Bevezetés | |
Történelmi bevezetés | 1 |
A vasútak műszaki története | 2 |
A lokomotivok keletkezése | 6 |
A vasutak térfoglalása | 13 |
A vasutak hatása | 17 |
A vasutak katonai jelentősége | 20 |
Hazai vasúthálózatunk fejlődésének vázlata | 21 |
A vágányszélesség | 30 |
A vasutak osztályozása | 34 |
Műszaki megállapodások | 36 |
A belsőség szabványos szelvénye | 39 |
Irodalmi tájékoztatás | 40 |
A vasúti járó-művek | |
A kocsik | |
A kocsik leírása | |
Bevezetés | 43 |
A kocsi-szekrény | 43 |
A kocsi-aljról általában | 48 |
A kocsi-keret | 49 |
A csapágy-villák | 50 |
A felfüggesztés | 50 |
A kerekek | 51 |
A tengelyek és csapágy-tokok | 53 |
A kocsik kapcsolása | 56 |
A kocsik fékezése | 58 |
A közuti kocsiktól eltérő szerkezet megokolása | 61 |
Műszaki megállapodások | 65 |
A vasúti kocsiknak egyenes pályában való közlekedése | |
Az ellenállásokról általában | 66 |
A csapsurlódás | 66 |
Agördülő surlódás | 67 |
A kerekek körfogatán keletkező egyéb munkaveszteségek | 68 |
A nyugvó levegő ellenállása | 70 |
A szél hatása | 71 |
Összefoglalás | 73 |
A fajlagos ellenállás | 75 |
Gyakorlati képletek | 77 |
Emelkedő pályarészekben keletkező ellenállás | 77 |
A vasuti járó-műveknek a kanyarulatokban való járása | |
A szabados gördülésről | 79 |
A kerékpárok mozgásánál keletkező ellenállások | 81 |
A kerékpár sugár irányú nyomása és ferdítő nyomatéka | 87 |
Négykerekű merev járó-művek mozgása | 90 |
A kocsi helyzete a vágányban | 94 |
A külső érintkezés esete | 96 |
A kanyarulati ellenállások | 100 |
A nyomkarima surlódásából keletkező ellenállás | 102 |
Példa | 103 |
Gyakorlati képletek | 105 |
A kanyarulatokban való közlekedést könnyítő berendezések | |
Általános rész | 107 |
A csapágy-tokok játéka | 107 |
Izült tengelyek | 111 |
Három tengelyü járó-művek izült tengelyekkel | 113 |
Amerikai kocsik | 114 |
Szabadon forgó kerekek | 115 |
A nyomkarima fölfutása | 116 |
Kettős sínszálak | 118 |
A lokomotivok | |
A lokomotivokról általában | |
Bevezetés | 120 |
A lokomotív gőzkazánja | 120 |
A lokomotív mozgató műve | 124 |
A kormány-mű | 126 |
A lokomotív járó-művének szerkezete | 134 |
A lokomotív fékezése | 136 |
A szerkocsik | 137 |
Szerkocsis lokomotivok | 138 |
A lokomotiv vontató erejének meghatározása | |
Az átlagos vontató erőről | 139 |
A lokomotivok saját ellenállásai | 142 |
Az alkalmazható legnagyobb töltés | 144 |
Az adhaesió | 146 |
Példa | 148 |
A lokomotivok különböző nemei | |
Általános rész | 150 |
A lokomotivok sebességének befolyása | 150 |
A vontató erő befolyása | 152 |
Az egycsatlós lokomotivok | 153 |
A kétcsatlós lokomotivok | 154 |
A háromcsatlós lokomotivok | 159 |
A négycsatlós lokomotivok | 160 |
A szerkocsi súlyának adhaesióra való felhasználása | 161 |
Forgó-aljú szerkocsis lokomotivok | 166 |
A szállított tehernek adhaesióra való felhasználása | 167 |
Az adhaesió fokozásáról és pótlásáról | |
Bevezetés | 168 |
Ékhornyos kerekek | 168 |
Mágneses kerekek | 169 |
Larmanjat rendszerre | 170 |
A Köstlin-féle Superficial-vasút | 171 |
Fell vasútja | 172 |
Wetli rendszere | 172 |
A fogaskerekű vasutakról általában | 174 |
A fogaskerekű vasutak pályájának ismertetése | 176 |
A tisztán fogaskerekű rendszerű lokomotivok | 179 |
A vegyes rendszerű fogaskerekű lokomotivok | 185 |
Kikapcsolható fogaskerekű lokomotivok | 188 |
Lejtések és kanyarulatok | |
A pálya lejtései | |
Az emelkedésekről | |
A vontatásról általában | 193 |
A mértékadó pályarész | 195 |
A pálya mértékadó emelkedésének megválasztása | 196 |
Fogaskerekű vasutak mértékadó emelkedésének megválasztása | 200 |
A térszín befolyása a mértékadó emelkedés válsztására | 206 |
Adhaesiós és fogaskerekű pályák összetartozó emelkedései | 209 |
Az emelkedések célszerű határa | 209 |
A vonat-kapcsolások erőségének befolyása az emelkedések szélső határának megállapításánál | 210 |
A rohamos emelkedésről | 211 |
A vontatásról | |
A vonat-terhelés kiszámítása | 218 |
A vonatok fékezése | 222 |
A vontatás alkalmával fogyasztott gőzmennyiség | 225 |
A víz- és szén-állomások távolsága | 232 |
A pályaszínről | |
A pályaszín megválasztásáról | 235 |
A lejtések sorrendje | 236 |
A lejtőknek körívekkel való közvetítése | 239 |
A pályaszín magasságának kitűzése | 240 |
A pálya kanyarulatairól | |
A kanyarulatok részletei | |
Bevezetés | 243 |
A külső sínszál magasbítása | 244 |
Átmeneti görbék | 248 |
A nyom bővítése a kanyarulatokban | 251 |
A kanyarulatok sugarának határértékeiről | 255 |
A kanyarulatok befolyásáról a szállítás költségeire | 261 |
A kanyarulatok kitűzéséről | |
A kitűzésről általában | 263 |
Előkészítő műveletek | 265 |
A körív közbeeső pontjainak az érintőről való kitűzése | 272 |
A köríveknek a húrról való kitűzése | 274 |
A köríveknek körforgati szögek segítségével való kitűzése | 275 |
A szögtükör segítségével való kitűzés | 279 |
A meghosszabbított húrról való kitűzés | 280 |
Körív-pontok közbeiktatása | 284 |
Kanyarulatok kitűzése, ha a kiindulás a körívek egyes pontjaiból történik | 285 |
Érintőleges körívek kitűzése | 290 |
Az átmeneti görbék kitűzéséről általában | 296 |
Feladat: Két adott egyenes közé a körívet átmeneti görbék közvetítésével kitűzni | 304 |
Két ellenkező irányú kanyarulatot és azok közös érintőjét már korábban kitűztük. Feladat: Az átmeneti görbéket beiktatni | 309 |
Ki van tűzve két egyirányú kanyarulat és ezek közös érintője. Feladat: az átmeneti görbéket beiktatni | 315 |
Ki van tűzve két egyirányú kanyarulat, melyek - közbeiktatott egyenes rész nélkül - közvetlenül, de érintőlegesen csatlakoznak egymáshoz. A kanyarulatok között szükséges átmeneti görbék kitűzendők | 316 |
Feladat: Valamely adott egyenes és körív közé beiktatni az átmeneti görbét, ha sem az egyenest, sem a körívet nem lehet helyeikből elmozdítani, úgy hogy a beiktatáshoz szükséges távolság hiányzik | 320 |