Senki sincs kizárva

Előszó

A Várszegi Asztrik főapát hatvanadik születésnapja és tizenöt éves apáti szolgálata emlékére kiadott sorozat harmadik kötetét tartja kezében az Olvasó.
Barátai, rendtársai után ő maga szólal meg az elmúlt tizenöt év távlatából. A műfaj gazdagsága és változatossága folytán feltárul spiritualitása, szellemisége, egész egyénisége. Megszólal benne az egyháza megújulásáért munkálkodó püspök, a monostorát szenvedélyesen szerető apát, az egyházak egységtörekvésén fáradozó főpap, a különböző társadalmi csoportok kiengesztelődését segítő közéleti személyiség, a nemzet öntudatát formáló állampolgár, a diákjait ballagáskor vagy a vakáció előtt „életbe indító" tanár, az istenfélő embereket szolgáló lelkipásztor, az imádság és a munka feszültségében élő monachus.
Ez mind maga Várszegi Asztrik, a főapát, de ez mind maga a pannonhalmi monostor is egyszersmind. Hiszen a monostor, Szent Benedek szándéka szerint, az apát által vezetett közösség. Ám amint a monostor karakterét az Isten akaratát fürkésző apát irányítása által nyeri, úgy küldetését az apát is az istenfélő testvérek hűségét tapasztalva tudja teljesíteni.
Asztrik főapát úr közvetlen, barátságos egyénisége, tiszta embersége, hitből fakadó belső derűje sugárzik e sorokból. Ez teszi őt képessé arra, hogy előítélet nélkül szóba álljon mindenkivel, aki nyitott szívvel fordul hozzá, hogy meghallgassa, együtt érezzen vele, tanúságot tegyen előtte Isten szeretetéről. Vissza