Várnak rád a csillagok

Fülszöveg

Egy alkalommal érdkees beszélgetést folytattam barátommal arról, hogy valamely érzelmi trauma hatására elveszhet-e valakinek a hite. Még aznap megkérdeztem "kísérőmet" erről a témáról, mi a véleménye.
Xorah, öreg barátom, aki egy másik világot képvisel, röviden válaszolt. ha valakinek a hite meginog bármely érzelmi vagy fizikai kataklizma hatására (legyen az gyalázkodás, vagy esetleg fizikai támatás), akkor baj van a hit értelmezésével. Mert csak az inog meg, amiben nem vagyunk biztosak, tehát ha a hit meginog, az olyan, mintha nem is létezne.
De bármely kataklizma hatására a hit csak akkor marad belső útmutató, ha a problémaszituáció azt erősíti, és a hit így segít a kataklizma megértésében. Nem akkor kell hini, mikor gördülékenyen mennek a dolgok. Akkor is, mikor vélt, vagy valós problémákat kell legyőzni hitünk erejével.
Minél jobban közeledik valaki belső igazságához, annál világosabbá válik számára, hogy minden vélt és valós problémát saját hitével kapcsolatban csak önmaga keltett életre. Így valójában hitünk csak önmagunkban inoghat meg, és nem egy másik hatalomban.
Soha senki ne gondolja, vagy képzelje, hogy problémáját valami emberfeletti hatalom megoldja. Legyen ez a hatalom, akár Istené, vagy akár más magasan fejlett kozmikus civilizációé. Az ember felett álló szférák csak segítséget, intuitív tanácsot adhatnak, de nem oldják meg helyette. Vissza