A gyermekkor lélektana I-II.

Előszó

A gyermeklélektannak ezen első kötetét (0-6 év) azzal a szándékkal bocsátom olvasóim kezébe, hogy elsősorban vezérfonál lehessen a gyermeklélektan tanúlmányozói, és előadási anyag annak tanárai számára.
A gyermeklélektannak az a rendszere, mely ebben a könyvben az olvasó elé tárul, éppen adatainak és idézeteinek bősége miatt könnyen fogja a mozaik látszatát kelteni; alaposabb megtekintésre azonban bizonyára ki fog tűnni, hogy a sok részleges adatot egységes alapelvek terve fogja egybe. A lélektani alapvetést Ranschburg (A gyermeki elme 2. kiad, 1908,) és B o d a lélektana szolgáltatta. Ha ehhez még hozzáteszem, mily szerzők elvei és gondolatai vezettek könyvem megírásában, akkor azt hiszem, elegendő tájékoztatással szolgáltam az olvasónak és egyben talán igazoltam is ennek a könyvnek a megjelenését, amely a gyermeklélektan mai állását is hivatva van tükröztetni. Idegen szerzők közül a gyermeklélektan művelőjének legtöbbet Piaget műveiből kell merítenie, aki a legmélyebb tudományos alapvetéssel és a legtökéletesebb kutató módszerrel adja a gyermeklélektan szintézisét, anélkül, hogy (mint pl, Baldwin) egyenesen metafizikai elvekből értelmezné a megfigyelt tényeket Claparéde, Bourjade, W, Stern, Ch, Bühler, K. Koffka, Müller-Freienfels, Hazlitt, Murchison, (ed.) és H. Werner neveit említem még, kiknek művei nélkül ma lehetetlen volna a gyermeklélektanban tájékozódni és annak eredményeiről beszámolni. Egyébként a könyv végén található könyvészeti felsorolás is ezt a célt szolgálja. Vissza