1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Vasi Szemle 1968/1.

Helyismereti évkönyv 1945-1960/XXII. évfolyam 1. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Előszó

A Vasi Szemle jelen kötete Sárvár múltjára és jelenére hívja fel a figyelmet. A szerkesztésnek ez az elhatározása feltétlenül hasznosnak látszik, mert a megye lélekszám szerint második... Tovább

Előszó

Előszó

A Vasi Szemle jelen kötete Sárvár múltjára és jelenére hívja fel a figyelmet. A szerkesztésnek ez az elhatározása feltétlenül hasznosnak látszik, mert a megye lélekszám szerint második legnagyobb települését mutatja be és ugyanakkor a gyorsan városiasodó települések - általában a járási székhelyek - iránt is segít felkelteni az érdeklődést.
Néhány éve elsősorban Szombathely és Kőszeg állt a figyelem középpontjában. Ez akkor így volt szükségszerű, mert ez tette lehetővé, hogy városaink a megye életében, fejlődésében eredményesen tudják betölteni szerepüket. Ma már azonban másképpen állunk. Előrehaladásunk üteme, falun a szocialista mezőgazdaság sikere az egész megye társadalmi, gazdasági életét elven, lendítő erővel töltötte meg. És ebben a folyamatban a járási székhelyek fontos helyet képviseltek és képviselnek. Meggyorsult az ipar gyarapodása, megkezdődött a közművek kiépítése, szélesedett kulturális és egészségügyi hálózatuk. Sok új építkezés és folyamatban levő gondos előkészületek a további munkákhoz - ez jellemzi a helyzetet.
Az általános képen belül külön hely illeti Sárvárt, nem egyszerűen csak a már hivatkozott lélekszám szerinti "rangjára", hanem a község múltjára, szép hagyományaira és a jelenlegi fejlődés lendületére való tekintettel is. Sárvár életét 1968 elején az új építkezések egész sora jellemzi. Státusza ma még község, de a munka tartalma, célja már ennél többet ígér. Az új víztorony szinte jelkép, mintegy kifejezve a helybelieknek és mindenkinek, hogy a község magasabb fokon kíván gondoskodni önmagáról, lakóiról. Vissza

Tartalom

Gonda György: Előszó1
Vass György: Sárvár huszonkét éve3
Munkásmozgalom
Gerse János - Rácz János: A polgári demokratikus forradalom és a Tanács köztársaság hatása Sárváron (I. rész)28
Közlemények
Budai László - Zs. Egervári Katalin - Szpiriev Boldizsár: Sárvár hidro-geológiája és vízkutató mélyfúrásai57
Tóth Melinda: A sárvári vár69
C. Harrach Erzsébet: A sárvári vár sorsa napjainkban75
Naszádos István: A sárvári cukorgyár a felszabadulás utáni első évtizedben82
Urbán László: Hol és mikor létesült az első hazai magyar nyelvű nyomda?96
Nógrádi Géza: Víznyerés és vízhasználat Nagygeresden106
Házi Jenő: Sárvárra és vidékére vonatkozó középkori oklevelek123
A tudomány és kultúra műhelyeiből
Horváth István Károly: A félbemaradt álmok városa127
Naszádos István: Lakatos József129
Takács Imre: Sárvár és Németh Mihály134
Bibliográfia
Bánó Zsuzsa - Takács Miklós: Vas megyek irodalma145
E számunk melléklete
Krajevszky Gizella: Sárvár bibliográfiája
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem