1.067.297

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Vasöntészet

Ipari technikumi tankönyv/Az öntőipari technikum III. osztálya számára

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői papírkötés
Oldalszám: 152 oldal
Sorozatcím: Ipari technikumi tankönyv
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 28 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: 241 ábrával illusztrálva. Tankönyvi száma: 27 656. Melléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az öntészet történeti fejlődése
Az öntészet nyomai az ember történetének több j ezer év előtti múltjában megtalálhatók. A legrégibb bronz- és vaskori leletek Kelet-Ázsiából, Kínából, Egyiptomból... Tovább

Előszó

Az öntészet történeti fejlődése
Az öntészet nyomai az ember történetének több j ezer év előtti múltjában megtalálhatók. A legrégibb bronz- és vaskori leletek Kelet-Ázsiából, Kínából, Egyiptomból származnak, ahol a fémeszközök készítése a történelem egyes korszakaiban magas fejlettségi fokot ért el. Kínában már időszámításunk előtt több évszázaddal ismerték a viaszformázást, a szürke és fehér vasöntvényt.
A fémből készült tárgyak főleg harcászati, földművelési, vadászati és háztartási eszközök voltak. Ezeket főleg kovácsolással alakították, és csak kisebb mértékben homokformába való öntéssel. Az 1. ábra bronzból öntött eszközöket mutat.
Az öntészet komolyabb fellendülése a XV. századtól vehető. Ebben az időben kisméretű kemencékből öntöttvas ágyúgolyókat öntenek és zárt homokformákat használnak. Viaszminta kiolvasztásával készítenek ágyúkat, harangokat, szobrokat és egyéb vastagfalú öntvényeket. A XVII. században Franciaországban használnak először peremes öntöttvascsöveket vízvezeték építéséhez. A versaillesi vízvezetékbe épített csődarabot mutat a 2. ábra.
1794-től kezdik használni mind a nyersvasgyártásban, mind a vasöntészetben tüzelőanyagként faszén helyett a kokszot. Ebben az időben a meginduló gépipar nagyarányú fejlődését éppen az öntészet teszi lehetővé. 1827-ben alkalmazzák első ízben a mintalapokat, míg az első leemelős formázógépet az 1855. évi párizsi világkiállításon mutatták be.
A világszerte meginduló hatalmas méretű technikai fejlődés a vasöntészet további fejlődésére is kihat. A XIX. század végén a vasöntödék temper-, gép-, cső- stb. öntvényeket készítő öntödékké válnak szét.
A kémiai, metallurgiai és mechanikai vizsgálatok kifejlesztése az öntvények minőségének, szilárdságának javulását eredményezte és megvetette az alapjait a további tudományos munkának.
1867-ben jelenik meg az előgyűjtős kúpoló. 1875-1885 körül kezdik az öntödékbe bevezetni a magasabb termelékenységet biztosító fordítólapos és áthúzós formázógépeket, míg 1890-ben az amerikai Westinghouse öntödéjében vezették be először a futószalagszerű öntvénygyártást.
Az acélöntvénygyártásban nehézséget okozott az t acél megolvasztása, túlhevítése, öntési módja. 1855-ig, a Bessemer konverterben való acélgyártás megindulásáig az acélt tégelyekben olvasztották, ami csak kisebb súlyú öntvények öntését tette lehetővé. Vissza

Tartalom

A) Általános öntészet 3
I. Az öntészet feladata, alapfogalmak 3
1. Az öntészet történeti fejlődése 3
2. Az öntéssel való alakítás és jelentősége 5
3. Az öntvénygyártás munkafolyamatai 6
II. A formázás eszközei és anyagai 7
1. Minták és tartozékaik 7
2. Minták osztályozása 9
3. A formázás alapanyagai 10
4. A formázóhomok tulajdonságai 11
a) Kémiai tulajdonságok 11
b) Fizikai tulajdonságok és vizsgálatok 11
c) Hőtani tulajdonságok és melegvizsgálatok 15
5. Forma-és magkötőanyagok 18
6. Töltő- és formabevonó anyagok 19
7. Homokkeverékek készítése 20
a) A homokkeverékek készítésének elvei 20
b) Mag-, minta- és töltőhomokok 22
c) Szintetikus és egységes homok 23
d) A homok előkészítése és regenerálása 23
8. A formázás kézi és egyéb szerszámai 23
III. Forma- és magkészítés 28
1. A beömlő rendszerek kialakítása 28
2. A légzők és tápfejek rendeltetése 30
3. Formázási módok 31
a) Kézi és gépi formázás 32
b) Nyers és szárított formázás 35
c) Talaj- és szekrényformázás 36
d) Váz- és sablonformázás 37
e) Leosztással és natúrmintával való formázás 39
f) Formázás magban 40
g) Vízüveg-szénsavas formázás 40
h) Cement- és salakformázás 41
i) Héjformázás 42
j) Precíziós formázás 43
4. Magok készítése 43
5. Formák és magok szárítása 48
6. Formák és magok összerakása 50
7. Formák terhelése 52
8. Tartós fémformák (kokillák) 55
IV. Öntési módok 56
1. Az öntési mód megválasztásának elvei 56
2. Az öntés sikerességét meghatározó tényezők 59
V. Olvasztás, kikészítés 59
1. Az öntvénygyártás betétanyagai 59
2. Az olvasztás folyamatai 61
3. Az öntvénytisztítás és a kikészítés 62
VI. A fémek tulajdonságai és vizsgálatuk 63
1. A fémek és ötvözetek tulajdonságai öntészeti szempontból 63
a) Kémiai tulajdonságok 63
b) Fizikai tulajdonságok 64
c) Mechanikai és technológiai tulajdonságok 67
2. A fémek és ötvözetek lehűlése a formában 68
a) Lehűlési sebesség, izotermák 69
b) Redukált falvastagság. Dermedési idő és sebesség 70
c) Vonalas és térfogatos zsugorodás. Zsugorodási üreg képződése 70
d) A zsugorodási üreg csökkentése 71
e) Öntési feszültségek. Vetemedések, repedések 72
B) Vasöntészet 77
I. Az öntöttvasak felosztása 77
II. Az öntöttvas kristályosodása 78
1. Az öntöttvas primer és szekunder kristályosodása 78
2. Az öntöttvas szövetelemei 79
3. A kristályosodást befolyásoló tényezők 79
a) A lehűlési sebesség és a túlhűlés hatása 79
b) A kémiai összetétel hatása 80
4. A grafit kristályosodása és megjelenési formái 81
a) Az öntöttvas csíraállapota és az eutektikus cellák 81
b) A grafit alakja, eloszlása és mérete 82
5. Öntöttvas diagramok 84
III. Az öntöttvas tulajdonságai 85
1. Az öntöttvas mechanikai tulajdonságai 85
a) Rugalmassági modulus 85
b) Keménység 86
c) Szilárdság 87
d) A falvastagság iránti érzékenység 89
e) Az öntöttvas minőségét jellemző számított értékek 90
f) Szilárdság ismétlődő igénybevétel esetén 91
g) Rezgéscsillapító képesség 92
h) Dinamikus szilárdság 92
2. Az öntöttvas fizikai és kémiai tulajdonságai 93
a) Hő- és villamos vezetőképesség 93
b) Mágneses tulajdonságok 93
c) Korrózióállóság 94
3. Technológiai tulajdonságok 94
a) Forgácsolhatóság 94
b) Kopásállóság 95
c) Az öntöttvas duzzadása 95
4. öntészeti tulajdonságok 96
a) Hígfolyósság 96
b) Zsugorodás 97
c) Fogyási üregek 97
d) Öntési feszültségek, repedések 98
5. A szürke öntöttvas vegyi összetételének meghatározása 100
IV. Az öntöttvas felhasználása. Különleges vasöntvények 101
1. Egyszerű öntöttvasak 101
a) Perlites-ferrites öntöttvasak 101
b) Perlites öntöttvasak 102
2. Módosított öntöttvasak 104
3. Gömbgrafitos öntöttvas 106
a) A gömbgrafitos öntöttvas keletkezése és tulajdonságai 106
b) A gömbgrafitos öntöttvas előállítása 107
4. Ötvözött öntöttvasak 108
a) Szilíciummal ötvözött öntöttvas 108
b) Mangánnal ötvözött öntöttvas 109
c) Alumíniummal ötvözött öntöttvas 109
d) Nikkellel ötvözött öntöttvas 109
e) Krómmal ötvözött öntöttvas 110
f) Molibdénnel, rézzel, vanádiummal ötvözött öntöttvas 110
5. Öntöttvascsövek gyártása 111
a) Ardelt-féle csőformázás 111
b) Centrifugáló öntés 111
c) Folyamatos csőöntés 112
6. Kéregöntvények gyártása 113
a) A kéregöntvények összetétele 113
b) A kokilla 114
c) Kéregöntvények formázása és öntése 114
d) Különleges hengerek gyártása 115
7. Félkéregöntvények gyártása 116
V. Temperöntvények gyártása 117
1. A temperöntvények felosztása 117
2. Formázás és öntés 117
3. Temperöntvények betétösszeállítása, olvasztó berendezések 119
a) Temperöntvények összetétele 119
b) Betétanyagok 120
c) Olvasztó berendezések 120
4. A hőkezelés folyamata 120
a) Csomagolás 120
b) A fehértöretű temperöntvény lágyítása 121
c) A feketetöretű temperöntvény lágyítása 122
5. Temperáló kemencék szerkezete és üzeme 123
6. Temperöntvények tulajdonságai 125
a) A fehér temperöntvény tulajdonságai 125
b) A fekete temperöntvény tulajdonságai 125
VI. Az olvasztás folyamata és berendezései 125
1. Az olvasztás anyagai 125
a) Fémes betétanyagok 126
b) Nemfémes alapanyagok 127
2. Kupolókemencék 128
a) Hidegszeles kupolókemencék 128
b) Forrószeles kupolókemencék 128
c) Egyéb kupolókemence megoldások 128
3. A kupolókemence üzeme 133
a) A kupolókemence működtetése 133
b) A kupolókemencében végbemenő folyamatok 134
c) A kupolókemence teljesítményét meghatározó tényezők 136
4. Adagszámítás 137
a) Analitikus módszer 137
b) Grafikus módszer 139
5. Láng- és villamos kemencék 139
a) Lángkemencék 139
b) Villamos kemencék 140
VII. Öntés, öntvénytisztítás és kikészítés 142
1. Az öntés technológiája 142
a) Öntési hőmérséklet 142
b) Öntési sebesség 142
c) A formák terhelése, összecsavarozása 142
d) Öntőüstök 142
e) A salak visszatartása 143
2. A formák ürítése 143
a) A hűtési idő 143
b) Az ürítés módjai 143
3. Öntvénytisztítás 144
a) Durva tisztítás 144
b) Készretisztítás 144
4. Szürkevasöntvények selejtformái és okai 145
5. Vasöntvények javítása 145
a) Az öntvények hegesztése 145
b) Fémszórás 148
c) Egyéb módszerek 148
Irodalom 150
Szabványok 150
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem