Metropolis 1998-1999 (nem teljes évfolyamok)

Filmelméleti és filmtörténeti folyóirat - II. évfolyam 2-4. szám; III. évfolyam 1-4. szám

Szerző

Szergej Mihajlovics Eizenstein

Gerald Pirog

Budapest

'Vasák Benedek Balázs: Metropolis 1998-1999 (nem teljes évfolyamok) ' összes példány

Kiadó:	Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	938 oldal
Sorozatcím:	Metropolis
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	27 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Hiány: II. évfolyam 1. szám. A 1998-99 tél-tavasz dupla szám. További szerzők a tartalomban.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a folyóiratból:
"A narratológia-összeállítás elé
A filmelmélet önálló diszciplínává válása, specializációja valójában párhuzamos azzal a folyamattal, amelyben a
filmelmélet más művészeti vagy kulturális elméletek eredményeit, eszközeit próbálja meg alkalmazni a film
területén. A hatvanas évek második felében a nyelvészeti alapú szemiotika, majd a hetvenes években az irodalmi
elbeszéléstan volt az a minta, amit a filmelmélet a maga területén próbált meg adaptálni. A kiindulópont - akárcsak a
kezdet kezdetén - továbbra is a filmi közeg sajátosságaira irányuló szándék volt, azonban - szemben a szemiotikával -
a film elbeszélés kutatása már nem a művészi (vagy nem művészi) közlés és forma általános kontextusában kereste a film
helyét, hanem ezen belül egy lehatárolt terület, az elbeszélés aspektusának filmes sajátosságait vizsgálta az irodalmi
elbeszéléshez való viszonyában.
Ennek a kapcsolatnak a kiindulópontját az ún. szövegelmélet alkotta, amelyet a filmelméletben elsősorban
Marie-Claire Ropars-Wuilleumier alapozott meg. A szövegelmélet megjelenése a filmelméletben valójában logikus
következménye volt a szemiológia azon felismerésének (Christian Metz), hogy a nyelvi kommunikáció elméleti fogalmai
nem szolgálhatnak kiindulópontul a filmi kommunikáció számára. A film tehát nem írható le az általános nyelvi
kommunikáció nyelvészeti megalapozású terében, mert az itt használt alapfogalmaknak - a fonémáknak és a
morfémáknak - nem találhatók meg a filmes megfelelői. Kézenfekvőnek látszott az a megoldás, hogy a film számára
nagyobb közlésegységeket kell alapul venni. Az erre való első kísérlet Metz teóriája volt a „nagy szintagmákról", ami -
lévén, hogy a „nagy szintagmák" dramaturgiai vagy elbeszélő elemek voltak - már eleve magában hordozta az általános
kommunikációtól az elbeszélés speciális esete felé történő elmozdulást. A „nagy szintagma-elmélet" azonban még
mindig nyelvészeti alapokra támaszkodott. A teljes elszakadás lehetőségét a „szöveg" fogalmának teoretikus
általánosítása jelentette, lehetővé téve képek és képsorok „szövegként" való értelmezését. így mód nyílt a „szöveg"
elbeszélő sajátosságainak általános vizsgálatára, függetlenül a „szöveg" hordozójának sajátosságaitól. Ha a
filmszemiológia Saussure, Greimas, Hjelmslev általános nyelvészeti elméletére támaszkodott, a filmelbeszéléstan
kezdetben (és részben később is) Barthes, Genette és Todorov általános narratológiai kutatásait vette alapul.
Az elbeszélés általános problémáin belül a filmelbeszéléssel kapcsolatban három megközelítési mód képzelhető el,
amelyek a filmelbeszélés kutatásának irányait is meghatározzák: (1) léteznek-e olyan elbeszélés-logikai sajátosságok, az
emberi gondolkodásból eredő vagy kulturálisan rögzült szabályok, amelyek egyaránt érvényesek az irodalmi és a filmes
elbeszélés folyamatára és szerkezetére; vagy pedig (2) léteznek-e a filmi elbeszélésnek olyan strukturális elemei, amelyek
csakis rá jellemzőek; vagy (3) mivel az elbeszélés szabályai az irodalomban alakultak ki, és minthogy a film egyik
művészeti előképe és állandó ihletforrása az elbeszélő irodalom, a filmes elbeszélés csupán az irodalmi elbeszélés
szabályainak adaptációja egy másik közegben. Az első megközelítést képviseli például Edward Branigan, a másodikat
Dávid Bordwell (jóllehet az itt közölt tanulmánya erre nem jellemző), a harmadikat pedig Marie-Claire Ropars-
Wuilleumier. A történetmondás általános szerkezetét tekintve három olyan alapvető probléma merül föl, amely a filmes
elbeszéléssel kapcsolatban releváns különbségeket emel ki az irodalmi elbeszéléshez képest: (1) az elbeszélés szemszöge;
(2) az elbeszélés alanya (vagyis a narrátor problémája); és (3) az elbeszélés során feltárulkozó világ mibenléte. Vagy
másképp megfogalmazva: honnan beszélnek, ki beszél, és miről beszél. Úgy tűnik - legalábbis a film narratológiai
irodalom erre enged következtetni -, az elbeszélés általános problematikájának más aspektusai - az időrend, az
elbeszélés kifejtéslogikája, szerkezeti egységei - nem képviselik a filmi elbeszélés specifikumának igazi sarokpontjait. A
filmi narráció kutatása elsősorban a fenti három probléma körül kristályosodott ki.
Branigan egész elbeszéléskoncepcióját a szemszög problémájából vezeti le. A filmben mindent, amit látunk,
elsősorban és mindenekelőtt valamilyen szemszögből látjuk. Tehát a képek egymásutánjából kibomló elbeszélést is a
szemszögek váltakozása és e váltakozás logikájának a rendje határozza meg. " Vissza

Tartalom

1998.
2. szám
7 Kovács András Bálint: A narratológia-összeállítás elé
10 Edivard Branigan: Metaelmélet
28 Noéi Burch: Narráció, diegézis: küszöbök és határok
40 Dávid Bordwell: Proppizmus és álProppizmus
52 Vajdovich Györgyi: Az elbeszélés rombolása
A francia Új Regény hatása a filmre
59 Bíró László: Nemzet és narráció
65 Bibliográfia

S z ő t s I s t v á n
70 Fazekas Eszter - Pintér Judit: Szőts István
90 Vincze Teréz: Szőts István és
a hatvanas évek magyar filmművészete
102 Margitházi Beja: „Csordapásztorok midőn "
Transzszilván transzcendencia és képpoétika
az Emberek a havason-ban
112 Raffay Anna: Néprajzi „motívumgyűjtés" 1952-55
118 Szőts István: Elysiumi mezők
Szinopszis
Fordította: Bíró Péter
123 Szőts István munkái
126 Válogatott bibliográfia Szőts Istvánról

3. szám
Szergej Mihajlovics Eisenstein
6 Námy Bence -Vasak Benedek Balázs: Túl a montázson
12 Ralf Hutzler: A mexikóitól a Gázálarcokig
Szergej Eisenstein színházi munkássága 1920-tól 1924-ig
46 Schneller Dóra: Eisenstein és Artaud
60 Roland Barthes: Diderot, Brecht, Eisenstein
fordította: Morvay Zsuzsa
64 Bárdos Judit: Az attrakciók montázsától
az intellektuális film elméletéig
77 Szergej Mihajlovics Eisenstein: A toké
Az 1927-28-as munkafüzetekből
90 Gerald Pirog: Ikonicitás és narráció
A Vertov-Eisenstein-vita
102 R. Barton Palmer: Az eisensteini montázs és Joyce Ulyssese
Az újragondolt analógia
112 Szergej Mihajlovics Eisenstein: Részlet az Amerikai tragédiából
114 Douglas W. Gallez: Prökofjev és Eisenstein közös alkotásai
A Jégmezők lovagja és a Rettegett Iván újraelemzése
133 Marie-Claire Ropars: A montázs térhódítása
és a kívülvaló gondolata
Eisenstein újraolvasása
142 Szergej Mihajlovics Eisenstein munkái
156 Válogatott bibliográfia Szergej Mihajlovics Eisensteinről
166 Szerzőink

1998-99 1. szám

Kognitív filmelmélet
6 Nánay Bence: Filmelmélet és kognitív tudomány
14 Dávid Bordwell: Érvelés a kognitivizmus mellett
fordította: Borsody Gyöngyi
34 Joseph Anderson - Barbara Anderson:
Miért van szükség ökológiai metaelméletre?
49 Richárd Allén: Reprezentáció, illúzió és a film
66 Tarnay László: Mi az, ami látható, és mi az, ami nem?
A filmi befogadás kognitív szintjei
72 James Peterson: Visszás-e az avantgárd film
kognitív megközelítése?
86 Válogatott irodalom a kognitív filmelmélethez
Atom E g o y a n
92 Varga Balázs: Kívül és belül
Atom Egoyan filmjei
102 Timothy Shary: A videó mint hozzáférhető mű
és művi hozzáférés
Atom Egoyan korai filmjei
120 Liszka Tamás: A kárbecslő neve
128 Sylvie Rollet: Atom Egoyan filmjei
Az öntudat legvégső határán
Richárd Porton: Családi románcok
Beszélgetés Atom Egoyannal
148 Atom Egoyan munkái
150 Válogatott bibliográfia Atom Egoyanról
kritika
156 Vidovszky György: Gondolatok a tankönyvtárhoz
Mit is nem tanítunk a középiskolában?
Hartai László-Muhi Klára: Mozgóképkultúra és médiaismeret
164 Margitházi Bejei: Egy ősi és egy posztmodern probléma:
archetípus és műfaj a filmkultúrában
Király Jenő: Mágikus mozi
166 Stőhr Lóránt: Egy művész faggatása
Bikácsy Gergely: Bunuel-napló
172 Szerzőink

1999
2. szám

Pszichoanalízis és filmelmélet
7 Pszichoanalízis és filmelmélet
10 Jean-Louis Baudry: Az apparátus
A valóság érzetének metapszichológiai megközelítése
24 Kaja Silverman: A tekintet
34 Teresa de Lauretis: A konok késztetés
53 Pszichoanalízis és filmelmélet - válogatott bibliográfia
Forgács P é t e r
58 Forgách András: Zárt kertek pusztulása
Forgács Péter és a film
76 Muhi Klára: A talált képek vonzásában
Archívok a magyar filmben
92 Kurutz Márton: Pergő képek
A magyar amatőrfilmélet rövid története
102 Főidényi F. László: Történelmi terápia filmen
Forgács Péter: Örvény
108 Határesetek
Forgács Péterrel beszélget Vasák Benedek Balázs
129 Forgács Péter munkái
132 Válogatott írások Forgács Péterről

k r i t i k a
136 Vasák Benedek Balázs: Fotóelméleti szöveggyűjtemény
Bán András -Beke László (szerk.):
Fotóelméleti szöveggyűjtemény
139 Stőhr Lóránt: Hídverés
Andrej Tarkovszkij: A megörökített idő
Kovács András Bálint-Szilágyi Ákos: Tarkovszkij
144 Levelek a szerkesztőkhöz
146 Szerzőink

4. szám

M ű f a j e l m é l e t
6 Vasák Benedek Balázs: Bevezetés a műfajelmélet-összeállításhoz
12 Rick AItman: Újrafelhasználható csomagolás
Műfaji termékek és az újrafeldolgozási folyamat
34 Dudley J. Andrew: Műfajok és szerzők értékelése
52 Torben Grodal: A fikció műfaj tipológiája
70 Műfajelmélet - válogatott bibliográfia
Makk Károly
74 Györffy Miklós: A Liliomfitól az Utolsó kéziratig
Makk Károly és a magyar irodalom
88 Varga Balázs: Kivételes emberek
Makk Károly titkos trilógiája
98 Gelencsér Gábor: Miért szép?
A Szerelem és a hetvenes évek magyar filmművészete
108 Az utolsó vágás
Makk Károllyal Bérezés László beszélget
123 Makk Károly munkái
131 Válogatott írások Makk Károlyról

kritika
140 Varga Balázs: Oxford szerint a világ
Geoffrey Nowell-Smith (szerk.): Oxford filmenciklopédia
John Hill-Pamela Church Gibson (eds.):
The Oxford Guide to Film Studies
145 Horváth György: Ancient Highway
Wim Wenders: írások, beszélgetések
148 Tarnay László: Film, elme, nézők
Konferencia a mozgókép kognitív megközelítéséről
154 Szerzőink

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem