Vargha Gyula

Tartalom

Vargha Gyula élete.
I. (1853-1899.) Családja apai, anyai ágon. - Gyermekévei Káván. - Pestre megy. - Ifjúkori kísérletei. - Tanulmányai. - Belép a Statisztikai Hivatalba. - Első versei. - Szerelmei. - Megnyílik
előtte a Budapesti Szemle. - Megjelenik a Dalok
kötete, 1881. - Házassága, 1882. - Tagja lesz
a Kisfaludy-Társaságnak, 1883. - Szerepe a Társaság életében. - Hivatalos pályán tett előhaladása.
- Akadémiai tagsága, 1892. - Kitüntetései. -
Aggodalmai.
II. (1900-1917.) A Statisztikai Hivatal igazgatója, 1901.
- A Kisfaludy-Társaság titkára, 1900. - A Társaságban kifejtett munkája. - Az Akadémia rendes tagja, 1907. - Idegen nyelven megjelent ismertetései. - Költeményei, 1915. - Külföldi társaságok tagsága. - Politikai kitüntetései. - Államtitkár. - Képviselő. - Löbre vonul.
III. (1917-1929.) Az összeomlás ideje. - Lelki egyensúlyának ingadozása. - Történelmi tanulmányai. - Ujabb kötetei. - Fordításai. - Nagy jutalom. - Reorganizálja a Protestáns Irodalmi Társaságot. - A Kisfaludy-Társaságban és az Akadémiában
való szereplése. - Tisztségei. - Betegsége. - Halála.
Vargha Gyula költészete.
I. Vargha Gyula hagyományokhoz való viszonya, közönsége a különböző korszakokban. - Irodalmi szereplése, barátsága Baksay Sándorral. - A 80-as, 90-es évek irodalmi élete. - A XX. század és viszonya Petőfi forradalmához. - 1867 hozta változások. - A népszerűség kérdése. - A közönség ízlése. - A líra helyzete. - Vargha Gyula fellépése. - Mi fűzi a hagyományokhoz? - Népmesék. - Petőfi. - Arany. - Berzsenyi. - Kölcsey. - Zrinyi. - Költői nyelve. - Vörösmarty. - Visszapillantás.
II. Költői egyénisége. - A történeti folytonosság tudatos
művelője. - Költészetének legjellegzetesebb sajátságai. - Költészete életének visszhangja. - Ihletforrásai : 1. Életügyévé váló és érzelmeire ható időszerűségek. - Szerelmei. - Halálérzés. - Népdalai. - Boldog szerelem. - A természet szerepe.
- Családi érzései. - Költői dicsőségvágya. - Ihlet
és élmény találkozása. - A művészetek szerepe költészetében. - Hazafiúi fájdalmai. - Széchenyi
politikája. - Ódái. - Világháború. - Összeomlás. - A bajok okozói. - Reményei. - Történeti tárgyú elbeszélései. - Bibliai képei. - Összefoglaló jellemzés. - 2. Világnézete. - Hit és tudás
viszonya költeményeiben. - Kétségei. - A megnyugvás érzete. - A halál gondolata. - Hogy
olvad hitébe hazafias lelkesedése. - Etikája a gyakorlati életben. - 3. Az emlékek jelentősége költészetében. - Mit tükröznek ifjúkori versei? - Képzeletének szerepe. - Három kisebb csoportot vehetünk fel ennek alapján: a) Gyermekkor. - Szülők. - Szülőföld. - Szerelem. - b) Tájképei, c) Fajképei. - Elemzésük.
III. Kortársaihoz való viszonya. - Ady. - Szász Károly. - Gyulai. - Egyéb költői irányok. - Összehasonlítás. - Heine. - Francis Jammes. IV. Műfordításai. - Igazodik itt is baráti köréhez és a hagyományokhoz. - Beöthy ítélete. - Kiktől és mit fordít? - A németek. - Heine. - Schiller, - Lenau. - Con. Ferd. Meyer. - A franciák. - A Parnasse. - Leconte de Lisle. - J. M. de Hérédia. - Th. Gautier. - Sully Prudhomme. - Verlaine. - A többiek.
V. Művészetének sajátságai, ábrázolásmódja, fejlődése.
- Hogyan vizsgáljuk költészetét? - Kettős jellege. - Elbeszélő és lírikus. - A kettő összeolvadása. - írói műhelye. - Balladái. - Történeti tárgyú elbeszéléséi. - Verselése. - Befejezés.
Könyvészeti adatok.

Témakörök