Vasútépítéstan I-IV.

Tartalom

I. kötet
Bevezetés.
1. Történelmi bevezetés --- --- --- --- --1
2. A vasutak műszaki története --- --- --- 2
3. A lokomotivok keletkezése - --- -- --- - - - - 6
4. A vasutak térfoglalása -- --- ---- 13
5. A vasutak hatása -- --- --- -- -- -- --- - --17
6. A vasutak katonai jelentősége --- -- -- -- -- - - --- 20
7. Hazai vasúthálózatunk fejlődésének vázlata -- -- --- -- -- - 21
8. A vágányszélesség --- --- -- --- -- --- - -- --
9. A vasutak osztályozása --- --- --- --- --- -- --- 34
10. Műszaki megállapodások --- --- --- - --- - -- --- 36
11. A belsőség szabványos szelvénye --- --- --- --- --- 39
12. Irodalmi tájékozás - - - - -- --- - - - -- -- 40
I. rész. A vasúti járó-művek.
I. szakasz. A kocsik.
I. fejezet. A kocsik leírása.
13. Bevezetés -- --- -- --- -- --- --- 43
14. A kocsi-szekrény--- --- --- --- --- - - --- 43
15. A kocsi-aljról általában --- -- -- --- --- --- 48
16. A kocsi-keret ___ ... ... ... .... ... ... ... ... --- 49
17. A csapágy-villák ... ... ... ... ... ... ... ... .-- --- -- 50
18. A felfüggesztés ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... - .- - 50
19. A kerekek ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. ... ... .- 51
20. A tengelyek és csapágy-tokok... ... ... ... ... ... ... .-- -- 58
21. A kocsik kapcsolása ... ... ... ... ... ... ... --- --- 56
22. A kocsik fékezése ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... --- --- 58
23. A közúti kocsiktól eltérő szerkezet megokolása .. ... ... ... 61
24. Műszaki megállapodások ... ... ... ... ... ... ... ... --- --- 65
II. fejezet. A vasúti kocsiknak egyenes pályában való közlekedése.
25. Az ellenállásokról általában ... ... ... .- .- - ..- - - 66
26. A csapsurlódás ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... --- 66
27. A gördülő súrlódás ... ... .. ... ... ... ... .- - 67
28. A kerekek körforgatán keletkező egyéb munkaveszteségek ... ... .- 68
29. A nyugvó levegő ellenállása ... ... ... ... ... ... -- -- --- 70
30. A szél hatása ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... - 71
31. Összefoglalás... ... ... ... - ... - - 73
32. A fajlagos ellenállás ... ... ... ... ... ... ... - -- -- 75
33. Gyakorlati képletek 77
34. Emelkedő pályarészekben keletkező ellenállás 77
III. fejezet. A vasuti járó-műveknek a kanyarulatokban való járása.
35. A szabados gördülésről 79
36. A kerékpárok mozgásánál keletkező ellenállások 81
37. A kerékpár sugár irányú nyomása és ferdítő nyomatéka 87
38. Négykerekű merev járó-müvek mozgása 80
39. A kocsi helyzete a vágányban 94
40. A külső érintkezés esete - - - - - - -96
41. A kanyarulati ellenállások- - - - -- - - - - --100
42. A nyomkarima súrlódásából keletkező ellenállás--------- -- - -102
43. Példa ------ --------------------- ------------------103
44. Gyakorlati képletek - - - -- - - - - - - - -105
IV. fejezet. A kanyarulatokban való közlekedést könnyitő berendezések.
45. Általános rész. - --- - --- -- --- --- -- --- --- -- -- --107
46. A csapágy-tokok játéka ... - --- -- -- - --- -- -- -- 107
47. Izült tengelyek - - - - - - - - - -- - -- - 111
48. Három tengelyű járó-müvek izült tengelyekkel 113
49. Amerikai kocsik ... ... ... ... ... ... ... ... .. ... ... . . 114
50. Szabadon forgó kerekek ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 115
51. A nyomkarima fölfutása ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 116
52. Kettős sínszálak ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 118
II. szakasz. A lokomotivok.
I. fejezet. A lokomotlvokról általában.
58. Bevezetés ... ... ... __ ... ... ... 120
54. A lokomotív gőzkazánja ... ... ... ... ... 120
55. A lokomotív mozgató müve ... ... ... ... 124
56. A kormány-mü ... ... ... ... ...126
57. A lokomotív járó-müvének szerkezete ... ... ... ... ... 134
58. A lokomotív fékezése... ... ... ... ... 136
59. A szerkocsi ... ... ... ... ... ...137
60. Szerkocsis lokomotivok ... ... ... ... 138
II. fejezet. A lokomotív vontató erejének meghatározása.
61. Az átlagos vontató erőről ... ... ... 139
62. A lokomotivok saját ellenállásai ... ... ... ... 142
63. Az alkalmazható legnagyobb töltés . 144
63. Az adhaesió 146
65. Példa ------------ -----148
III. fejezet. A lokomotivok különbözö nemei.
65. Általános rész ... ... ... ... 150
66. A lokomotivok sebességének befolyása... 150
67. A vontató erő befolyása ... ... ... ... 152
68. Az egycsatlós lokomotivok ... ... ... 153
69. A kétcsatlós lokomotivok 154
70. A háromcsatlós lokomotivok ... ... 159
71. A négycsatlós lokomotivok ... ... ... 160
72. A szerkocsi súlyának adhaesióra való felhasználása ... ... 161
73. Forgó-aljú szerkocsis lokomotivok ... 166
74. A szállított tehernek adhaesióra való felhasználása ...167
IV. fejezet. Az adhaesió fokozásáról és pótlásáról.
75. Bevezetés --- --- --- -- --- --- -- --- --- --- --- ---168
76. Ékhornyos kerekek --- --- --- --- - - --- --- ---168
77. Mágneses kerekek --- --- --- --- --- --- --- --- --- --169
78. Larmanjat rendszerre-.- --- --- - - -- --- -- --- -- -- --- ---170
79. A Köstlin-féle Superficial-vasút --- --- --- --- --- --- --- --- --- 171
80. Fell vasútja--- --- --- --- --- -- -- --- -- --- -- --- - - 172
81. Wetli rendszere --- --- --- -- --- --- --- --- --- --- --- --- ---172
82. A fogaskerekű vasutakról általában -- -- -- --- --- --- -- --- 174
83. A fogaskerekű vasutak pályájának ismertetése --- --- --- --- --- 176
84. A tisztán fogaskerekű rendszerű lokomotivok --. -.- .-- -- - - --- 179
85. A vegyes rendszerű fogaskerekű lokomotivok --- -- --- -- --- --- 185
86. Kikapcsolható fogaskerekű lokomotivok -- -- --- --- - 188
II. rész. Lejtések és kanyarulatok.
I. szakasz. A pálya lejtései.
I. fejezet. Az emelkedésekről.
87. A vontatásról általában --- --. --- --- -- --- --- -- -- -- --- 193
88. A mértékadó pályarész --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- --- 195
89. A pálya mértékadó emelkedésének megválasztása --- --- --- -- 196
90. Fogaskerekű vasutak mértékadó emelkedésének megválasztása ---- 200
91. A térszin befolyása a mértékadó emelkedés választására --- --- 204
92. Adhaesiós és fogaskerekű pályák összetartozó emelkedései ---- --- 209
93. Az emelkedések czélszerű határa --- -- --- --- --- --- --- --- --- 206
94. A vonat-kapcsolások erőségének befolyása az emelkedések szélső határának megállapitásánál --- --- --. --- --- --- --- -.- --- -.- --- 210
95. A rohamos emelkedésről --- --- --- --- -- --- --- --- --- 211
II. fejezet. A vontatásról.
96. A vonat-terhelés kiszámítása --. --„ --- -- -- -- - -. -- -.- 218
97. A vonatok fékezése'-- -. .-- -- -- -- --- --. - --. -- 222
98. A vontatás alkalmával fogyasztott gözmennyiség -.- --- --- 225
99. A viz- és szén-állomások távolsága -.- -- 232
III. fejezet. A pályaszínről.
100. A pályaszin megválasztásáról--- --- -- -- --- -- -- -.- -- 235
101. A lejtések sorrendje --- --- --- --- --. - -- --- 236
102. A lejtőknek körivekkel való közvetítése -- - --- -_ 239
103. A pályaszín magasságának kitűzése --- --- , - - 240
II. szakasz. A pálya kanyarulatairól.
I. fejezet. A kanyarulatok részletei.
104. Bevezetés --- --- -- --- ___ ... ___ 243
105. A külső sínszál magasbítása --- --- --- 244
106. Átmeneti görbék.-- - ... 248
107. A nyom bővítése a kanyarulatokban ... --- --. --- .-- 251
108. A kanyarulatok sugarának határértékeiről ... ... ... ... ... ... ... 255
109. A kanyarulatok befolyásáról a szállítás költségeire ... ... 261
II. fejezet. A kanyarulatok kitűzéséről.
110. A kitűzésről általában -- - -. - - - - 263
111. Előkészítő műveletek- -- ... ... 265
112. A körív közbeeső pontjainak az érintőről való kitűzése--- --. 272
113. A köríveknek a húrról való kitűzése - - -- - - -- -- - 274
114. A köríveknek körforgati szögek segítségével való kitűzése - - - 275
115. A szögtükör segítségével való kitűzés - -- - - - - --- -279
116. A meghosszabbított húrról való kitűzés -- - - - -- - - 280
117. Körív-pontok közbeiktatása --- --- --- --- --- -- --- -- 284
118. Kanyarulatok kitűzése, ha a kiindulás a körívek egyes pontjaiból történik 285
119. Érintőleges körívek kitűzése --- --- --- --- -- --- -- --- 290
120. Az átmeneti görbék kitűzéséről általában --- --- --- -- --- 296
121. Feladat: Két adott egyenes közé a körívet átmeneti görbék közvetítésével kitűzni 304
122. Két ellenkező irányú kanyarulatot és azok közös érintőjét már korábban
kitűztük. Feladat: Az átmeneti görbéket beiktatni --- 309
123. Ki van tűzve két egyirányú kanyarulat és ezek közös érintője. Feladat:
az átmeneti görbéket beiktatni ___ ... ... ... ... ... 315
124. Ki van tűzve két egyirányú kanyarulat, melyek - közbeiktatott egyenes
rész nélkül - közvetlenül, de érintőlegesen csatlakoznak egymáshoz. A
kanyarulatok között szükséges átmeneti görbék kitűzendők. ... ... ... 316
125. Feladat: Valamely adott egyenes és körív közé beiktatni az átmeneti görbét,
ha sem az egyenest, sem a körívet nem lehet helyeikből elmozdítani,
úgy hogy a beiktatáshoz szükséges távolság hiányzik ... ... 320

II/1. kötet
III. rész. A vasúti felépítmény.
I. szakasz. A vágány.
I. Fejezet. Általános rész.
1. A vágány alkotó részei. 1
2. A sínszálak, A terjeszkedő hézag. - A sínvégek összeeresztése. - A hevederkötés. - Felváltott és szemközti illesztés a két sinszálban ____________ 1
3. Az aljak. Keresztaljak. - Hosszaljak. - Magánaljak. - A talpas illesztés. -
A szabad illesztés. - Az excentrikus illesztés. ___________ ... 4
4. A kapcsoló szerek. Oldalerők. - Hosszanti erők. - A kapcsoló szerek rendeltetése -5
5. A sinek anyaga. A kovács-vas sinek hámlása. - Aczélfejű sínek. - Az ingotaczél sínek. - Ezek egyenletes kopása _______________________________ 6
6. Az aczélsinek koptatásának mértéke. Az aczél helyes keménységi fokának
kérdése. - A német vasutak egyesülete által gyűjtött adatok. - Franczia adatok _9
7. A sinek beszerzése. Sinek szállítására vonatkozó feltételek. - A) A gyártásra vonatkozó feltételek; - B) A sínpróbák: Hajlító kísérletek, ütő
kísérletek, szakító kísérletek. - A vasutak egyesületének salzburgi megállapodásai. A minőségi szám. Anyagpróbák. - C) A jótállás. - A m. kir.
államvasutak ide vonatkozó feltétfüzete_________________________________ 14
8. Az aljak anyaga. I. A talpfák. Tölgy-, bükk- és fenyőtalpfák. A talpfák vetődése. Tartósságukra vonatkozó tapasztalatok. - II. A vastalpak. Előnyeik a talpfákkal szemben. - III. A kőaljak ______ _______________ 24
9. A talpfák tartósságának fokozása. I. A fa-lé eltávolítása: 1. Téli döntés. -
2. Kilúgozás. - 3. Gőzöltetés. -II. A fa-lé megóvása. - 1. Aszalás (Fréret).
- 2. Bemázolás. - 3. Pörkölés. - 4. Itatás. Áztatás útján (Kyan).
Alacsony nyomás alatt (Boucherie). Magas nyomás alatt (Burnett.
Bethell). - A telítésre használt anyagok. Kéneső sublimat (Rütgers).
Rézgálicz. Czinkchlorid. Kátrányolaj. Utóbbiak keveréke. Kátránygőzzel
való telítés (Faradis, Blythe). - Az itatás gazdasági jelentősége. Az itatás
költsége. A tartósság fokozása. Összefoglalás.. ---------------------- 28
10. Az ágyazás anyaga. Szükséges tulajdonságai. - A homok. - A kavics.
A tört kavics. Egyéb anyagok. Az anyagok közötti választás--------- 35
II. Fejezet. A sínszálak.
11. A sinek keresztszelvényéről. A lapos sinek. - A nyeregsín. - A gombasín. - A kettősfejű sín. - A szélestalpú sín. - A keresztszelvények összehasonlítása_______ 38
12. A sinek hosszúsága. A vassínek hosszúsága. - A hosszúság növekedése az
ingot-aczél sinek alkalmazása óta. - A hosszú sinek alkalmazásának előnye. - Túlságos sínhosszúságok hátrányai. - A sínhosszúság választása.
13. Szélestalpú sinek. A részarányos szelvény megokolása. - A sínméretek
empyrikus fejlődése -Az u. n. szabványos sinszelvény kérdése I. A sínfej
alakja és átlagos méretei. - II. A síntörzs alakja és méretei. III. A síntalp
alakja és méretei. - IV. A szélestalpú sinek súlya. - Közelítő képletek
a súly kiszámítására. - Jegyzet..-------------------- -------42
14. Kettősfejű sinek vagy sarusinek. A részarányos szelvény és annak viszonyszámai - A Bullheaded szelvény és viszonyszámai. - Közelítő súlyképletek a sarusinek részére. - A sínsaruk alakja. - Az ék alkalmazása.- A saruk súlya 58
15. Adott hatásszenvedésnek ellenálló sínszelvények megszerkesztése. A
számítás általános menete és a választott közelítő módszer megokolása.-
A számítás alapjául szolgáló feszültség választása. - Új szelvények szerkesztésénél inkább szilárdságtani alapon történő közbesítést végzünk. -
I. A legnagyobb nyomaték meghatározása kereszt- és magánaljak esetében.
A szélső aljközük választása a talpas és a szabad illesztés esetében. -
II. A legnagyobb nyomaték meghatározása hosszaljak esetében. - E nyomaték megoszlása a vágányszálak különböző alkotó részeire. - III. A
tehetetlenségi nyomaték meghatározása. - Közelítő képletek. - IV. A
sínszelvény meghatározása kereszt- vagy magánaljak esetében. - Közelítő
képletek a megfelelő sínmagasságra. - Az egyenletes kopás figyelembevétele aczélsineknél. - A közelítő sínszelvény ellenőrző számítása. -
V. A hosszaljakon nyugvó felépítményben keletkező feszültségek kiszámítása____66
16. A hevederkötés. I. A hevederkötésről általában. - Átlagos méretei a talpas
illesztésnél. - A sín és a hevederek keresztmetszeti modulusai közötti
helyes arány, szabad illesztés esetében. - II. A hevederszelvény megszerkesztése. - Keréktámasztó hevederek. Példa. - III. A hevederkötés összekapcsolása. - IV. A hevederkötés felhasználása a sinek rögzítésére. -
V. A csavarok részletei. - VI. A csavarházak lazulása és ennek meggátlása- 104
17. Különleges hevederkötések. A Fisher-féle hevederkötés. - Dering hevederjei
18. Összetett sinek 105
III. Fejezet. A keresztaljakon nyugvó vágány.
19. A keresztaljak méreteiről általában. Hosszúságuk. - Alátömködésük
módja. - A keresztaljakra ható hajlító nyomaték nagysága. - A kavicságyra gyakorolt fajlagos nyomás nagysága. - Az aljak alsó és felső
szélességére, valamint a magasságukra befolyó körülmények. - Példa ... 107
20. A keresztaljak egymástól való távolságáról. Az elméletileg legczélszerűbb távolság.-Tényleg választott talpfaközök. - A sínhosszúság visszahatása a talpfaközök pontos megállapítására. - Az alátömködés lehetősége. - Példák 110
21. A talpfákról. Keresztszelvényük és. méreteik. - A kapacsolás kézi erővel
és munkagépekkel________________________________116
22. A sinek megerősítése a talpfákra. I. szegezés. - A szegek alakjának részletei.-Az előfúrás czélszerűségének kérdése. - Különleges szegalakok.-
A szegek száma és elhelyezése a talpfákon. - A sinek hosszanti eltolásának meggátlása a szegek segítségével. - II. A szegezés hatásszenvedése.-
A szegek eltolására és kihúzására ható erők. - A szegek erőbírása. -
A szegezésnek csekély biztonsága. - III. A csavarok alkalmazása -
A síncsavarok. - Ezek előnyei. - Kiterjedésük. - IV. A vágány biztosi-
tása. - Desbriéres-féle gyűrűk. - Cochran lemezei. - A párnalemezek.-
Fa- vagy vasbütykök. - A Speidl-féle sinkapocs. - Vasaljak bevonása. -
V. A sarusineknek a talpfákra való megerősítése. - Faszegek. - Vasszögek. - Vassal bélelt faszegek. - Csavarok _________________________ 118
23. A szélestalpú- és a sarusinek összehasonlítása. A szélestalpú rendszer előnyei. - Építő költségek. - A fentartás költségei. - A sarusines rendszer előnyei. - A vágány biztonsága. - A talpfák mechanikai behatások elleni megvédése. - A sínkiváltás gyorsasága. - Összefoglalás _________138
24. A vastalpakról. I. A vastalpak keresztszelvénye. - Ezek összehasonlítása a
szilárdság szempontjából. - Az ágyazáson való kedvező megfekvés. -
Összefoglalás. - II. A vastalpak hosszmetszete. - Hosszúságuk és alakjuk.
- A végek lezárása. - III. A vastalpak súlya és utóbbinak fokozása. 140
25. A sinek megerősítése a vastalpakra . - 1. Csavarkötés fa-alátétek közvetítésével. - 2. Közönséges csavarkötés fedő lemezkék segítségével. -
3. Csavarkötés excentrikus fedő lemezkékkel. - 4. Csavarkötés excentrikus
oldallemezkékkel. - 5. Csavarkötés fogazott fedő lemezkékkel. - 6. Csavarkötés ékalakú szorító lemezekkel. - 7. Csavarkötés egyetlen csavarral.
- 8. Csavarkötés párnalemezek alkalmazásával. - 9. Csavarkötés párnalemezek és egyoldalú csavarokkal. - 10. Csavarkötés kampók közvetítésével. - 11. Csavarkötés rugalmas fedő lemezkékkel. - 12. Csavarkapcsolás rugalmas szorító lemezekkel. - 13, Kampók és ékekkel való megerősítés. - 14. Megerősítés kampók és rugalmas szegek segítségével. - 16. Megerősítés kampók és rugalmas villákkal. - A legjobb kapcsolás
kérdése ______ ___________________________ ___________________________ 150
26. Vastalpak ócska sínekből. - Oesterreicher szerkezete - Osztr. államvasutak
szerkezete - Wagner javaslata __________________________________ 168
27. A fa- és vaskeresztaljak összehasonlítása a költségek szempontjából . 171
28. A keresztaljak ágyazása. A német ágyazás. - Az angol ágyazás. - Utóbbinak víztől mentesítése. - A padka czélja. - Támaszfalak alkalmazása.
- A megmagasbítás megadása a körívekben. - Az ágyazás felszíne. -
Az ágyazásnak méretei. - A padka méretei. - A földművek képzelt
koronaszélessége -- ------ ------- 175
29. A kereszttalpfákon nyugvó vágány fektetése. Kitűzés. - A vágány lerakása az esetben, ha a kavics a pálya közelében szerezhető be. - Szükséges szerszámok és eszközök. - A terjeszkedő hézag bősége. - A szegezés. - A pályaszín szabályozása. - Az irány szabályozása. - A borító
kavics beszállítása. - A felépítmény fektetése az esetben, ha a kavicsot
távolról kell a helyszínre szállítani _________ ------------ ----184
30. A vágány fektetése kanyarulatokban. A szabványos sínhosszúságon kívül
szükséges rövid sinek mérete. - A belső sínszálba fektetendő rövid
sinek számának meghatározása. - A sínek görbítése. - A görbítendő
sinek ívmagasságának kiszámítása. - Hajlító gépek. - A kanyarulati
vágány bővítése és magasbítása. - Ezek mérésére szolgáló eszközök 190
IV. Fejezet. A hossz- és magánaljak.
31. A hossztalpfák. Kivételes alkalmazásuk. - Ferde hidaknál. - Kövezett útburkolatokban. - Részletek. - Erdei pályák ---------- ------ 201
33. A vasból képzett hosszaljakról általában. A különböző szerkezetek
miként való csoportosítása-------- - 202
33. Az egyrészű rendszer. - Barlow szerkezete. - Hartwich felépítménye. -
Soignie szerkezete. - A Felda-vasút felépítménye . .. 203
34. A kétrészű rendszer szélestalpú sinekkel. A Hilf-felépítmény kezdetleges
alakja. - Különböző módosításai az illesztések elhelyezése dolgában -
Szerkezeti részletek. - A hossztalpak hevederszerű összeköttetésének szük-
ségessége. - A Vautherin szelvényű hosszaljak. - Speidl B. szerkezete.
- A Hagemeister és Wagner-féle keretrendszer. - Hohenegger felépít-
ménye. - A Haarmann-vágány. - Jebens hevederkötése 207
35. A kétrészű rendszer, eltérő alakú sínszelvényekkel. Heusinger szerkezete.
Speidl B. szerkezete. - Pfannkuche szerkezete. - Winkler javaslata. -
Szerző javaslata. - Sohwarczkopff tervezete. - Haarmann legújabb szerkezete 221
36. A háromrészű rendszer. Köstlin-Battig felépítménye. - Scheffler szerkezete.
- A De Serres-Battig-féle felépítmény. - Speidl B. tervezete -------227
37. A hosszaljakon nyugvó vágány ágyazása és fektetése - - - 231
38. Összehasonlítások. I. A hosszaljakkal szerkesztett rendszerek egymás közötti
összehasonlítása. - 1. Építési költségek dolgában. - 2. Fentartási költségek dolgában. - 3. Az ágyazáson való kedvező megfekvést illetőleg. -
4. A hevederkötés tökéletessége. - II. Összehasonlítás a keresztaljakkal.
- A hossztalpak előnyei. - A kereszttalpak előnyei. - A hossz- és
keresztaljak kérdése a gyakorlat mezején ---------------------------233
39. A kő magánaljak. A kőkoczkákról. - A szegezés. A koczkák merőleges
vagy átlós állása. - A vágányszélesség biztosítása. - Magánaljak mesterséges kövekből 238
40. Vas magánaljak. Lapalakú aljak. - Harangaljak. - A Livesey-féle harangok.
- Magánaljak hegesztett vasból __________________ _______________... 239
V. Fejezet. Különleges vágányok.
41. Útátjárók vágánya. - A nyomkarima részére szükséges hézag. - Védő
sinek vagy védő gerendák_________________ ... _________________________241
43. A hidakon fekvő vágány. A külső sínszál miként való megmagasbítás kereszttalpfák és hossztalpak esetében. - Védő sinek és védő gerendák a kizökkenések
meggátlására. - Vashidak hőmérsékleti hosszváltozásai. - Terjeszkedő
készülékek a hídvágány és a folyó pálya között..______________________243
43. A közúti vasutak vágányai. A közönséges rendszer. - A perambulator
rendszer. - Utóbbinak hátrányai. - I. A hossztalpfákon nyugvó közúti
vágány. - A Philadelphia-sín. - A félhold-sín. - A csatorna-sinek. -
II. A vas-hosszaljakon nyugvó közúti vágány. - A Hartwich-sín. -
Féral felépítménye. - Wimby és Levick szerkezete. - Haarmann közúti
felépítmény szerkezetei. - A Demerbe-sín. - Rimbach rendszere. -
Heusinger von Waldegg szerkezete. - III. A sarukon nyugvó közúti
vágány. - Broca rendszere. - Albred és Spielmaim felépítménye. -
Böttcher szerkezete. - IV. Záró észrevételek. - A vágányszélesség választása. - A méretek kiszámítása. - A keresztszelvény előnyös alakja.-
A hevederkötés. - A kövezéshez való jó csatlakozás. - Az ágyazás. -
Körivek fektetése _________ _____________________________250
44. Gyorsan átrakható vágányok. Ezek jelentősége a versenyreképes termelés
szempontjából. - A helytmaradó vágányoktól eltérő rendeltetésük - Feltételek, a melyeknek megfelelniök kell. - Decauville vágánya - A
Fowler-féle jármok. - A Legrand-jármok. - Bernúth-Sasse szerkezete.-
Dietrich szerkezete. - Orenstein és Koppel szerkezete. -Haarmann szer-
kezete - Faaljakkal képzett vágányok. - A Spalding-jármok. - Egyéb -
szerkezetek. - A Junker és Gaertner-féle vágány. ... ... _________ ______ 262

II/2. kötet
III. rész. A vasúti felépítmény.
II. szakasz. A vágányok kereszteződése.
I. Fejezet. A vágányok kereszteződéséről általában.
Hővezetés--------- ---------------------------------------------------1
1. Vágánykeresztezés forgó sinekből_____________________________________ 1
2. Vágánykeresztezés rögzített sínekből. A keresztezés ismertetése. - A könyöksinek magasbítása. - A nyomkarima alátámasztása 2
3. Vágánykeresztezések állítható alkotórészekkel 7
4. Vágánykeresztezések magasbított mellékvágánynyal 8
5. A keresztezés hézagainak bősége. 1. A könyöksinek és a keresztezés csúcsa
közötti hézag bősége. - 2. A vezető sinek hézagának bősége 9
6. A keresztezés hajlásának kifejezése _________________________________ 13
7. A kettős keresztezések vezető sínéiről 14
8. A tompa keresztezésekről -____________________________16
II. Fejezet. A keresztezések szerkezetéről .
9. A keresztezés méreteinek megállapítása. 1. Hosszúsági méretek. - 2. Magassági méretek ______________________________ _________________________ 18
10. Sínekből képzett keresztezések. Vassinekböl. Vassinek acélcsúcscsal. -
Acélsínekből. - Kettős keresztezések acélsínekből - 21
11. Öntött vasból gyártott egyszerű keresztezések. Kéregöntésü keresztezések.
- Öntött vas keresztezések kiváltható könyöksinekkel, illetőleg csúcsokkal 30
12a. Megfordítható öntöttvas- és olvasztottacél-keresztezések_______ ________30
12b. Az egyszerű keresztezések vezető síneiről 42
13. Kéregöntésű kettős keresztezések -- 47
14. Derékszögű keresztezések. Sinekböl. - Öntvényekből 49
15. A szerkezetek összehasonlítása. 1. Költségek dolgában. - 2. A biztosság
szempontjából. - 3. A vonatoknak a keresztezéseken való járása szempontjából 53
16. A megmagasbított mellékvágányú keresztezések szerkezete. Sinekből.
Öntvényekből - - --- -- 56
17. Közuti vasutak keresztezései - 57
18. A keresztezések aljbeosztása -58
19. A vágánykereszteződések kiszámítása és vázlatos megjelölése 62
III. szakasz. A kitérők.
I. Fejezet. A váltókról.
20. Bevezetés 65
21. A váltókról általában. 1. Az egyszerü tolósines váltó. - 2. A páros tolósinű
váltó. - 3. Szemközt fekvő kettős tolósínű váltó. - 4. Leerősített sínekből képezett váltó. - 5. A két csúcssínű váltó. - 6. A fővágány megszakítása nélküli váltó-szerkezet ... ... 67
22. A két csúcssínű váltóról általában. I. A csúcssinek hosszúsága. - II. A
váltó tövénél szükséges sínközök meghatározása. - III. A váltók görbületi
viszonyai. - 1. Az irányeltérítés érintőleges körívvel történik. - 2.
Bizonyos szög alatt elágazó egyenesnek nyomán. - 3. Körívvel, de nem
érintőlegesen. - IV. A váltócsúcsnál szükséges felnyitás nagysága. -
V. Az egyenes és görbe csúcssínű váltók összehasonlítása. - VI. A váltó
körívének nyombővítéséről.. --- --- ..._________ 77
23. A két-csúcssínű váltó szerkezetének ismertetése. A tősinek. - A csúcssinek. - A váltósaruk. - A tősarú. - Az állító készülék. - A vonó rúd.
- A kötő rudak. - A váltórácsozat. - Lemezes váltók. - A váltók
ágyazása -------------------------- --------------------------------- 81
24. A tő- és csúcssinekről. I. A tő- és csúcssinek csatlakozása. - II. A tősinek
illesztéseiről. - III. A csúcssinek rugalmas rezgéseinek meggátlása . 95
25. A kötő- és vonórudakról 110
26. A váltósaruk. Öntött vasból. - Hengerített vasból 115
27. A csúcssinek gyökkötése. A tölemez. - Hevederes kötések. - Forgócsapos
kötés. - Hevederek és forgócsapok együttes alkalmazása______________121
28. Az állító készülékről általában. 1. A rendszerek áttekintése. - Forgattyús
állító készülékek - Emeltyűs állító készülékek. - Egy és két irányban
működő nehezékkel ellátott emeltyűs állító készülékek. - II. Az állító
készülékek fontosabb adatai. - III. A két irányban működő nehezékkel
ellátott emeltyüs állító készülékek fajváltozatai. - 1. Szilárd nehezékkel. - 2. Függőleges síkban mozgó nehezékkel - 3. Vízszintes síkban
mozgó nehezékkel. - 4. Összehasonlítás. - IV. Átcsapó nehezékkel
ellátott állító készülék. - V. A váltóállás jelzése. - VI. A váltó állításának egyéb módjai_________ ________ ___________________... 135
29. Az állító készülékek szerkezetéről. A szerkezet ismertetése. - Használandó
méretek. - A jelzőlámpások berendezése 148
30. Biztosító berendezések. A csúcs elleni menet veszélyei. - Pedálsinek. -
Váltózárak. - Elektromos ellenőrző készülékek. - Különleges saru-
szerkezetek 158
31. A kettős és részarányos váltókról 165
32. A közúti vasutak váltói. Szilárd sinekből. - Egy darab váltónyelvvel. -
Csappanó váltók. - Kettős váltók. - Önműködő nyelves váltók 167
II. Fejezet. A kitérőkről.
33. A vetítő módszer 176
34. Az egyszerű egyenes kitérő. Görbületi viszonyok és sugarak. - I. A kitérő
számítása általánosságban. - II. Közelítő képletek. - III. A rendelkezésre
álló sínhosszúságok befolyásáról a kitérők méreteire. - IV. Táblázatok
- V. A kitérők szerkesztése. - VI. Az egyenes kitérők vázlatos megjelölése.
- VII. Példa 179
35. A kettős kitérő 198
36. Egyszerű egyenes kitérők kereszteződése. Példa 201
37. A részarányos kitérő 214
38. Az ellenkező görbületű köríves kitérő. I. A kitérő pontos kiszámítása. - II. Közelítő képletek. - III. Az ellenkező görbületű köríves kitérők vázlatos megjelölése 217
39. Azonos görbületű köríves kitérő. I. A kitérő pontos kiszámítása. - II. Közelítő képletek. - III. Az azonos görbületű körives kitérők vázlatos
megjelölése 223
40. Táblázatok. A. Köríves kitérők táblázata (y=0.04). - 1. példa. - 2. példa 226
41. Kitérők beiktatása körives vágányokba. 1. Egy egynesnek a beiktatása valamely köríves vágányba. - 2. Két metsződő egyenes beiktatása valamely körives vágányba. - 1. példa. 2. példa 239
42. Az angol kitérő. I. Az angol kitérő kiszámítása. - II. Táblázatok. - Példa. - III. Az angol kitérők szerkezeti részletei. - IV. Az angol kitérő vázlatos megjelölése 244
43. A kitérők összevonása 260
III. Fejezet. A vágányok kapcsolása.
44. Végkitérök egyenes vágányok között. I. A végkitérők párhuzamos vágányok
között. - 1. Ha a vágányok egymáshoz közel fekszenek. - 2. Ha a
vágányok egymástól távol fekszenek. - 3. Ha a vágányok között még egy
átmenő vágány fekszik. - II. Végkitérők ferde vágányok között. - 1. Ha
az összekötendő vágányok hajlásszöge kisebb a kitérő keresztező szögénél.
- 2. Ha az összekötendő vágányok hajlásszöge nagyobb a kitérő
keresztező szögénél. - 3. Ha az összekötendő vágányok egymástól távolabb fekszenek, vagy ha hajlásszögük csak kevésben tér el a kitérő
szögétől. - 4. Közelítő képletek. - Példa ___________________________261
45. Végkitérök egyenes és köríves vágányok között. I. Végkitérök egyenes
fővágányból köríves mellékvágányba. 1. Ha az egyenes vágány a
körív külső oldalán fekszik. - 2. Ha az egyenes vágány a körív belső
oldalán fekszik. - II. Végkitérök köríves fővágányból egyenes mellékvágányba. - 1. Ha az egyenes vágány a körív külső oldalán fekszik. -
2. Ha az egyenes vágány a körív belső oldalán fekszik _________ ______271
46. Végkitérők köríves vágányok között. I. Ha a külső vágányt a belsőbe
vezetjük át. - II. Ha a belső vágányt a külsőbe vezetjük át. - Példa. 278
47. Közbenső kitérők egyenes vágányok között. I. Közbenső kitérők párhuzamos
vágányok között. - 1. Ha a vágányok egymáshoz közel vannak. - 2.
Ha a vágányok egymástól távolabb fekszenek. - II. Közbenső kitérők
ferde vágányok között. - 1. Ha az összekötendő vágányok közel fekszenek.
- 2. Ha a kapcsolandó vágányok egymástól távol vannak. - 3. Ha az
összekötendő vágányok tompa szög alatt kereszteződnek. - Példa ______283
48. Közbenső kitérők egyenes és köríves vágányok között _________________294
4a Közbenső kitérők köríves vágányok között. Példa_________ ______________296
50. Keresztkitérők. I. Párhuzamos vágányok között. - II. Ferde vágányok között 301
51. Több párhuzamos vágány összekötése. 1. Az anyavágány a kitérő hajlásszöge alatt van elhajolva. - 2. Az anyavágány az első és második kitérő
között el van görbítve. - 3. Az anyavágány a kitérő kettős szögével
hajlik a fővágányhoz. - 4. Az anyavágányt részarányos kitérő beiktatásával térítjük el. - 5. Az anyavágányt köríves kitérő beiktatásával térítjük
el. - 6. Különleges elrendezések. - Sokszögű anyavágány. - Angol
kitérőkkel való kapcsolás__________________________________________305
52. Több egyközépes köríves vágány összekötése ________________________316
53. Párhuzamos vágányok összevonása _ .. 320
IV. Fejezet. A kitérők központosítása.
54. A kitérők központosításáról általában. Közvetett és közvetetlen központosítás 323
55. A váltóknak rudazatokkal való állítása. A rudazat. - Támasztó csigák. -
Golyós ágyak. - A csatornák. - A rudazat irány változásai. - A hőmérsékleti hosszváltozások kiegyenlítése. - A vezetéki emeltyűk alapozása 325
56. A központosított váltók állítása. A csúcssinzárók. - A csúcssineket egyszerre
mozgató csúcssínzárók. - A csúcssinek fölhasíthatósága. - A csúcs-
síneket egymásután mozgató csúcssínzárók. - A váltóállításkor végzendő
munkamennyiség. - Az átváltást könnyítő berendezések ... ... 332
57. Lábítók és váltóreteszek. A központból mozgatott állító sinek. - Önállóan
működő lábító sínek. - Légnyomásos lábítók. - Váltóreteszekhez kapcsolt lábítók. - Kettős működésű váltóreteszek 344
58. A váltóknak drótokkal való állítása. A drótvégek illesztése. - Támasztó
csigák. - Vízszintes csigák. - Csuklókban mozgó csigák. - Az irányeltérítést közvetítő láncok. - A láncos csigák. - A csigaszékek alapozása. - A hőmérsékleti kompenzációs készülékek. - A feszítő csavarok. - Önműködő kompenzációs készülékek 353
59. Az állító csiga. A csúcssineket egyszerre átváltó csúcssínzárók. - A csúcssineket egymásután állító csúcssínzárók. - Drótszakadások következményeit elhárító berendezések. -A reteszes csigák __________________361
60. A merev rudazatok és a kettős drótvezetékek közötti választás 371
61. Központosított váltóknak a helyszinén való állítása. (Banovits-féle központosítás) 372
62. A kitérők központosításakor használt Jelző készülékek. A karos jelzők
ismertetése. - Az angol jelzés. - A német jelzés. - A jelzőknek egyszerű drótvezetékekkel való állítása. - A jelzőknek kettős drótvezetékekkel való állítása. - A kétkarú jelzők mindkét karjának közös vezetékkel való állítása. - Különböző árbocokon lévő két karnak közös vezetékkel állítása. - Az örs-jelzőkről. - Forgó-tárcsás jelzők. - Csapó tárcsás jelzők 375
63. A központi állító készülék általános leírása. A váltótornyok és váltóbódék.
- Az állító emeltyűk alakja. - Az emeltyűk kilincse. - Áttétellel működő emeltyűk. - A hajtódobok. - Kétfelé forgató emeltyűk 387
64. A központi készülék emeltyűinek összefüggéséről. I. Általában. - A
vonatok biztosításának föltételei. - A blokkozás. - II. Az emeltyűk
összefüggésének szerkezeti megoldása. - Az emeltyűk reteszelése. - A
Vignier-féle készülékek. - Az emeltyűk kilincselése. - A Saxby-Farmer-
féle központi készülék. - A Schnabel és Henning-féle készülék. - A
Rüppel-féle készülék. - A Froitzheim-féle készülék. - Záróemeltyükkel
ellátott készülékek. - A Büssing-féle készülék. - A Zimmennann és
Buchloch-féle készülék. - A Banovits-féle készülék - 394
65. A jelzőemeltyűk blokkozása. A Siemens-féle induktor. - A Siemens-Halske-féle blokk-készülék ismertetése. - Az ébresztő csengetyűk. - Az áramkapcsolások. - Ellenséges jelzők kiblokkozásának meggátlása. - A jelző- és váltó-emeltyük közötti összefüggés a Siemens-Halske-féle állító készülékekben. - A Schnabel-Henning-féle készülék blokkozása. - A Rüppel-féle készülék blokkozása. - A Zimmermann-Buchloch-féle készülék blokkozása. - A Banovits-féle blokk-készülék. - A mechanikai blokkozás 424
66. Egyszerűbb összefüggések váltók és jelzők között. I. Ha a váltók,
valamint a jelzők állító készülékei a váltók tőszomszédságában vannak
elhelyezve. - II. Ha a váltó állító-készüléke annak tőszomszédságában
van elhelyezve, a jelzö-állító készülék pedig- nagyobb távolságra fekszik
a váltótól. - III. Ha nemcsak a jelzőknek, de a váltóknak állító készülékei
is távol fekszenek a váltók helyszínétől 443
67. Az ellenséges váltókról. Az elterelésre szolgáló csonka vágányok. -
Vágányzárók.-----------------------------------------------------449
68. A központosítandó vágánycsoportok általános elrendezése. A központi
készülék helyének megválasztása. - A központosított kerületek kiterjedése. - Régi vágánycsoportok kitérőinek összetolása. - A váltók kapcsolása. - Az átváltás erőszükséglete. - Az összekapcsolandó váltók
megválasztása. - A váltók szabványos állása. - Útátjárók központosítása 453
69. A kitérők központosítására vonatkozó tervezetek külső alakjáról. A porosz
államvasutak erre vonatkozó határozmányai. - A helyszínrajz. - A zárótáblázatok. - A magyarázó jelentés. - A költségvetés ---------------457
70. Pályaelágazások biztosítása. 1. Valamely egyvágányú pályából történő elágazás. - 2. Valamely egyvágányú pálya elágazása kétvágányú pályából.
- 3. Kétvágányú elágazás kétvágányú pályából. - 4. Kétvágányú pályából
ugyanabból a csomópontból valamely szintén kétvágányú pályán kivül
még egy egyvágányú vasút is elágazik. - 5. Kétvágányú összeköttetés
két kettős vágányú pálya között. - 6. Ellenkező értelmű pályaelágazások
csoportosítása kettős vágányú pályákon. - Az ismertetett biztosítások
szerkezeti megoldása 465
71. A nyilt pályán előforduló kitérők biztosítása. Ipari elágazás egyvágányú
pályából. - Ipari elágazás kétvágányú pályából. - Kétvágányú pálya
ideiglenes összevonása egyvágányú pályába ____________ ____________472
72. Kisebb állomások biztosítása. A csúcs elleni menet biztosítása egyvágányú
pályák állomásain. - A vágány kereszteződésén való biztosítás kétvágányú pályák állomásain. - A közbenső állomások két vége felöl érkező vonatok összeütközésének meggátlása magasan és mélyen fekvő
közbenső állomások eseteiben. - A vonatok biztosítása őket követő
vonatok ellen, közbenső állomásokon 474
73. Nagyobb állomások kitérőinek központosítása. Általában. - A m. k. államvasutak budapesti személypályaudvarának biztosítása. - A m. k. államvasutak hatvani állomásának biztosítása________________________________480
74. Függelék. A központosítás különleges módjai. - 1. Az elektromos váltóállítás. - Közvetetlenül ható készülékek. - Közvetett működésű készülékek. - 2. A víznyomásos központosítás. - 3. A légnyomásos központosítás - 488


II/3. kötet
III. rész.. A vasúti felépítmény.
IV. szakasz. A fordító korongok és toló padok.
I. Fejezet. A fordító korongok.
1. Bevezetés. Kis, közép és nagy fordító korongok. - A korongokat pótló vágányelrendezések ___________ ... 1
2. A fordító korongok szerkezetének általános ismertetése. - I. Az alátámasztás módjai. - II. A fordító korongok kerekeiről. - III. A fordító korongok központi csapjáról. - IV. A korongok forgatásakor keletkező ellenállások kiszámítása. - Példák. - V. A korongok hajtására és rögzítésére szolgáló berendezések. - Példa. - VI. A korong verme és ennek
befödése. - Jegyzet. Martorelli javaslata ------------------------------ 5
3. A kis korongok szerkezetének részletesebb ismertetése. - A m. kir. államvasutak 4.6 m. átm. korongja. - Az osztrák-magyar államvasúttársaság
4.7 m. átm. korongja. - A rajnai vasút 4.08 m. átm. korongja. - Az
Union-gyár korongja. - Weikum korongja. - Buresch korongja______... 26
4. A nagy fordító korongok részletesebb ismertetése. - A m. kir. államvasutak
régibb korongja. - A dortmundi Union-gyár szerkezete. - Az osztrák-magyar államvasút-társaság nagy fordító korongja. - A m. kir. államvasutak újabb szerkezete ------------ 39
5. Apró korongok szerkezetének részletesebb ismertetése. - A francia keleti vasút
szerkezete. - A hannoverai lóvasút korongja. - A lyoni vasút korongja. -
Tárcsás korong. - Golyós korong. - Középcsapon nyugvó tárcsás korong 52
6. A főtartókra, valamint a homlok- és csaptartókra ható nyomatékok megállapítása. - 1. A főtartókra ható nyomatékok. - 1. Ha az alátámasztás kizárólag a középső csapon történik. - 2. Ha az alátámasztás
kizárólag a körfogaton történik. - 3. Ha az alátámasztás a középcsapon
és a körfogaton közösen történik. - 1. Példa. - 2. Példa. - II. A homloktartókra ható nyomatékok. - A főtartók támaszponti nyomása. - A keletkező nyomatékok. - 3. Példa. - III. A csaptartókra ható nyomatékok. - 4. Példa ________________ 56
7. A tartók méreteinek megállapítása és szerkezeti részleteik. - I. A fából való korongtartók. - II. Öntött vasból való tartók. - III. Hengerelt kettős-T tartók. - IV. Szögecselt kovácsvas és acéltartók. - V. Sinekből képzett tartók. - VI. A korongtartók egymással való összeköttetése. - Példa 67
8. A padlózattartókról. - I. A teljesgerincű padlózattartók. II. A taámasztékos padlózattartók. - III. A rácsos padlózattartók. - IV. Öntöttvaspadlózattartók 88
9. Az alátámasztó alkotórészek. - I. A kerekek. - II. A tengelyek. - III. A középcsap 94
10. A fordító korongok hajtószerekezete. - Fa hajtórudak. - Fogaskerekű hajtógépek - A fogaskerekek szerkezete és kiszámítása. - Jegyzet. I. A fogazásra vonatkozó általános tételek. - II. A fogazásra használt görbe vonalak. - 1. A cikloisok, - 2. A körevolvens. - III. A fogak oldalainak alakítása. - 1. A ciklois fogazás. - 2. Az evolvens fogazás. - A kúpos
kerekek szerkezete ----------------------------------------------------105
11. A fordító korongok verméről. - A királykö. - Támaszfalburkolás. - Öntött
vasból készült körfogati burkolás - 122
13. A fordított korongokkal foganatosított vágánykapcsolásokról. -I, Nagy fordító korongokkal. - 1. Általában. - 2. A koronghoz csatlakozó szomszédos vágányok hajlásszögéről. - 3. Több párhuzamos vágánynak összekötése valamely nagy fordító koronggal. - 4. Valamely nagy fordító korongnak egy mellette elhaladó vágánynyal való összeköttetése. - II. Kis fordító korongokkal - 126
II. Fejezet. A toló padok.
13. Bevezetés - ... 135
14. A sülyesztett toló padokról általánosságban. I. A toló padok tartóinak elrendezése. - II. A toló padok kerekeinek átmérője és száma. - III. A toló padok
mozgatásáról. - Ellenállások. Kézi toló készülékek. - Fogaskerekű
hajtógépek. - Rögzítés. - Lejtős toló pályával elérhető munkamegtakarítás.
- Példa. - IV. A toló padok tartóinak hatásszenvedése. - 1. A főtartókra
ható nyomatékok. - 2. A kereszttartókra ható nyomatékok. - 3. Az
ikertartók egybekötése. - Példa. - V. A toló padok kerekeinek szerkezete... 136
15. A sülyesztett toló padok szerkezetének részletesebb ismertetése. 4 m.
hosszú, síntartós tolópad. - 5-7 m hosszú, szegecselt tartós toló pad. -
5.5 m. hosszú lokomotív toló pad. - Az Union-gyár toló padja. - A berlin-stettini vasút toló padja. - A francia „Nord«-vasút gőz toló padja. - Gázzal
hajtott toló pad.-Kötéllel hajtott toló pad. - Viznyomással hajtott toló pad 165
16. A pályaszinti toló padokról általánosságban. I. Bevezetés. - II. Aprókerekü
toló pad. - Klett-féle toló pad. - Dünn-féle toló pad. - III. Nagyobb
kerekű pályaszinti toló pad. - Sülyesztett kereszttartókkal. - Sülyesztett
kereszttartókkal és kerekekkel. - Konzóltartós toló padok. -- Jegyzet
Zimmermann szabadalma 193
17. Az apró kerekű pályaszint toló padok szerkezetének közelebbi ismertetése.
A francia "Midi" vasút toló padja. - Klett-féle gőz toló pad. - A Paris-Lyon
Mediterrannée vasút Dünn-féle toló padjai... 200
18. A nagyobb kerekű pályaszinti toló padok. Az osztr.-magy. állam vasúttársaság
toló padja. - Clauss-féle gőz toló pad. - A francia "Nord"-vasút toló padja.
- A francia „Est"-vasút konzolos toló padja. - A francia „Nord"-vasút
konzólos toló padja___________________________ --- ----------------------208
19. A toló padoknak és fordító korongoknak szerkezeti egyesítése. Egyszerű
fordító toló pad. - A párisi „St.-Lazare" pályaudvar lokomotiv-fordító
toló padja. - A víznyomásos forgató dobok___________________________ 221
20. A vágányzárók. A helytálló vágányzárók. - Fából. - Ócska sínekből. -
Szegecselt vasból, ütközőkkel. - Mozgó vágányzárók _______________ 225
V. szakasz. A vasúti felépítmény költségeiről.
31. Általában. A felépítményi anyag mennyiségének kifejezése. - Példák. Felépítményi anyagkimutatások szabványos fő- és mellékvasutak, valamint
keskeny pályák folyó vágányai, kitérői, angol kitérői, kereszteződései részére.
Nagy fordító korong anyagkimutatása. - Jegyzet. Az erősbített sínek
térfoglalása _________________________________________________230
22. A felépítményi anyagok egységárai. I. A felépítményi vasanyagok egységára. - A folyó vágány alkotórészének egységára. - B) A vágánykapcsolások vasszerkezetének egységárai. - II. A felépítményi faanyag
egységára. - III. A felépítményi vas- és faanyagok szállító költségei. -
A) A közúti szállítás költsége. - B) A vasúti szállítás költsége. - IV. A
felépítményi ágyazó anyag egységára. - Jegyzet. A Ganz-gyár átlagos
árai. - Példák. Szabványos fő- és mellékvasutak, valamint keskenypályák folyó vágányainak és kitérőinek költsége. - Kereszteződések és
angol kitérők költségei ------------------ ---------------------247
23. A felépítmény fektetésének munkaköltségei. I. A folyó vágány munkaköltsége. - A kitérők és kereszteződések fektetésének munkaköltségei. - Példa__________________________________________________----------265
24. Költségvetések. Egész vasútvonalak felépítményi kötségvetésének összeállítása
a m. kir. államvasutaknál szokásos minta szerint------------------------274
25. Függelék. A kitérők központosításának költségvetésére vonatkozó példa---------280

Témakörök