Városépítés 1977/1-6.

Az Építőipari Tudományos Egyesület és a Magyar Urbanisztikai Társaság területrendezési, várospolitikai és városépítési folyóirata

Szerző

Budapest

'Barna Gábor: Városépítés 1977/1-6. ' összes példány

Kiadó:	Lapkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1977
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	240 oldal
Sorozatcím:	Városépítés
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	31 cm x 24 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Teljes évfolyam. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Orosz, francia, angol és német nyelvű előszóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

BONIFERT ÁDÁM
Hazánk településhálózatának kialakulása magán viseli az évszázados — korántsem egyenes vonalú — fejlődés általános jegyeit. Szerkezete a mindenkori társadalmi, gazdasági hatások függvényében formálódott. A felszabadulásig mai városaink elégtelenül fejlődtek. Jelentős egyenlőtlenségek alakultak ki, a városfejlődés klasszikus jegyei széles körűen nem jelentek meg.
Az elmúlt 30 évben a termelőerők nagyarányú fejlesztését, a döntő változást hozó vidéki ipartelepítést összehangoltuk a településhálózat fejlesztésével. A gazdasági fejlődés teret nyitott a társadalomban olyan folyamatok előtt, amelyek csírájukban korábban is jelen voltak, mozgásterük azonban társadalmi, politikai lendítő erők működésének eredményeként kitágult. Településeink fejlődése így olyan utakon indulhatott el, amelyek történelmi léptékek mércéje szerint is korszakos jelentőségűek lehetnek. Az ország települései ma is gazdasági lehetőségeink szerint fejlődnek, folytatódik az urbanizáció folyamata, a gazdaságfejlődés kibontakoztatja a területek tervszerű előrehaladásának tartós folyamatát.
A MSZMP XI. Kongresszusa elismeréssel szólt gazdasági fejlődésünk népgazdasági és területi eredményeiről. Megerősítette a társadalmi termelés hatékonyságát fokozó területfejlesztés folyamatát. Ennek alapján az V. ötéves tervidőszakban is tervszerűen fejlesztjük az ország különböző területeinek gazdaságát és a településhálózatot. Tovább csökkennek az ország egyes vidékeinek gazdasági színvonalában még meglevő különbségek. A XI. kongresszus határozata kimondta: „Településeink nyújtsanak a szocializmust építő embereknek mind kedvezőbb életfeltételeket. „A mind kedvezőbb életfeltételek kategóriáját helyenként és időnként nem lehet különbözőképpen értelmezni. Kialakításuk és formálásuk a helyi hagyományokat, a gazdasági lehetőségeket egyaránt vegye figyelem be. Az adottságokból, de különösen a lehetőségekből következően természetesen lehetnek különbségek. Cél azonban (és ez a területi gazdaságfejlesztés egyik általános alapvető követelménye) az indokolatlan különbségek csökkentése, az egymáshoz való közelítés, a felzárkózás, az ésszerű kiegyenlítés.
URBANIZÁLÓDÁS
A gazdasági növekedés megvalósításának keretei a települések. Településhálózatunk fejlesztésének gazdaságpolitikai célja a termelőerők területi elhelyezésének és a települések változásainak mind teljesebb összehangolása, a lakosság életkörülményeinek korszerűsítése. A településeken belül megkülönböztetett szerepe van városainknak, melyek a fejlett szocialista társadalom építésénekfolyamatában atársadalmi, politikai és gazdasági átalakulás döntő színterei. E folyamat általánossá válásának egyik mozgató ereje az urbanizáció.
Az urbanizáció számos tényezővel összefüggő, sokoldalú fejlődési jelenség, amely a társadalomban lezajló más folyamatokhoz kapcsolódva, azokkal összhangban a települések mennyiségi és minőségi változásainak formálója és következménye. Tartalmazza a termalőerők változását, a foglalkoztatás szerkezetét, a népesség mozgását és általában a társadalmi-gazdasági struktúra átalakulását kifejező jelenségeket, a városok kialakulásának és folyamatos fejlődésének jellemzőit. Társadalmi tartalmát tekintve az urbanizálódás az életkörülmények korszerűsítését, a szocialista életmód feltételeinek és intézményeinek fejlődését fejezi ki. Nyilvánvaló, hogy hazánk urba- nizálódásának fejlődési ütemét, irányát, területi kihatásait, általában a benne foglalt társadalmi tartalom érvényre jutását befolyásolják gazdasági elhatározások.
Az urbanizáció világjelenség, amibe a világ népei — fejlettségük szintjétől és fejlődésük ütemétől függően — bekapcsolódnak. A technikai fejlesztés hatására fellendülő gazdasági növekedés kibontakoztatja a társadalmi mozgásformák szélesebb tömegét és ebben szükségszerűen funkcióhoz jut a településfejlődést polarizáló urbanizáció is. Az urbanizálódás több fokozatú, hosszabb ideig tartó folyamat. Az egyes urbanizációs szakaszokat a különböző termelési és fogyasztási szükségletek kialakulása, a kielégítés igénye és lehetősége jellemzi. Az urbanizálódás extenzív szakaszán belül a minimális szükségletek kielégítésétől az igények differenciálódásáig és átmeneti egyensúlyteremtődésig (amely újra és újra felbomlik, majd helyreáll) különböző utakat és eltérő ütemben járnak be a városok. Nemcsak azért, mert a városi igazgatási jelleg elnyerése rendszerint késve követi a tényleges fejlődést, hanem mert az általános igényrendszeren belül országok hagyományai, a tájjelleg, a szokások és egyéb körülmények hatására eltérő tartalom alakulhat ki. Az urbanizálódás intenzív szakaszán belül a népességtömörülés, a gazdasági fejlődés és az urbanizációs folyamatok viszonylag tartós egyensúlyi állapota mellett az igénykielégítés mértéke és színvonala állandósul, kiegyensúlyozott lesz.
Az általános sajátosságok egyes elemeinek egyezése mellett a szocialista vonások elkülönülnek más társadalmi rendszerű országok településfejlődési sajátosságaitól. A szocialista társadalomban a gazdasági fejlődés és az urbanizáció folyamatának összehangolása a népgazdaság általános tervezési rendszerén belül valósul meg. Jellemzőnek kell tekintenünk a folyamatok vizsgálata szempontjából, hogy az urbanizáció elindulása mindig a gazdaság talaján történik, a gazdasági potenciál bővülése és terjedése az urbanizációs folyamattal kölcsönhatásban van. A szocialista jelleg az urbanizáció társadalmi tartalmát illetően világosan felismerhető. Társadalmunkban az ember érdekében lezajló és tudatos folyamatról van szó, míg a tőkés társadalmak urbanizációja az emberi, társadalmi követelményeket az üzleti szempontoknak alárendelten érvényesíti.

Vissza

Tartalom

Barna Gábor: Céljaink, feladataink (a MUT középtávú programja) ............................... 4
Bonifert Ádám: Város és politika ............................................................................................ 5
Dr. Berti Béla—Bertalan János: Urbanizálódás, ipar- és lakásfejlesztés 1961—1975 ........... 7
Dr. Joób-F. Tamás: Nem emlék: élő valóság (Sopron)......................................................... 10
Dr. Perczel Károly: Az európai víziúthálózathoz csatlakozó magyarországi kikötőhálózat
urbanizációs hatásai....................................................................................................... 14
Dr. Zala György: Vízigényes ipar telepítési lehetőségei..................................................... 18
László László: Miskolc városfejlesztéséről röviden............................................................... 21
Dr. Babos Lajos—Galambos József: Termálfürdők és termálforrások környezetének táj
értékelése ...................................................................................................................... 25
Mészáros Ferenc: A harmadik országos zöldfelületgazdálkodási szakmai tanácskozás és
tanulságai ....................................................................................................................... 28
Dr. Széchey Béla: Áttekintés a AICB 9. Zajelhárítási Kongresszusáról............................... 31
TERVPÁLYÁZAT
K. Ráduly Piroska: Hatvan városközpont rendezésének tervpályázata............................... 33
JOGI ROVAT
Tompái Géza: A városközpont-átépítések engedélyezési eljárásának tapasztalatai............ 35
FÓRUM
Füle Lajos: 75 éve született Pálfy-Budinszky Endre............................................................... 38
Stadler József: A szocialista országok városközpontjainak regenerációs problémái. Nemzetközi konferencia Prága, 1976. december 7—10....................................................... 39
Pintér László: UIA szeminárium Magyarországon ......................................................... 39
Heim Ernő: Granasztói Pál: Városaink sorsa — Városok, képek, zene........................... 40
Dr. Kőszegfalvi György: Területi Statisztikai Évkönyv .................................................... 41

Kovács Sándor: Állami ingatlanok fenntartásának és felújításának műszaki-gazdasági kérdései ................................................................................................................................... 6
Ligeti Pál: Lakótelepek energiaellátásának kérdései és távlatai.......................................... 8
Dr. Várvölgyi Sándor: A kommunális szolgáltatás fejlesztése és gazdasági szabályozó rendszere ................................................................................................................................ 11
Sztárcsevity Ervin: Városgazdasági feladatokat ellátó kommunális csoport fejlesztésének korszerű irányelvei ............................................................................................................. 13
Áll Lajos—Jakab Zoltán: A magyarországi regionális vízellátó rendszerek kialakításának hatása városaink vízellátási helyzetének javítására........................................................ 15
Dr. Illés István: A magyar települések csatornázásának és szennyvízkezelésének helyzete
és távlata .......................................................................................................................... 18
Dr. Radó Dezső: Települések zöldfelületeinek fenntartási gondjai........................................ 22
Merényi Iván—Tycho Károly: Köztisztasági szolgáltatások szerepe a települések környezetének védelmében ........................................................................................................... 26
Petényi Gyula—Kustos Lajos: Hagyományos és korszerű temetkezési formák és szokások Zalaegerszegen................................................................................................................. 31
Csorba Zoltán: Egy kísérleti nyaralóteleppel kapcsolatos tanulságok................................... 34
JOGI ROVAT:
Dr. Vorgo Lm//: Építési tilalmak és korlátozások ................................................................. 36
FÓRUM:
Bakonyi Dezső: Városrendezési kiállítás és ankét Szegeden ........................................... 38
Benyó Bertalan: A területrendezési mechanizmus hibája, és ami abból következik .... 40

Paksy Gábor: Területrendezési tervezésünk továbbfejlesztésének kérdései ................. 5
Dr. Zoltán Zoltán: A dinamikus városelmélet alapvonalai ................................................ 8
Schaefer György: Gazdaságszervezési problémák a városépítésben .................................. 11
Saád József: Társadalomkutatás és területi tervezés ....................................................... 13
Dr. Hona Eszter: A térképi információrács mint a területi adatbank segédeszköze ........ 16
Jakab Sándor: Településeket elkerülő útszakaszok ........................................................... 19
Berey Katalin: A községek lakásépítésének szervezeti kérdései ...................................... 22
Weress Kálmán: Szentendre a tervek tükrében ........................................................... 25
Barna Gába: Válasz Benyó Bertalan cikkére..................................................................... 30
TERVPÁLYÁZAT
Losonczi Józsefné: Cegléd város területének közlekedési rendezésére kiírt tervpályázat tapasztalatai .................................................................................................................. 31
JOGI ROVAT
Dr. Kiss Sándor: A lakás- és üdülőépítés telekellátási rendjének módosítása ............... 33
FÓRUM
Szeged felszabadulás utáni első városfejlesztési terve (Takács Máté)............................... 37
Gépkocsi elhelyezése lakótelepen (Márton József)............................................................. 38
„Perzselő riport” javaslatokkal. Áramlások (Füle Lajos)..................................................... 40

Dr. Perényi Imre: Városaink rekonstrukciója nem odázható el ...................................... 5
Dr. Preisich Gábor: Gondolatok a városrekonstrukció népgazdasági hatékonyságáról ... 7
Láng Tivadar: Ahogy a tervező látja: A jubiláló Tatabánya.............................................. 9
Dénesi Ödön: Hódmezővásárhely hódtói területének részletes rendezési terve ............ 13
Dr. Winkler Gábor: Pápa műemléki belvárosának rekonstrukciója ................................ 23
Tillai Ernő: Új középületek Szekszárd városközpontjában ............................................ 26
Csathó János: Városfejlesztési modell alkalmazásának hatósági lehetőségei ................... 29
Weress Kálmán: A budapesti agglomeráció II. településcsoportjának tervezési kérdései 31 Jancsó Gábor: A környezetvédelem gazdasági kérdései ................................................. 35
FÓRUM
Javaslat a városrendezési tervpályázatok elbírálásának módszerére (Tompái Géza).... 37
THAMESMEAD általános rendezési terve (Szinnyei Béla).............................................. 40

Dr. Perényi Imre; A Szovjetunió városépítésének 60 éve................................................ 5
Dr. Szabó János: Ember és város ......................................................................................... 8
Füle Lajos: A korszerű városközponttal szemben támasztott követelmények................... 10
Dr. Gerle György: Jövőkutatás a településtudományban..................................................... 13
Dr. Fodor László: A területfejlesztés és az iparpolitika összefüggésének néhány kérdése .. 16
Gazda László: Szabolcs-Szatmár megye településhálózat-fejlesztési tervének megvalósítása ................................................................................................................................. 19
Dr. Oláh Pál: Egy újonnan várossá alakult község útja a középfokú szerepkör felé (Kiskőrös) ............................................................................................................................ 22
Makoviczki János: Egy újonnan várossá alakult község útja a középfokú szerepkör felé
(Békés)............................................................................................................................ 25
Beszélgetés a főépítészek helyzetéről.................................................................................. 29
Timon Kálmán: Magánlakás-építési vándorkiállítás ........................................................... 34
JOGI ROVAT
Dr. Breznay Jenő: A várossá nyilvánítás szabályozása......................................................... 36
FÓRUM
Letényi Árpád: Várospolitikai és fürdőfejlesztési ankét Hajdúszoboszlón........................... 37
Dr. Csonka Pál: Emlékezés Warga Lászlóra.......................................................................... 39
Abonyi Gyuláné: Szeged környezetvédelmi helyzetének sajátos vonásai ........................... 40

Szilágyi Lajos: Az országos településhálózat-fejlesztési koncepció jelentősége................... 5
Dr. Kőszegfalvi György: Településfejlesztés és tájvédelem................................................. 8
Dr. Kovács Attila: Matematikai módszerek a területi és településtervezésben ................. 12
Dr. Jándy Géza: Matematikai eszközök a településtervezésben.......................................... 15
Dr. Gerle György: A város és a környezetvédelem ............................................................. 18
Turcsányi Gyula: Vallomás Egerről ...................................................................................... 21
Éliás László: Szolnok fejlődéséről ....................................................................................... 24
Komor Vilma: Az urbanizációnak minden településre ki kell terjednie ........................... 28
Illés Sándor: Cselekedni, tenni, dolgozni kell lakóhelyünkért............................................ 29
Brenner János: Budapest tervezője ..................................................................................... 30
Dénesi Ödön: Barcs két évtizede a tervek tükrében ......................................................... 31
Dr. Varga Emil: Lakótelepek és gépkocsik.......................................................................... 36
FÓRUM:
Füle Lajos: ,,Aranymosás'’..................................................................................................... 37
Füle Lajos: Pár gondolat a területrendezés mechanizmusáról............................................ 37
Agglomerációk fejlesztése és rendezése: (D. S.) ............................................................... 38
Perlai Rezső: Reile Géza ....................................................................................................... 39
Mikola Béla: Hozzászólás a területrendezési mechanizmus hibáinak kérdéseihez............. 40

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem