályaudvar 19
III. A rendező pályaudvari műveletek
1. A szétrendezés előtti műveletek 22
1.1 Műszaki kocsivizsgálat 23
1.2 A vonatátvétel, a kocsi fel- és megírás 24
1.3 A gurítási korlátozások 25
1.4 A rendezési jegyzék elkészítése 25
1.5 A nem gurítható és egyéb megkülönböztetett kocsik 26
1.6 A szétrendezéshez való előkészítés 26
2. A vonat szétrendezés (és egyidejű összeállítás) gurítódombos rendező pályaudvarokon 28
2.1 A szétrendezendő szerelvények felhúzása 28
2.2 A hátra-tolás 30
2.3 A leakasztás 31
2.4 A váltó-, jelző-, fék stb. berendezések kezelése 33
2.5 A gurítás 34
2.51 Az energiamagassági vonal 35
2.511 Az állandó esésű szakasz energia magassági vonala 35
2.512 A változó esésű pályaszakasz energiamagassági vonala 36
2. 52 A pályaerő-grafikon 41
2.521 A pályaerő-grafikonról általában 41
2.522 A több, különböző tömegű kocsiból álló csoportok pályaerő-grafikonja 45
2.53 A gurítódomb hossz-szelvényének geometriája 48
2.531 A gurítódomb lejtési viszonyai 48
2.532 A gurító-lejtő esését maghatározó szempontok 49
2.533 A gurítódomb magassága 50
2.534 A gurítódomb hossz-szelvény adatainak kiszámítása 51
2.535 A gurítódomb hossz-szelvény közelítő számítási módszere 53
2.54 A gurítási Idő meghatározása 57
2.55 Két egymás után futó kocsi (csoport) követési idejének szabályozása 60
2.551 Az egymás után futó kocsik (csoportok) követési időközét meghatározó szempontok 61
2.551.1 Az egymást követő kocsik (csoportok) elterelő váltója átállításának feltétele 61
2.551.2 A horzsolás kiküszöbölésének feltételéből adódó követési időköz 64
2.551.3 A gurítás dinamikai alapegyenlete 65
2.552 Két egymás után futó kocsi (csoport) követési időközének szabályozása a gurítási sebesség változtatásával 65
2.552.1 A gurítási sebesség lehetséges értéke 65
2.552.2 A gurítási sebesség változtatásának határai 67
2.552.3 A gurítási sebesség szabályozása kedvezőtlen kocsisorrend mellett 70
2.553 Két egymás után guruló kocsi (csoport) követési időközének szabályozása fékezéssel 71
2.553.1 A be- és kifutási sebesség számítása 74
2.553.2 A menetidő - elemek meghatározása 79
2.553.3 A gurítási paraméterek (V és V ) meghatározása kedvezőtlen, mértékadó kocsisorrendnél 82
2.553.4 A vágányfékek helyének megállapítása 83
2.6 Az összetolás 84
2.7 A szétrendezési teljesítmény és biztosítása 85
2.71 A szétrendezés és műveleti időnormáinak meghatározása 86
2.711 Az egy szerelvény szétrendezéséhez szükséges idő 86
2.712 Az egyik szerelvény legurítása és a következő gurításának megkezdése közti megszakítási idő 87
2.713 Egyéb részben tervezhető, részben nem tervezhető meddő idők 88
2.714 Az egy szerelvényre, fogásra eső foglaltsági idő 89
2.715 Az egy szerelvényre eső gurítódomb foglaltság meghatározása 89
2.72 A gurítási teljesítmény meghatározása 90
2.721 A gurítódomb kapacitása 91
2.722 Az átbocsátó (rendező, feldolgozó) képesség számítása 92
2.73 A gurítómozdonyok és tevékenységük szervezése 93
2.731 A gurítómozdonyok kihasználása 93
2.732 A gurítómozdonnyal szemben támasztott sajátos követelmények 95
2.733 A gurítómozdonyok időrendjének és mennyiségének meghatározása 95
2.74 A helyhezkötött berendezések kapacitásának
fokozása 97
2.75 A gurítás és az összetolás irányítása 99
2.751 A gurításjelző 99
2.752 A tolatásjelző 100
2.753 Egy-egy részszerelvény (fogás) gurításának operatív irányítása 101
2.76 A vonatszétrendezés munkaszervezési feladatai 102
2.761 A szétrendezés vezetése 102
2.762 A szétrendezés végrehajtásában résztvevők 103
2.77 A gurítódombi munka jellemzői, nyilvántartások és elemzésük 104
3. Az irányvágányi részfolyamat 107
3.1 Az irányvágányi műveletek 107
3.11 A szétrendezés és összeállítás egyidejűsítése 108
3.12 A kocsigyűjtési folyamat 110
3.13 Az irányvágányi kocsihelyzet nyilvántartása 112
3.14 A kocsigyűjtéssel egyidőben végzett indító vágány csoporti műveletek 113
3.15 Az irányrendező vágánycsoportnál történő vonatindítás 114
3.16 Az irányvágányok ürítése. Az indító vágánycsoportra való kitétel 115
3.2 Az irányvágány specializáció 117
3.21 Az irányvágányok szükséges mennyiségének megállapítása 117
3.22 Az irányvágány-specializáció egyéb szempontjai 118
3.23 Az irányvágány-specializáció operatív módosítása 121
4. A vonatösszeállítás 121
5. Az indító vágánycsoporti műveletek 123
IV. A rendező pályaudvari berendezések kialakítása
1. A vonatfogadó vágányok 126
2. A gurítóberendezés 133
3. Az elosztó (szétrendező) kitérő körzet 135
4. Az automatikus vágányhídmérleg 138
5. A rendező pályaudvarok fékberendezései 142
5.1 A kocsifékek 144
5.2 A fékdorong 345
5.3 A féksaru 145
5.31 A féksaruk működése 147
5.32 A saruzás fékhatásának és késleltetési idejének maghatározása 148
5.4 Féksarus vágányfék (a sarukiadó) 149
5.5 A gépi vágányfékek 150
5.51 A mechanikus vágányfékek 152
5.511 A mechanikus fékgerendás vágányfék szerkezete és működése 152
5.512 A fékgerendás vágányfék hosszúsága 165
5.513 A fékgerendás vágányfék fékhatása 167
5.514 A fékezési idő számítása 170
5.52 Az örvényáramú fék 173
5.6 A szétrendezés (a kocsi fékezés) automatizálása 174
6. Az irányvágányok 175
7. Az állomási (finom) rendező vágánycsoport 177
8. A vonatindító vágányok 178
9. Egyéb rendező pályaudvari berendezések 179
9.1 A mozdony (üzemi, közlekedési, forgalmi) vágányok 179
9.2 A vontatási telep 180
9.3 A kalauz és poggyászkocsi vágány 180
9.4 A sérül kocsik javító vágánycsoportja 180
9.5 A kocsimosó, tisztító és fertőtlenítő berendezés 180
9.6 Az átrakó telep 181
9.7 A rendező pályaudvari információ-átviteli berendezések 182
9.8 A rendező pályaudvari világító-technikai berendezések 182
V. A rendező pályaudvari műveletek ütemességének biztosítása
1. A vonatösszeállítási, a kocsigyűjtési és az indítási ütem összehangolása 186
1.1 A gyűjtési és összeállítás ütem összehangolása 187
1.2 A vonatösszeállítás és menetrend közti összefüggés 188
1.3 A gyűjtési és indítási időköz összehangolása 191
2. A vonatszétrendezés összehangolása az összeállítással, a menetrenddel és a gyűjtési folyamattal 191
2.1 A szétrendezés és a vonatösszeállítás összehangolása 191
2.2 A szétrendezés összehangolása a vonatok menetrendjével, érkezési idejével, időközével (Ié), az érkező vonatok mennyiségével 191
2.3 A gurítódomb munkája és a kocsigyűjtés folyamatának összehangolása 192
3. A vonatfogadó és indító vágánycsoporton végzett műveletek kapcsolata a menetrenddel 193
4. A rendező vágányrendszer és a helyi kocsikkal kapcsolatos műveleteket lebonyolító állomási körzetek munkájának összehangolása 194
5. A tolatómozdonyok közti munkamegosztás 195
6. A rendező pályaudvari részfolyamatok összehangolásának, nivellálásának menete 196
D. AZ ÁLLOMÁSI ÜZEMI FOLYAMAT IDŐRENDJE
1. Az állomási üzemterv szerkezete 201
2. Az állomási üzemterv készítése 203
3. A tolatási feladatok időrendjének meghatározása 207
3.1 A tolatási munkák segédgrafikonja 208
3.2 A mozdonyonkénti tolatási terv 210
4. Az állomási üzemtervvel összefüggő összehangolási feladatok 211
4.1 A kiszolgáló állomás és az iparvágányon folyó tevékenység egységes üzemi terve 213
4.2 Az egységes üzemi terv grafikonok 215
5. Az állomási üzemterv és végrehajtása jóságának ellenőrzése 217
5.1 Az állomási kocsitartózkodási idő 217
5.2 Az átlagos kocsitartózkodási idő meghatározása 218
5.21 Az átlagos kocsitartózkodási idő meghatározására a kocsióraráfordítások alapján 219
5.211 A továbbmenő kocsik tartózkodása 219
5.121 Az átmenő kocsiáramlatok tartózkodási összóraráfordítása 2i9
5.213 A helyi kocsik tartózkodása 220
5.214 Az átlag kocsitartózkodási idő meghatározása 220
5.22 Az átlagos kocsitartózkodási idő meghatározása az "átbocsátott" kocsimennyiség alapján 221
B. A VASÚTI NAGY GOCPONTOKON BELÜLI FORGALOM LEBONYOLÍTÁSÁNAK MEGSZERVEZÉSE
A vasúti gócpont fogalma, elemei és osztályozása 225
A nagy csomópontos vasúti üzemi folyamat, valamint tervezése és vezetése 226
2.1 A nagy-gócpont állomásai közti munkamegosztás 227
2.11 Az átmenő vonatokkal kapcsolatos munkamegosztás 227
2.12 A rendezési feladatok elosztása 229
2.13 Az árukezelési munka megosztása 230
2.14 Egyéb feladatok lebonyolítására való specializáció 231
2.2 Kocsiáramlatok szervezése nagy gócpontokon 232
2.21 A helyi (fel- és leadási) kocsiáramlatok megszervezése 232
2.211 Az irányvonati kocsiáramlatok 232
2.212 A nem irányvonatként (vagy irányvonati csoportként) továbbított helyi
kocsiáramlatok 233
2.22 A gócpont szempontjából átmenő kocsiáramlatok 234
3 A nagy csomóponti vonatközlekedési terv 234
3.31 Az összhálózati vonatközlekedési terv csomóponti vonatkozásai 234
3.32 Az átállító vonatok közlekedési terve 238
3.4 A nagy gócponti menetrend, mozdony és személyzeti forduló terv 237
3.41 A csomóponton közlekedő tehervonat-fajták 237
2.411 Az átmenő vonatok 237
2.412 A vonatokról a gócpontra szétrendezésre, vagy kirakásra érkező vonatok 238
2.413 A gócponton belül összeállított - a csatlakozó vonatokra közlekedő vonatok 239
2.414 Átállító vonatok 239
2.42 Az átállító vonatok menetrendjének, mozdonyforduló és személyzeti forduló tervének
elkészítése 239
2.421 Az átállító vonatok optimális szerelvénynagyságának és szükséges mennyiségének megállapítása 239
2.422 Az átállító mozdonyok mennyisége 240
2.423 A gócponti grafikus menetrend 241
2.424 Az átállító mozdony-forduló tervek 242
2.5 A nagy gócpont munkájának operatív tervezése 242
3. A vasúti csomópont térbeli elrendezése. 243
3.1 A vasúti csomópont állomásainak (pályaudvarainak) térbeli elrendezése 244
3.11 Az egyetlen állomásból álló gócpont 244
3.12 Az összetett nagy vasúti csomópont 248
3.121 A hosszirányban fejlesztett gócpont 248
3.122 A keresztalakú csomópont 249
3.123 A háromszögű csomópontok 251
3.124 Gytirüs elrendezésű gócpontok 252
3.125 Kombinált elrendezésű gócpontok 253
3.2 A vonal és irány szerinti üzem 255
3.21 A vonal és az. irány szerinti üzem a nyílt vonalon 255
3.22 A vonal és az irány szerinti üzem a gócpontokon 259
3.3 A vonalak csatlakoztatása a gócponthoz 263
3.31 A vágányutak keresztezései 263
3.311 A metszéspontok, keresztezések elrendezése és mennyisége 264
3.312 A keresztezési pontok számának csökkentése 268
3.32 A bújtatások és elrendezésük 270
3.321 A bújtatások elrendezése 272
3.322 A bújtatások mennyiségének csökkentése 273
Felhasznált irodalom 277
Tartalomjegyzék 279

Témakörök