Városok az Alföldön a 14-16. században

Fülszöveg

Az Alföld településhálózata elsődlegesen a domborzati viszonyoknak megfelelően alakult ki, majd a közlekedés és a gazdaság hatásainak megfelelően fejlődött és változott a későbbiekben. Sajátos hálózat a térben, amely a kezdetektől több rétegű volt. A folyók melletti téli szállásokból kifejlődő állandó falvak, majd a közülük kiemelkedő, várossá fejlődő centrális helyek mellett kisebb, kevésbé jelentős állattartó helyek és egyes szállások alakultak ki.
A szerző úgy véli az alföldi városok egyedi sajátosságaikkal együtt a 14. és 16. században gazdasági társadalmi és jogi szempontból a magyarországi városhálózat szerves részét alkották. A 15. században felgyorsult fejlődésüket a török hódítás állította meg, ezért a hipotézisek világába tartozik, hogy e sorsfordulót elkerülve merre vezetett volna további útjuk.
Az európai városjog minden elemét tartalmazó budai jog számos eleme beszivárgott az idők folyamán más városokba, nyomait fel lehet fedezni a mezővárosokban is. Ennek következtében hasonló jogszemlélet és gondolkodásmód kapcsolta össze a magyarországi városokat és azok lakóit. Az Alföldön királyi szabad város kevés volt, mégsem tekinthető városhiányos övezetnek, mert a mezővárosok a 15-16. században számos olyan központi funkciót töltöttek be, mint másutt a valódi városok. Bár külső képükben, társadalmuk tagozódásában kevéssé hasonlítottak a városokra, azok szerepkörét mégis betöltötték az Alföld területén. Vissza