Bevezetés | |
Képzelete | 11 |
A képzelő erő szerepe regényíróknál | 13-36 |
Vas Gereben képzelete | |
Hogy látja a tárgyakat? | |
Nem szereti a részletes leírást | |
Az ötvenes évek divatja a leírásokban | |
Leírásainak módszere | |
Komikus hasonlóságokat fedez föl | |
Képzeletének nyugtalansága | |
Torlódó hasonlatai | |
Mikor művész a leírásban? | |
Érzékenysége | |
Szélsőségei | |
Leírásainak szemléltető ereje | |
Hogy látja az embereket? | |
A képzelő erő szerepe a jellemzésben | |
Mindig élő alakokat mutat be | |
Módszere a jellemzésben | |
Szeszélyessége | |
Hogy jellemez ötletekkel? | |
Részletező jellemzése | |
A képzelet behatol a lélekbe | |
Balogh Mihály | |
Nem szereti a betegeket és őrülteket | |
Az éghajlat hatása a képzeletre | |
Külünbség az északi és déli ember képzelete közt | |
Egy rögeszmés jellemzése | |
Módszere a hangulatkeltésben | |
A képzelet sokfélesége | |
Dickens, Balzac, Turgenyev, Scott Walter, Hugo Viktor és Jókai | |
Vas Gereben képzeletének főjellemvonásai | |
Magyarsága | 37-60 |
A magyar faj különállása az európai népek közt | |
A magyar faj sajátságai | |
Zrínyi, Petőfi, Arany, Tóth Ede és Jókai | |
Az iró csak saját népének lelki gépezetét ismerheti | |
A magyar vérmérséklet és testalkat | |
A magyar faji sajátságainak alakulása ezer éven át | |
Az éghajlat, életmód, politikai helyzet hatása a kedélyre | |
A nép tartotta meg az ősi jellemvonásokat | |
Petőfi és Vas Gereben | |
A magyar nép rajongó szeretete | |
Ódai hevület a nép magasztalásában | |
Arany és Vas Gereben | |
Hogy cselekszik a magyar ember | |
Toldi | |
A fürgedi béres | |
Reálitása a nép pszikologiájában | |
A bűn pszikologiája és a tisztesség pszikologiája | |
Lélektani mozaikdarabok | |
Eredetisége | |
Nem voltak mesterei | |
A népies irány irodalmunkban | |
Jókai és Vas gereben | |
A népet jobban senki sem ismerte | |
Hasonlítások | |
Abonyi, Baksay, Mikszáth, Eötvös Károly, Gárdonyi, Tömörkény | |
Szellemi rokonsága Petőfivel és Aranynyal | |
Felfogása a magyar népről | |
A természetes ész és czivilizáczió | |
Törekvése az igazságra | |
Tárgya | 61-82 |
Miből merít az író? | |
Születése | |
Gyermekkora | |
Neveltetése | |
Magaviselete | |
Az iródeák | |
Első irói kisérlete | |
Hányattatása | |
Ujabb iskolázása | |
Diplomát szerez | |
Megtelepszik Győrött | |
A márcziusi mozgalmak | |
A forradalmi néplap szerkesztője | |
Menekülése Deák Ferenczczel | |
Bujdosása | |
Elfogatása | |
Szabadulása | |
Az irók a szabadságharcz után | |
A nemzet közhangulata | |
Miért fordul a multhoz? | |
A korszellem változásai | |
Regénysorozatának terve | |
A mult képeinek megörökítése | |
Történeti adatai | |
Az élőszó | |
Ismerte az alakokat | |
Minő képeket örökített meg? | |
A jobbágyság felszabadításának eszméje | |
A nemesség és a nép felfogása | |
Miért volt közönyös a nép? | |
Vas Gereben felfogása az előjogokról | |
A társadalom átalakulása | |
Beöthy Ákos | |
Bartók Lajos | |
Korrajzainak főjellemvonása | |
A magyar faj hibái és erényei | |
Mivé lett a magyar | |
Tolnai Lajos | |
Ugron Gábor | |
Bartha Miklós | |
Az iró köre | |
A haza határait nem lépi át | |
Minden nagy iró hazájában marad | |
Zola felfogása | |
Jókai | |
Az iró csak nemzeti talajban nőhet nagygyá | |
Czélja | 83-115 |
A művészi és az erkölcsi törvény viszonya | |
A két törvény hullámszerű emelkedése és esése | |
A franczia és angol irodalom példája | |
A javító czélat Vas Gerebennél | |
Az erkölcsi törvény tisztelete | |
Óvakodik az erkölcstelenségtől | |
Dickens és Thackeray | |
A naturalisták és az erkölcsi törvény | |
A művészi és erkölcsi igazság | |
Hogyan javít? | |
Élczelő természete | |
A Darázsfészek | |
Szatirikus apróságai | |
A tudós társaság | |
Vas Gereben és Tolnai Lajos | |
A szatira általában | |
Vas Gereben szatirájának természete és módszere | |
Támadásai | |
A századeleji népnevelés | |
Tujder | |
Az ügyvéd meghatározása | |
Támadása a pazarlók ellen | |
A nagyravágyás ostorozása | |
Óváry | |
Vámosy | |
Igazságszolgáltatása | |
Szatirájának rendszere | |
Büntetésének fokozatai | |
A maradiság kigúnyolása | |
Tapadó bácsi | |
Petőfi és Vas Gereben szatirája | |
A magyar nemes | |
Apró vesszőcsapásai | |
Az ősi czimerek | |
A pörösködés szatirája | |
A két szomszéd | |
Keszi Balázs és hagyatéka | |
Kardos István és végrendelete | |
A méltóságos asszony | |
Kiméletlensége | |
Mit szeret jobban? | |
Alakjai | 116-131 |
Hogy látja az embereket? | |
Aránytalanságai | |
Felosztás | |
Ősmagyar alakok | 116-131 |
Baltay | |
Szokásai | |
Ősi vonásai | |
Bogarai | |
Átváltozása | |
A patriarkális tipusok | |
Egyénitő ereje | |
Szántay Zsigmond | |
Kállay Miklós | |
A patriarkális hatalom | |
Józsa Gyuri | |
Műveletlensége | |
Furcsaságai | |
Következetesség a lélektani bizarrságokban | |
Sörös Mihály | |
Jelleme | |
Tanulmány az emberek haszonleséséről | |
Kardos István | |
Elégia az emberi javak haszontalanságáról | |
Kardos Lőrincz | |
Egyenessége | |
Párhuzamos jellemek | |
Öreg szolgák | |
Arany Benczéje | |
András | |
Vendel | |
Árnyékalakok | 134-139 |
Homályos arczképei | |
Nagy szellemek hibái | |
Erőtlensége | |
Faragó Péter | |
Pedagogiai invázió | |
Csillag Pál | |
Erdey | |
Koltay | |
Az önkritika hiánya | |
Szerelmesek | 139-145 |
Az erkölcsi czélzat békói | |
Élettelen bábúk | |
Szerelmeseinek egyformasága | |
Egyénítés hiánya | |
Az iró elveszti saját egyéniségét | |
Természetellenes párbeszédek | |
Moralista hajlamok | |
Nőalakok | 145-152 |
Egyszerű asszonyok | |
Pusztayné | |
Változatosság | |
Schnellerné | |
Baltayné | |
Passziv nőalakok | |
Ellentétes nőalakjai | |
A Fekete kutyáné | |
Faddiné | |
Ranglétra a nőalakok sorozatában | |
Gyermekek | 152-154 |
Egyéni jellemvonás | |
Szereti a gyermekeket | |
Gyermekalakjai és az ifjusági iratok | |
Egyénített gyermekalakok | |
Torzalakok | 154-155 |
A torzrajzot nem szereti | |
Van-e torzalakja? | |
Torzalakjainak helye | |
Tujder | |
Klein | |
Jakab | |
Népalakok | 155-165 |
Egész lelki világukat feltárja | |
Köntös Mihály | |
Jelleme | |
Szelleme | |
Cselekvése | |
Élethűsége | |
Egy beszélgetés | |
Legjobb alakjai | |
Eltérése a népszinmű szokásos alakjaitól | |
Szigligeti, Tóth Ede, Csepreghy, Géczy | |
Nagyarányú népjellemek | |
A Vendégríkató csárdás | |
Beszélgetések | |
Jelenetek | |
Történeti alakok | 165-169 |
Vas Gereben erőssége a korrajzban | |
Gyöngesége a történeti alakok jellemzésében | |
Nem tud lelkökbe hatolni | |
Nem értjük nagyságukat | |
Kisfaludy Sándor | |
Széchenyi István | |
Batthyányi Lajos herczeg | |
Festetich György | |
Földváry Gábor, Fáy András és Keglevich Miklós | |
Az alakok eltörpülnek | |
Miért érdektelenek? | |
Csak egy-egy pillanatra elevenülnek meg | |
Mit tartott rólunk az iró | |
Szerkezet | 170-178 |
Gyöngesége a szerkesztésben | |
Regényei összeillesztett rajzok | |
Hogy ír? | |
Zabolátlan képzelete | |
Kitérései | |
Ismerte gyöngeségét | |
Vallomása | |
A korrajz széttöri a műformát | |
Régi jó idők | |
Főcselekvénye | |
Mellékcselekvényei | |
Epizódjai | |
Értéke | |
Regényeinek szerkezeti hibái | |
Nemzet napszámosai | |
Az epizódok becse | |
Nagy idők, nagy emberek | |
A korkép értéke | |
Az Egy alispán és Dixi fogyatékosságai | |
Megpróbálta egyeséges cselekvényt szerkeszteni | |
Pörös atyafiak | |
Szerkezete | |
Miért van elhibázva? | |
Adomszerű fordulatai | |
Furfangos fogásai | |
A véletlen szerepe a be- és kibonyolításban | |
Az erkölcsi czélzat békiói a szerkezetnél | |
Életúnt ember | |
Jurátus élet | |
Ráadás | |
Élethűsége | 179-183 |
Önelbeszéltető modor | |
Példák a világirodalomból | |
Garasos arisztokráczia | |
Az élet hű másolata | |
A regény értéke | |
Előadása | |
Mivel ejt csalódásba? | |
A valószerűség | |
Dickens példája | |
Vas Gereben hasonló vonása | |
A regény s az élet viszonya | |
Történeti szempont | 184-188 |
A korrajz | |
Meghatározása | |
Az író szerepe | |
A regény, mint történeti mű | |
Egy példa | |
A korkép természete | |
Értéke | |
Részletei | |
Egysége | |
Elevensége | |
Értéke történeti szempontból | |
Macaulay módszere | |
A történet átalakítása | |
A regény átalakítása | |
Történeti gyökerei | |
A század jelleme | |
A mai történetírók hibái | |
Miért olvasták Vas Gerebent? | |
A korrajzok hézagot pótolnak | |
Az érdem és hiba kölcsönös ellentéte | |
A nyelv és stil | 189-193 |
Nyelvének egyéni értéke | |
Egyezik-e a népnyelvvel? | |
A magyar népnyelv sajátságai | |
Jókai és Vas Gereben nyelve | |
Melyik áll közelebb a nép nyelvéhez? | |
Egy falu, két bakter | |
Hogy beszél a magyar ember? | |
A magyar nyelv szépségei | |
Vas Gereben nyelvének természetessége | |
A népiesség divatja | |
Izléstelenségei | |
Találunk-e durvaságot? | |
Hogy beszélnek az urak és a parasztok? | |
Ellentéte Eötvös Józseffel | |
Stilje | |
A képzelet szerepe | |
Szökellései | |
Egyező-e a magyar stillel? | |
Élczes természete | |
Irói pályája | 194-203 |
Miből merít? | |
Mindent átélt, a mit leírt | |
A világirodalom példáia | |
Petőfi, Burns, Byron, Murger, Dickens | |
Képzeleti dolgot sohasem írt | |
Alkothatott-e zavartalanul? | |
Életkörülményei | |
Hogy alkot a lirikus? | |
Hogy az epikus | |
Arany, Jókai, kemény, Eötvös József | |
Vas Gereben küzdelemi a megélhetésért | |
Szétforgácsolja tehetségét | |
Lapokat alapít | |
Sikertelen vállalatai | |
Népszerűségének csökkenése | |
Családi bajai | |
Novellagyűjteményei | |
Színművei | |
Regényeinek megjelenési időrendje | |
Tehetségének hanyatlása | |
Életviszonyainak ziláltsága | |
Kedvtelései | |
Szerepe a társaságban | |
Adomázó természete | |
Zabolátlan képzeletének ötletei | |
Élczeinek bősége | |
Adomagyűjteményei | |
Jelleme | |
Vérmessége | |
Halála | |
A sors szeszélye halálában | |
Eltemettetése | |
Hamvait hazahozzák és ujra temetik | |
Vas Gereben és kortársai | 204-209 |
A kritika és közönség hatása az írókra | |
Előnyös-e vagy hátrányos? | |
Kölcsey | |
A nagy szükség és a nagy bőség következményei | |
Murger és Scott Walter | |
Vas Gerebent a közönség szereti | |
A kritika mostohán bánik vele | |
A népszerűség fogalma külföldön és nálunk | |
Vas Gereben népszerűsége | |
Lázas sietsége a munkában | |
Mennyi idő alatt írta regényeit? | |
Panaszai a viszonyok ellen | |
A kritikával nem törődik | |
Népszerűségének csökkenése | |
Kifakadásai a kritika ellen | |
A kritika helytelen értelmezése | |
Kortársai igazságtalanok iránta | |
Eredetisége | |
Nem tanult senkitől | |
Részvétlenség | |
Politikai okok közrejátszása | |
Elhallgatják érdemeit | |
Hibáit előtérbe tolják | |
A jelen és a jövő | 210-215 |
Mennyit ér a költő? | |
Egyéniségének súlya | |
Fölismerték-e jelentőségét? | |
Igazságot szolgáltattak-e neki? | |
A mai nemzedék mit tud róla? | |
Váli Béla datai | |
Arany János egy birálata | |
Az irodalmi ítéletek nálunk és külföldön | |
Objektivitás hiánya | |
Schmidt Julián, Gotteschall, Taine, Carlyle | |
Az irodalmi ítéleteket az idő állapítja meg | |
Shakespere hajdan és ma | |
Scott Walter egykor és ma | |
Zrínyi és Gyöngyösi | |
Petőfi és Hiador | |
Ktona József és Bajza Jenő | |
Milyen legyen a kritika | |
Péterfy Jenő tévedése | |
Az idő megrostálja az ítéleteket | |
A jövő mit fog mondani? | |
Kemény, Tolnai, Jókai | |
Mit fog mondani Vas Gerebenről? | |
Az igazság jövő diadala | |
Beöthy Zsolt és Jókai | |
Vas Gereben a jövő tükrében | |
Miért lesz nagy? | |
Vonatkozása Katonával, Petőfivel és Aranynyal | |
Mi a költői alkotás? | |
Tehetségének nemzeti gyökerei | |
Helye irodalmunkban | |