I. kötet | |
Mi a matematikai logika? | |
Jóska okoskodása | 9 |
Betűk használata | 11 |
Egy másik következtetésforma | 12 |
Mikor mondunk helyesen egy következtetésformát? | 13 |
Mikor mondunk helyesen egy következtetést? | 15 |
Könyvünk tárgya | 16 |
Feladatok | 19 |
Néhány logikai művelet | |
Kételyek és megnyugtatás | 21 |
Az igazság oszthatatlan | 23 |
A logikai egyszeregy: a konjunkció táblázata | 24 |
Egy másik logikai művelet: a diszjunkció | 25 |
A kizáró diszjunkció | 26 |
Amikor a kétféle "vagy" ugyanazt jelenti | 27 |
Még egy harmadik "vagy" | 28 |
A logika a hibás, vagy az élő nyelv? | 29 |
A matematikai logika elszürkíti a valóságot? | 30 |
Nem mind arany, ami fénylik | 31 |
A negáció | 32 |
Egy félreértés eloszlatása | 33 |
Többszörös negáció | 33 |
Negáció és diszjunkció együtt | 34 |
Az implikáció | 37 |
Az implikáció kapcsolata a diszjunkcióval | 38 |
Baj van az implikációval? | 39 |
A hamis előtagú implikációról | 40 |
Bebizonyítjuk egy következtetésforma helyességét | 41 |
Ugyanaz rövidebben | 43 |
Feladatok | 43 |
Algebra és logika | |
Megpróbálunk párhuzamot vonni | 49 |
A konjunkció kommutatív és asszociatív tulajdonsága | 51 |
Azonosságok a matematikai logikában | 52 |
Mi helyett is áll hát A, B, C? | 53 |
Példák a konjunkció tulajdonságaira | 54 |
A diszjunkció megfelelő tulajdonságai | 54 |
Általánosítás több tagra | 55 |
Helyettesítés | 56 |
A kontrapozíció törvénye | 57 |
Pótlás | 58 |
Melyik a jobb párhuzam? | 59 |
Ellenpróba | 62 |
Példák a kétféle disztributivitásra | 63 |
A disztributivitás általánosítása több tagra | 64 |
Idempotencia | 65 |
Negáció és konjunkció, negáció és diszjunkció | 66 |
Más bizonyítás, általánosítás | 68 |
Példák de Morgan azonosságaira | 69 |
Dualitás | 69 |
Feladatok | 70 |
A logikai műveletek áttekintése | |
Az egyváltozós logikai műveletek | 75 |
A kétváltozós logikai műveletek | 76 |
Az ekvivalencia | 79 |
Az ekvivalencia mint kétirányú implikáció | 80 |
Az ekvivalencia és a kizáró diszjunkció kapcsolata | 80 |
Ekvivalencia és azonosság | 81 |
A többi három művelet | 83 |
Elégedjünk meg kevesebb művelettel! | 83 |
A 16 kétváltozós művelet áttekintése | 84 |
További csökkentések? | 85 |
Többváltozós műveletek | 86 |
Többváltozós műveletek előállítása negációval, konjunkcióval, diszjunkcióval | 88 |
Teljes diszjunktív normálforma | 90 |
Értéktáblázat leolvasása teljes diszjunktív normálformáról | 90 |
Teljes konjunktív normálforma | 91 |
A műveletek ábrázolása | 93 |
Elemi ítélet | 98 |
Ítéletkalkulus | 99 |
Feladatok | 99 |
Azonosság és következtetés | |
Több premissza helyett egy, egy premissza helyett több | 109 |
Megfordítható és meg nem fordítható következtetésformák | 104 |
Helyes következtetésformából azonosan igaz implikáció | 106 |
Azonosan igaz implikációból helyes következtetésforma | 107 |
Megfordítható következtetésformák és azonosan igaz ekvivalenciák | 108 |
Megfordítható következtetésformák és azonosságok | 109 |
Összefoglalás | 110 |
Indirekt bizonyítás | 111 |
Feladatok | 114 |
Keressük a konklúziót! | |
Ismerjük a premisszákat, keressük a konklúziót | 115 |
Kivel megy Zsuzsi? | 115 |
Ugyanaz más jelöléssel | 117 |
Közvetlen okoskodás kontra egyenlet | 118 |
Ki a tettes | 121 |
Nem mindig dönthető el, mi a változók értéke | 125 |
Következtetés próbálgatással | 126 |
Helyesen következtettünk-e? | 127 |
Következtetés próbálgatás nélkül | 129 |
Feladatok | 131 |
Híd az elmélettől a gyakorlat felé | |
Mi teszi lehetővé a gyakorlati alkalmazásokat? | 133 |
Konjunkció és sorbakapcsolás | 134 |
Diszjunkció és práhuzamos kapcsolás | 134 |
Kettőnél több konjunkció vagy diszjunkció | 135 |
Többféle művelet egyszerre | 136 |
Bármely összetett ítéletnek megfelel egy elektromos hálózat | 137 |
Egy érdekes alkalmazás | 137 |
Feladatok | 140 |
A feladatok megoldása | |
Utószó | 187 |
Irodalomjegyzék | 193 |
Azonosságok jegyzéke | 195 |
Tárgy- és névmutató | 197 |
II. kötet | |
Új utak keresése | 9 |
Mágnes és gózis | 9 |
Eddigi módszerünk korlátai | 11 |
Egy új jelölés | 12 |
Felbontjuk az eddig felbonthatatlant | 14 |
Feladatok | 16 |
Egyváltozós logikai függvények. Halmazok | 21 |
Nagybetű, kisbetű | 21 |
Állítmány, alany | 22 |
Tulajdonság, dolog. Kitérő a relációkra | 23 |
Halmaz, elem | 24 |
Két halmaz egy univerzumban | 29 |
Kvantorok. Hogyan lehet nyitott állításból ítélet? | 33 |
Két halmaz minden lehetséges viszonya. Üres halmaz | 34 |
Feladatok | 40 |
Következtetés rajz útján | 43 |
Caroll és a kengurúk | 43 |
Rajzok, formulák | 50 |
Részhalmaz | 51 |
Elem | 52 |
Egyenlőség | 53 |
Metszet | 54 |
Unió | 55 |
Komplementum | 56 |
Logikai jelölés, halmazjelölés | 57 |
Televízió és szobafestés | 58 |
Cegléd, agglegények, szenvedélyek | 60 |
Kosárlabda-edzés | 62 |
Rajzzal vagy rajz nélkül? | 63 |
Megoldás rajz nélkül | 66 |
Feladatok | 68 |
Következtetés formális lépésekben | 71 |
Programunk | 71 |
Elrendezzük eszközeinket, először az azonosságokat | 71 |
Más fontos következtetésformák | 74 |
Átalakítási szabályok | 75 |
Érdemes-e kevesebb eszközzel dolgozni? | 77 |
Régi következtetés új formában | 78 |
Lenyilazás | 82 |
Ellentmondó premisszák | 85 |
Premissza bevezetése menet közben. Indirekt bizonyítás | 86 |
Azonosságok bizonyítása levezetés útján | 88 |
Feladatok | 90 |
Kvantorokkal kapcsolatos következtetések | 91 |
Üres univerzum? | 95 |
Alkalmazás összetett kifejezésekre | 98 |
Szabályszerű helyettesítés | 99 |
Ellenérvek | 102 |
Nyitott állítások a levezetésben | 104 |
Nyitott formulák a levezetésben | 106 |
Mi az, hogy egy nyitott formula azonosan igaz? | 107 |
Alkalmazás két kvantorkövetkeztetésre | 108 |
Alkalmazás a másik két kvantorkövetkeztetésre | 109 |
Mi az, ami mégis igaz? | 111 |
"Gyenge kvantorkövetkeztetés" | 112 |
Korlátozás: a keret legyen mindig új | 113 |
Első korlátozás: oda-vissza szabályszerű helyettesítés | 115 |
Második korlátozás: származó keret nem lehet a formulában | 120 |
Harmadik korlátozás: keretes premisszától nem függhet a formula | 122 |
A kvantorkövetkeztetések összefoglalása | 124 |
Mit érnek a kvantorkövetkeztetések? | 125 |
A kikötések mások is lehetnének | 128 |
Feladatok | 136 |
Több változós logikai függvények. Relációk | 139 |
Bonyodalmak egy mindennapos következtetés körül | 139 |
Kétváltozós logikai függvény | 141 |
Beválnak-e most is az eszközeink? | 145 |
Későn kelő lelhet-e fényeset? | 147 |
Visszakozás | 149 |
Ítéletek és logikai függvények | 151 |
Koordinátás ábrázolás | 152 |
Visszakozás | 149 |
Ítéletek és logikai függvények | 151 |
Koordinátás ábrázolás | 152 |
Vissza a régi ábrázoláshoz! | 156 |
Logikai függvények megadása felsorolással | 158 |
Tulajdonság, reláció | 161 |
Néhány kétváltozós reláció és tulajdonságaik | 163 |
Feladatok | 168 |
Formalizálás és levezetés több változós függvények körében | 173 |
Fordítási gyakorlatok | 173 |
Kitekintés a bővített függvénykalkulusra | 186 |
Levezetési gyakorlatok | 188 |
Egy háromváltozós feladat | 195 |
Rejtett premisszák | 197 |
Feladatok | 198 |
Számadás | 201 |
Mit értünk el? | 201 |
Az aeiou-i szóprobléma | 204 |
1. függelék. Szillogizmusok mai szemmel | 207 |
Mentegetődzés és magyarázat | 207 |
A kategorikus szillogizmusok | 209 |
Hat eset helyett négy vagy nyolc | 211 |
Következtetés a 36 (vagy 64) premisszapárból | 214 |
A létezés feltételezés | 217 |
A kategorikus szillogizmusok "elméletéről" | 224 |
Furcsa mondatok | 231 |
Feladatok | 234 |
Megoldások | 235 |
Kvantorokat tartalmazó azonosságok | 275 |
Irodalomjegyzék | 277 |