A fenomenológia keletkezéstörténete mint filozófiai probléma

Tartalom

A könyv kettős célkitűzést követ: egyrészt arra tesz kísérletet, hogy átfogó igén­nyel megrajzolja a fenomenológia keletkezéstörténetét e történet nemtriviális bonyolultságú történeti-fogalmi értelemalakzatainak vizsgálata révén, másrészt saját történetírói feladatán túl a közvetlen filozófiai relevancia igényével is fel kí­ván lépni, amennyiben arra is törekszik, hogy feltárja e történeti kérdés filozófiai tétjét. Egy filozófiatörténet-elméleti bevezetést követően a kötet vállaltan törté­neti módszerrel vizsgálja a fenomenológia keletkezésének eseménytörténeti és egyetemtörténeti kontextusait, a Fenomenológiai Mozgalom létrejöttét övező komp­lex történeti-fogalmi értelemalakzatokat, a korai fenomenológia viszonyát a kor természettudományos gondolkodásához és mainstream filozófiájához, valamint a fenomenológia keletkezéstörténetének befejeződését az első világháború idején. Az utolsó fejezet egyben annak rekonstruálására is vállalkozik, hogyan jutott el Edmund Husserl, a korai fenomenológia központi gondolkodója egy különös irány­ból a filozófiatörténet fenomenológiai elméletének kapujába. A filozófiatörténetre irányuló elméleti reflexió ezáltal azon sajátságos témák egyikeként mutatkozik meg, amellyel a fenomenológia hozzájárulhat a kortárs filozófiához.

Varga Péter András (1979) az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének tudományos mun­katársa. Kutatási területei: Edmund Husserl, a korai fenomenológia, a késő tizenkilencedik és a korai huszadik század német nyelvű filozófiája (beleértve ezek magyar recepcióját is), valamint a korai fenomenológia módszer­tana és historiográfiai elmélete. Egy korábbi monográfia (A fenomenológia keletkezése, Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2013) szerzője és több kötet társszerkesztője.

Témakörök