1.062.107

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Talajbiológia

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 1.263 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, kihajtható mellékletekkel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ebben a könyvben a talajbiológia még fejlődésben lévő, de már önálló célkitűzésekkel rendelkező, tudományának alapvető elemeit foglaltuk össze. Itt is hangsúlyozni szeretném, hogy e munkában a... Tovább

Előszó

Ebben a könyvben a talajbiológia még fejlődésben lévő, de már önálló célkitűzésekkel rendelkező, tudományának alapvető elemeit foglaltuk össze. Itt is hangsúlyozni szeretném, hogy e munkában a »talajbiológia« kézikönyvét állítottuk össze, amely nem azonos a korábban ilyenirányú munkák megjelölésére használt »talajmikrobiológia« fogalomkörével. A talajbiológia ma már széles, nagy területeken dolgozó tudomány, amely a talajnak, mint élő szervezetnek teljes flóráját és faunáját vizsgálja a talajjal és a növénytermeléssel való szoros kapcsolataival.
A »talajbiológia« korábbi kézikönyvei, mint R üsse 11 1923-ban, Waksman 1927-ben, majd 1932-ben megjelent összefoglaló munkái, lényegileg a talaj növényi mikroszervezeteivel foglalkoznak. Rippel 1933-ban összeállított kisebb terjedelmű munkájában szintén csak a talaj mikrobiológiájának tárgyalására terjedt ki. L ö h n i s ismert kézikönyvének 1935-ben megjelent második kiadása ugyancsak a talaj mikroflóráját ismerteti, itt-ott kitérve a mikrofaunára is. Rippel, Blanck nagy talajtani kézikönyvében (1931 és 1939) lényegileg szintén csak a talaj mikroszervezeteivel foglalkozik. Waksman legújabban megjelent »Talajbiológia« c. tankönyve és P o c h on munkája is hasonló irányú. Eddig a szovjet tudományos irodalomban sem jelent meg önálló talajbiológiai munka. Fjodorov 1949-ben megjelent »Mikrobiológia« c. könyvében (magyar fordítása 1951-ben) sok talajbiológiai vonatkozást tárgyal ugyan, ámde munkája lényegileg a mikrobiológia általános fogalomkörének keretei között mozog és így nem is adhatja a talajbiológia részletes ismereteit. Legújabban két talajzoológiai munka is jelent meg osztrák szerzőktől. Kühnelt (1950) »Talajbiológiá«-nak címezi könyvét, de csak zoológiát ad, alig emlékezve meg ebben a talaj életében annyira fontos protozoonokról. Franz (1950) pedig jórészt saját és munkatársai eddigi zoológiai vizsgálatait foglalja össze ; sok értékes adatot tartalmazó munkájában szintén majdnem teljesen hiányoznak a protozoonok.
A mi munkánk új irányt követ. A talajbiológia története folyamán most kíséreltük meg első ízben a talajt benépesítő növényi és állati szervezetek alaktanára és működésére vonatkozó ismeretek korszerű formában való egységes összefoglalását. Ismertetni óhajtjuk a talajt benépesítő egész élővilágot, tehát a baktériumokat, gombákat, algákat és az állatvilágot is, külön-külön, de keresve egymásra, valamint a talajra való kölcsönhatásokat.
Az irodalmat igyekeztünk 1954. június 1-ig tekintetbe venni. Itt természetesen olyan nehézségekkel kellett megküzdeni, amelyek a nemzetközi tudományos életben ma annyira általánosak, hogy róluk részletesebben nem is kell szólnunk. A könyvben idézett munkák legnagyobb részét, vagy az eredeti folyóiratokban megjelent értekezések, ill. a birtokunkban lévő különlenyomatok, vagy a nagy referáló külföldi folyóiratokban rendelkezésünkre állott részletes ismertetések alapján közöljük. Ahol lehetett, a munka teljes címét is megadtuk. Kivételt csak akkor tettünk, amikor (viszonylag elég ritkán) kézikönyvek vagy olyan referátumok alapján idéztünk, amelyekben a munka teljes címét nem közölték. A közleményeket rendszerint azon a nyelven idéztük, amelyen azok megjelentek. Vissza

Tartalom

Előszó 7
Bevezetés. A talajbiológia történelmi fejlődése 11
A TALAJBAN ÉLŐ NÖVÉNYI SZERVEZETEK
I. fejezet. A talajt benépesítő növényi mikroszervezetek külső és belső morfológiai
leírása, jellemzése és élettana 33
1. A baktériumok morfológiai tulajdonságai 33
2. A baktériumok változékonysága (variabilitás) 44
3. A baktériumtest fizikai sajátosságai 49
4. A talajban élő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) általános élettanának és testük kémiai felépítésének alapvonalai 51
A) Fehérjék 52
B) Szénhydratok 61
C) Zsírok és lipoidok 66
D) Festőanyagok 67
E) Enzymek 71
F) Antigének és antibiotikumok 93
O) Vitaminok és hormonok (Bios anyagok) 99
H) A baktériumok és gombák táplálkozása 107
I) A baktériumok és gombák testében lefolyó építőfolyamatok 123
K) A mikroorganizmusok energetikai műveletei 139
L) Az anaerob lélekzés és az erjedések 150
M) Az aerob és anaerob sejtlélekzés közötti összefüggés 171
N) A mikroorganizmusok aerob és anaerob életmódjának fogalmi elkülönítése 175
0) A mikroorganizmusok energiagazdálkodása .1 176
II. fejezet. A környezet hatása a mikroorganizmusok életműködésére 186
1. A környezet vegyi tényezőinek befolyása 186
2. A kémhatás befolyása 191
3. A környezet fizikai tényezőinek hatása a mikroorganizmusok életfolyamataira 192
4. A hőmérséklet befolyása a növényekben lefolyó biokémiai reakciókra 196
5. Sugárenergetikai befolyások 201
III. fejezet. A talajban élő növényi és állati szervezetek áttekintése 222
1. A talajbaktériumok rendszere és áttekintése 223
2. A talajgombák rendszeres áttekintése és talajbiológiai jelentősége . ..241
3. A talajban, ill. a talajon élő moszatok (algák) talajélettani szerepének és rendszeres áttekintésének a vázlata 261
IV. fejezet. A talajban élő mikroorganizmusok tevékenységének áttekintése ______271
1. A szén mikrobiológiai körfolyamata 272
2. A nitrogén mikrobiológiai körfolyamata 311
A) Az ammonifikáció 314
B) A nitrifikáció 339
CJ A nitrátredukció és a denitrifikáció 354
D) A légköri nitrogén mikrobiológiai megkötése 365
a) A légköri nitrogén megkötése a talajban szabadon élő mikroorganizmusok útján 367

b) A légköri nitrogént megkötő, a növényekkel konjunktív szimbiózisban
élő mikroorganizmusok működése 399
3. A hamualkotórészek mikrobiológiai körfolyamata 438
A) A kén biológiai körfolyamata 441
B) A Fe- és Mn-ionok biológiai átalakulása 456
C) A phosphor biológiai körfolyamata ' 462
D) A kálium biológiai körfolyamata 482
E) A calcium biológiai körfolyamata 485
F) A magnesium biológiai körfolyamata 489
G) Néhány fontosabb, a növények táplálkozása szempontjából nem feltétlenül
szükséges hamualkotórész, ill. elem talajbiológiai magatartása 490
V. fejezet. A kőzetek elmállása és a termőtalaj kialakulásának talajbiológiai vonatkozásai 498
VI. fejezet. A humusz-probléma 512
1. A humusz kialakulásának és bontásának talajbiológiai vonatkozásai 512
2. A humuszanyagok biológiai bontása és feldolgozása 529
3. A humusznemek biológiai kialakulása 542
VII. fejezet. A talaj kifáradásának és részleges (parciális) sterilizálásának talajbiológiai
kölcsönhatásai 552
VIII. fejezet. A talajban élő növényi mikroorganizmusok együttélése 552
1. A talajt benépesítő élő. szervezetek nem szimbiotikus együttélése 562
2. A talajban élő növényi mikro- és makroszervezetek és a magasabbrendű növények nem szimbiotikus együttélése. A rhizosphaera kérdés 571
3. A növények és a gombák szimbiotikus együttélése (Mykorrhiza)' 581
IX. fejezet. A mikroorganizmusok mennyiségi és regionális, előfordulása 607
1. A mikroorganizmusok száma és mennyisége a talajban 607
2. Á talajban élő baktériumok és gombák regionális elterjedése és faji összetétele 654
3. A talajban élő moszatok (algák) mennyiségi előfordulása, regionális elterjedése
és faji összetétele 695
4. A talajban élő mikroorganizmusok magassági (vertikális) elterjedése és előfordulása i fc : 713
X. .fejezet. A talajélet időszakossága és a talajlélekzés 721
1. A hőmérséklet és a víz együttes és kölcsönös élettani hatásának jelentősége
a talaj életterében. A talajélet periodikus változásai. Az R-törvény 721
2. A talajlélekzés 765
3. A talaj energetikája 783
4. Az erdőtalajok szénháztartása, ill. az erdő széngazdálkodásának talajbiológiai
vonatkozásai 787
5. A mezőgazdasági talajok biológiai C02-gazdálkodása 802
XI. fejezet. A talajban élő baktériumok és gombák felhasználása a talaj tápanyagszükségletének felderítése terén 822
II. Rész .
A TALAJ ÁLLATVILÁGA
írta: Varga Lajos
Bevezetés 831
I. fejezet: A talajlakó állatok ismertetése
A) Véglények (Protozoa)
1. A véglényekről általában 835
2. A talajlakó véglények rendszere 844
3. A talaj lakó Ostorosok (Flagellata) osztálya 844
4. A talajlakó Gyökérlábúak (Rhizopoda) osztálya 852
5. A talajlakó Csillósok (Ciliata) osztálya 862
6. Szívókások (Suctoria) osztálya 874
7. A talaj lakó véglények szerepe a talaj életében 874
B) Soksejtűek (Metazoa)
1. Örvényférgek (Turbellaria) osztálya 888
2. Fonálférgek (Nematoda) osztálya / 888
3. Húrférgek (Nematomorpha) osztálya 895
4. Kerekesférgek (Rotatoria) osztálya 896
5. Csillóshasú férgek (Gastrotricha) osztálya 900
6. Sertelábú férgek (Chaetopoda) osztálya 901
a) Földigiliszták (Lumbricidae) 902
b) Nyűgiliszták (Enchytraeidae) 912
7. Medveállatkák (Tardigrada) osztálya 914
8. Rákok (Crustacea) osztálya 916
9. Ikerszelvényesek (Diplopoda) osztálya 917
10. Szövőcsévések (Symphyla) osztálya 919
11. Villáscsápúak (Pauropoda) osztálya 919
12. Százlábúak (Chilopoda) osztálya 919
13. Rovarok (Insecta) osztálya 921
14. Pókszabásúak (Arachnoidea) osztálya 937
15. Csigák (Gastropoda) osztálya 943
16. Kétéltűek (Amphibia), Hüllők (Reptilia) és Madarak (Aves) osztályai 945
17. Emlősök (Mammalia) osztálya 946
II. fejezet: A talaj és életközössége
A) A talaj mint élőhely (biotop)
1. A talaj a Föld életköreiben 950
2. A talaj szerkezete 952
3. A talaj víztartalma 954
4. A talaj levegőtartalma 958
5. A talaj hőmérséklete 959
6. A talaj és a fény 962
7. A talaj kémiai viszonyai 964
8. A táplálék 967
9. Energia 968
B) A talaj életközössége (biocönózisa)
1. A talaj életközösségének kutatása 970
2. A talaj életközösségéről általában 973
3. A talaj életközösségének táplálékforrásai és táplálékláncai 976
4. A talaj életközösségének mennyisége és változásai 986
5. A talaj életközösségének tevékenysége 996
6. A talaj életközösségének eredete 998
7. A kémiai növényvédőszerek hatása a talaj életközösségére 101
III. Rész
A TALAJ- ÉS NÖVÉNYÉLET KÖLCSÖNHATÁSAI
írta: Hank Olivér
I. fejezet. A talajbiológia gyakorlati vonatkozásainak vázlata 1013
1. Növénytakaró, talajélet, talajfejlődés 1013
2. Kultúrbeavatkozások hatása a talajra és életére. 1018
3. Kölcsönhatások az agrotechnika és a talaj biofizikai, biokémiai és biológiai
folyamatai között 1035
A) A helyi klíma szabályozása.
Talajvédelem 1038
B) Vetésforgók 1041
C) Herefüves vetésforgók 1051
D) Talajművelés 1055
E) Trágyázás 1066
II. fejezet. Talaj oltás. írta: Fehér Dániel 1083
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem