Zongoratanítás és zenei nevelés

Tartalom

I. FEJEZET.
A HALLÁS.
1. §. Abszolút és relatív hallás 7
2. §. Egyetemleges: ritmikus, melodikus, harmonikus hallás 8
3. §. Az auditiv (hallás alapján való) tanítás lényege 9
4. §. Ösztönös, értelmi és belső hallás 10
5. §. Az auditiv tanítás hatása a zenei képességek fejlődésére 12
II. FEJEZET.
A HALLÁS FEJLESZTÉSE.
1. §. A hallásgyakorlatok kiinduló pontja 13
Az ösztönös hallás fejlesztése 15
2. §. Az értelmi hallás fejlesztése 15
3. §. A tonális hallás fejlesztése 15
4. §. A ritmikus hallás értelmi nevelése 17
5. §. A hallásgyakorlatok révén szerzett zenei fogalmak tisztázása 20
III. FEJEZET.
ELMÉLETI ALAPISMERETEK.
1. §. Összhangzattani alapismeretek szerzése a zongorázandó tananyag kapcsán 23
2. §. Formatani alapismeretek szerzése a tananyag elemzése révén 25
3. §. Transzponálás 27
4. §. A zeneelmélet és a zenei praxis összefüggése 28
IX. FEJEZET.
A TANULÁS TECHNIKÁJA.
1. §. A memorizálás módjai 30
2. §. Memorizálás hallási alapon 31
3. §. Kottaírás, olvasás, lapról éneklés 34
4. §. Memorizálás a kottaolvasás segítségével 36
5. §. Elképzelésben való memorizálás 38
6. §. A figyelmi munka helyes beosztása 39
V. FEJEZET.
A ZENEI ÍZLÉS ÉS ÍTÉLŐKÉPESSÉG NEVELÉSE.
1. §. Az ösztönös szépérzék fejlesztése 41
2. §. Tempó, hangulat karakter iránti érzék felkeltése 41
3. §. Stilusérzék megalapozása 43
4. §. Dinamika és hangszinérzék 45
5. §. önálló felfogásra való nevelés, kritika-fejlesztés 47
6. §. Improvizálás 48
MIBEN ÁLL A MODERN ZONGORATECHNIKA?
1. §. A művészi' Játék mint a tanítási praxis mintaképe 49
2. §. Ujjtechnika és súly technika: félreértett jelszavak. - Miért hasznavehetetlen a kizárólagos ujj-játék s a kizárólagos súlyjáték? 50
3. §. Mi Jellemzi a természetes játékmódot? - Az ujj- és súlyjáték egyesítése 52
4. §. A billentő erő összetevői. A játékszervezet működése 54
5. §. Az izületek fixálásáról, billentés mozzanatai 55
6. §. A testsúly átvitele különböző iskolák szerint 58
7. §. A játéktechnikai eszközök tudatos felhasználása. - Mért kell a pedagógusnak tudatosságra törekedni? 60
8. §. Elrontott mechanikáid növendékek áttanítása 64
9. §. A növendék tudatossága 67
II. FEJEZET.
HOGYAN ALKALMAZZUK A MODERN ZONGORATECHNIKÁT KEZDŐK TANÍTÁSÁNÁL?
1. §. Miből kell kiindulni a gyermek zongoratechnikájának megalapozásánál? 69
2. §. A mozgás különböző fajtái 71
3. §. Milyen szempontok szerint történjék a technika fejlesztése a tanítás első, második és harmadik évében? 76
4. §. A tanulmányok megválasztása 85
5. §. Az ujjrakásról 87
A HANGSZEREN VALÓ GYAKORLÁSRÓL.
1. §. A gyakorlás célja. Eredményességének feltételei 88
2. §. A gyakorlás ökonomiája 89
3. §. Hogyan tanítsuk a gyermeket helyes gyakorlásra? 91
4. §. A leckefeladásról 92
5. §. Mi teszi érdekessé a gyakorlást? 94
2. §. Képzelő-típusok 103
3. §. Az első időszakbeli szellemi és testi fejlődés jellemzésének kiegészítése és áttekintése 106
4. §. Megfigyelőképesség 108
5. §. Az emlékezetről. - Emlékező-tipusok 108
6. §. A figyelem 111
7. §. A szellemi és testi fejlődés áttekintése a második időszakban. - A tanítás megkezdésére ajánlatos időpont 112
8. §. Az érzelmi és értelmi élet fejlődése a harmadik Időszakban 113
HOGYAN ALKALMAZKODJUNK A MÓDSZERREL A TANULÓ KORÁHOZ ÉS EGYÉNISÉGÉHEZ?
1. §. A Játék rendeltetése és pedagógiai fontossága 115
2. §. Hogyan állítsuk a játékösztönt a tanítás szolgálatába 116
3. §. A természetes érdeklődés kihasználása a fejlődés különböző időszakaiban 119
4. §. Csoportos és egyénenkénti oktatás, a tanításra ható külső körülmények 125
FÜGGELÉK.
Néhány megjegyzés a tanító önképzésről 129
A módszer alkalmazása.
ELSŐ RÉSZ.
A tanítást megelőző vizsgálat 135
Kérdéssorozat 136
A vizsgaeredmény értékelése 137
A vizsgálati eredmények felvétele 139
Az első év tanmenete.
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 148
Hallásfejlesztés és zeneelmélet.
A legelső énekgyakorlatok 150
Egy kvinten belül mozgó dallamok (dúrban) 152
Ritmusgyakorlatok tapsolásra, kopogásra 154
Az alapállású dur- és mollhármas megkülönböztetése 154
Átalakítás durból mollba 154
Dallampéldák mollban 156
Hangfigurák ritmikus átalakítása 158
A szünet érzékeltetése 160
Félperiodusok kiegészítése 162
Egy oktáván belül mozgó dallamok 164
A kánon vagy „dallamutánzás" érzékeltetése 164
A dur- és moll-akkord elemeinek felismerése 170
Az ütemelőző érzékeltetése 170
A hang értékének meghosszabbítása 172
Technikai tanulmányok.
A billentés előgyakorlatai 151
A karjáték előkészítése 153
Az ujj-játék előkészítése 155
A legato-billentés előállítása 155
A kezek függetlenítése mozgásirányok tekintetében.
1. Ellen tett irányú mozgás 159
2. Párhuzamos mozgás oktávtávolságban 161
3. Párhuzamos mozgás szext- és decim-távolságban 161
4. Párhuzamos- és ellenmozgás felváltva 161
5. A játék szüneteltetése 163
MÁSODIK FOK.
A kezek ritmikai önállósítása
1. Helyzet-váltás (alátevés nélkül) 165
2. Kis kánonok és kétszólamú gyakorlatok 165
Imitációs darabkák 167
Hallásfejlesztés és zeneelmélet
Pontozott ritmusú hallásgyakorlatok 174
A tonika és domináns fogalma 176
A játszott darabok formája 176
A tonális hallás fejlesztése: énekgyakorlatok a fokszám kiejtésével 178
Dur- és moll-szext 178
Az alapállású hármasakkord hangjainak éneklése különböző sorrendben 180
A dur- és moll-akkord éneklése mindhárom állásban 182
A negyed felosztása kétnyolcadra és triolára 184
A szinkopált ritmus bevezetése 188
Harmónia-érzéket fejlesztő gyakorlatok 190
A főakkordok tonális funkciója 190
Egész- és félzárlat érzékeltetése 192
A dur-skála szerkesztése 192
Egész- és félhangok intonálása 196
A dur-skála átalakítása moll-skálává 196
Párhuzamos rokonság 196
Hangközök éneklése és transzponálása 198
Enharmonikus hangok 200
Összefoglaló ritmusgyakorlatok 200
Technikai tanulmányok.
4. A staccato fokozatos bevezetése 167
5. „Szórás" (több hang játszása egy összefoglaló mozdulattal) 167
HARMADIK FOK.
A kezek önállósítása billentés és dinamika tekintetében.
1. Átkötött hangok 171
2. Kétféle billentés a két kézben 173
3. Kétféle billentés egy kézben 175
4. Kiséretes melódiák 175
Négykezes játék 177
NEGYEDIK FOK.
1. Kettős terc- és szextfogások játszása 179
2. Három- és négyszólamú darabkák 179
3. Ritmusfejlesztő gyakorlatok
a) triolás gyakorlatok 183
b) pontozott ritmusu gyakorlatok 187
c) Szinkopa-gyakorlatok 189
4. Tremolo-gyakorlatok karfogatással 191
ÖTÖDIK FOK.
A játék terének megnagyobbítása alátevés nélkül és alátevéssel.
1. Akkord-gyakorlatok 193
2. Ujjtechnikát fejlesztő gyakorlatok 193
3. Alátevés nélküli, folytatólagos helyzetváltás 193
4. A skálajáték előgyakorlatai.
a) Át tevés a nyugodt hüvelykujj felett 197
b) Alá-fölétevés mozgó hüvelykujjal 197
c) Skála-részletek gyakorlása egy összefoglaló mozgás segítségével 199
d) A dur- és harmonikus moll-skálák játszása 199
5. A crescendo és decrescendo bevezetése 199
A második év tanmente.
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 202
Hallásfejlesztés és zeneelmélet.
A dallamos (melodikus) moll szerkeszése 204
A vezető-hang érzékeltetése 206
Dur-, moll-, szűkített-, bővített hármasakkord éneklése 208
A moduláció fogalma 208
A szekvencia 210
A fő-akkordok összekötése 212
Autentikus és plagális fél- és egész-zárlat 212
Szólamvezetés 216
A 6- és 6/4-akkord fogalmának tisztázása 216
Kadenciális szerepük 220
A domináns szept-akkord be vezetése 220
Feloldása 222
A hármas- és négyeshangzat jellegének szembeállítása 224
Harmonizálás 228
Technikai tanulmányok.
1. Skála és skálás gyakorlatok 305
3. Ujjtechnikát fejlesztő fakorlátok 207
3. Akkordjátékot fejlesztő gyakorlatok (kadenciák) 209
A pedálhasználat bevezetése 213
4. Csukló-technikát 'fejlesztő gyakorlatok 215
5. Forgató (tremolo) gyakorlatok 319
6. A helyzetenként tört akkordon alapuló gyakorlatok 221
7. Gyakorlatok a különböző billentésmódok tudatos használatára. Ritmikát és dinamikát fejlesztő gyakorlatok 227
A harmadik év vázlatos tanmenete.
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 230
Hallásfejlesztés és zeneelmélet.
A domináns-szeptakkord megfordításai 232
A szekundok helye 232
A basszus-szólam mozgása 233
2-akkord -éneklése adott alaphangra 234
A hetedik fokú szűkített szept-akkord 236
Moduláció és kitérés 238
Váltóhang 238
Késleltetés 240
Formaelemzés 242
Zenei műszók 242
Technikai tanulmányok.
Kadenciák szubdominánshelyettesítőkkel 333
9. Akkord-futamon alapuló gyakorlatok 236
10. Ékesítő-figurákon alapuló gyakorlatok 241

Témakörök