Parázsból hamu

Fülszöveg

A MAGÁNYOS TÁVFUTÓ
A szerző, aki magányos hosszútávfutónak nevezi magát, a Rába menti kis településen, Soboron született 1946. március 7-én. Győrött, a Révai-gimnáziumban érettségizett 1964-ben. Pécsett tanárképzőfőiskolán szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet 1968-ban. Szülőfalujában és Szany-ban tanított. 1973-tól újságíró és szerkesztő a Kisalföld napilapnál. 2001 óta tanárként médiaismereteket oktat a -győri Móra- középiskolában. Három évtizedes hírlapírói pályájáról, gondolat- és érzelemvilágáról kínál dokumentumokat a Parázsból hamu című kötet alkotója olvasóinak.
E kötet szerzője harminc éve újságíró Győrött. A vidéki zsurnaliszták kenyerét eszi, eközben jár-kel, utazik szűkebb pátria, tágasabb haza és Európa elérhető térségeiben. Ha emberekkel találkozik, szemlélgeti, vizsgálgatja őket és beszélget velük. Található egy olyan fonala e parázsló és hamvadó pillanatoknak, amelyeket a magyar nyelv és a generációk révén őrzött hagyomány, valamint eme „megkövült"... Tovább

Fülszöveg

A MAGÁNYOS TÁVFUTÓ
A szerző, aki magányos hosszútávfutónak nevezi magát, a Rába menti kis településen, Soboron született 1946. március 7-én. Győrött, a Révai-gimnáziumban érettségizett 1964-ben. Pécsett tanárképzőfőiskolán szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet 1968-ban. Szülőfalujában és Szany-ban tanított. 1973-tól újságíró és szerkesztő a Kisalföld napilapnál. 2001 óta tanárként médiaismereteket oktat a -győri Móra- középiskolában. Három évtizedes hírlapírói pályájáról, gondolat- és érzelemvilágáról kínál dokumentumokat a Parázsból hamu című kötet alkotója olvasóinak.
E kötet szerzője harminc éve újságíró Győrött. A vidéki zsurnaliszták kenyerét eszi, eközben jár-kel, utazik szűkebb pátria, tágasabb haza és Európa elérhető térségeiben. Ha emberekkel találkozik, szemlélgeti, vizsgálgatja őket és beszélget velük. Található egy olyan fonala e parázsló és hamvadó pillanatoknak, amelyeket a magyar nyelv és a generációk révén őrzött hagyomány, valamint eme „megkövült" értékek veszendőségének sejtelme köt össze. Élnünk, vélekednünk, viatkoznunk, bánatot okozunk és örömet szerzünk és alkotunk - összegzi a szerző a tapasztalatait a mulandó pillanatokról és a papírra vetett sorairól. Teljesen azonosul a Hubay Miklóstól hallott szavakkal, aki Az ember tragédiája elemzése közben azt mondta: „Minél inkább olajozottan működik az univerzum, annál inkább szembeszökő: mire való zz egész?" Egyéni vallomások e publicisztikai kötetbe foglalt írások városról, otthonról, hazáról Közép-Európa ege alatt olyan személyek társaságában mint Süpek Ottó, Balázs György, Nemesküity István, Andrásfalvy Bertalan, Funtek Frigyes, Krasz-nai Tamás, V. Szalontay Judit, Rechnitzer János, Ale-xovics László, Szapudi András, Csávássy Alice, Halmos László, Tóvári Tóth István, Halápy Jánosné, Barsi Ernő, Timaffy László, Perédy László, Simon Géza, Bede Fazekas Csaba, Adorján Ilona, Bor József, Bardocz Barna, Hefter László, Reményi Attila, Oláh Margit, Pusztai László, Winkler Gábor, Kecskés Mónika, Gziglényi László, Mészáros László, Mos-kovszky Éva, Gazda István, Kuczka Péter, Müller Péter, Lakatos Menyhért, Szabó Gyula, Gali László, Görgey Gábor, Illés István, Sík Ferenc, Gáti Oszkár, Lukács Gyöngyi, Markó Iván, Tornai József, Gevork Emin, Heller Ágnes^ Tamás Gáspár Miklós, Lendvai Pál, Gál Zoltán, Faludy György, Hubay Miklós, Freier József, Vizkelety András, Albert Ferenc, Csendes Béla, Vörös Jenő, Büki Lajos, Cseh Sándor, Jáki Sándor Teodóz, Cey-Bert Róbert Gyula, Mariana Buller, Széchenyi Géza, Gelu Peteanu, Kányádi Sándor, Ábrahám Barna, Beke György, Borbáth Erzsébet, Illyés Kinga. Olvasható a könyvben németországi, itáliai, svédországi, szlovéniai, ausztriai, kárpátaljai, moldvai és erdélyi útirajz. Vissza