Városfejlesztés Magyarországon (dedikált példány)

Előszó

Országunk településhálózata átalakításának és fejlesztésének bonyolult és szerteágazó kérdései nem zárt és önmaguktól függő problémák. A népesség térbeli elhelyezkedését, települési struktúráját, és ebből következően a településhálózat alakulását, fejlődését mindenekelőtt a termelési mód - a termelőerők fejlettségének a színvonala és az uralkodó termelési viszonyok - határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a településhálózat kialakulása, fejlődése, és a rendszerében, szerkezetében végbemenő változások, a termelőerők és annak legdinamikusabb eleme a népesség térbeli elhelyezkedése tehát elsődlegesen a termelés követelményeivel és szükségleteivel összhangban, a gazdasági viszonyoktól függően alakul. Jelentősek, de másodlagos hatásúak a népesség térbeli elhelyezkedésére, a településhálózat rendszerének és szerkezetének a fejlődésére a politikai, az államhatalmi és az államigazgatási megfontolások, az ország védelmi követelményei, a lakosság kultúrájából, hagyományaiból, életformájának sajátosságaiból és eltérő vonásaiból származó tényezők és adottságok. Összességében ez azt jelenti, hogy a társadalmi termelés területi elhelyezkedésének követelménye és szükséglete határozza meg a népesség országon belüli mozgását, jelentősen befolyásolja a népesség társadalmi és foglalkozási átrétegződését. Ennek következményei pedig visszatükröződnek a településhálózat rendszerében és szerkezetében, ezáltal a településhálózat minden esetben viszonyt fejez ki a társadalmi termelés helyéhez, a közlekedési vonalakhoz, a természet-földrajzi környezethez és a különböző jellegű, szerepkörű, nagyságrendű és típusú települések egymás közötti kapcsolatához.
A településhálózat - ezen belül a városhálózat - kialakulásának és fejlődésének társadalmi és történeti összefüggéseit és körülményeit vizsgálva, olyan következtetésre juthatunk, hogy a városok - mint a települések legfejlettebb formája, típusa - megjelenésének alapvető okát a társadalmi munkamegosztás bővülésében, folyamatának elmélyülésében és az osztálytársadalom kialakulásában kell keresnünk. A kézműipar és a kereskedelem különvált a földműveléstől; a mezőgazdasági jellegű települések hálózatából néhány központi szerepkörű település fokozatosan várossá alakult. Ellentmondás jött létre a város és a falu között, éles különbségek keletkeztek azok technikai és kulturális színvonalában. A letelepülés formái a társadalom osztályjellegét jutatták kifejezésre. Az ebből eredő ellentmondások éleződésével elmélyültek a városi és a falusi letelepülés formái közötti különbségek is. Vissza