Az öszetett mütrágyák összehasonlitó gazdaságossági vizsgálata

Előszó

A mezőgazdaság tápanyag utánpótlásában a századfordulótól kezdve a világ mezőgazdaságában a természetes - szerves és zöld trágyázás - mellett mindinkább előtérbe került a szervetlen ásványi trágyák, azaz a műtrágyák alkalmazása. Ezt részben a mezőgazdaság termelési színvonalának növekedéséhez szükséges rohamosan növekvő tápanyag visszapótlási igény indokolta, részben pedig az állattenyésztés növekedési üteme. A növénytermelés mindinkább magasabb hatóanyag-tartalmat tartalmazó trágyákat kíván, melyeket korszerű szállítási és kiszórási feltételek mellett lehet a talajba juttatni. Ennek az igénynek a szervestrágya nem felelt meg. Így a századunk elejétől a szervestrágya fokozatosan vesztett jelentőségéből, de továbbra is megtartotta talajbiológiai jelentőségét.
A mezőgazdaság a műtrágya adatok növelése során olyan követelményekkel lépett fel, hogy a vegyipar a műtrágyák hatóanyagtartalmát növelje és az egyes növény- és talajtípusoknak megfelelő kombinált műtrágyát bocsásson rendelkezésére. A vegyipar e feladatot az igény felmerülése után megoldotta.
A műtrágyák útján történő tápanyagutánpótlás elsősorban a nitrogén, foszfor, kálium utánpótlását célozta. Újabban azonban kalcium és magnézium utánpótlásának szükségessége is felmerült. Ezek mellett mindinkább növekvő mértékben, kis mennyiségben az un. mikroelemekkel való ellátás kérdése is szóba kerül. Számos ilyen elem közül jelenleg elsősorban a réz, bór, cink, mangán, molibdén, kobalt utánpótlása válhat. Vissza