Előszó
Mustra
a Magyar Pedagógusok Házáról
Az 1999-ben újraindult, s idén kilencedik évfolyamához érkezett Könyv és Nevelés történetében nem fordult még elő, hogy a főszerkesztői ajánló, a Mustra ne a...
Tovább
Előszó
Mustra
a Magyar Pedagógusok Házáról
Az 1999-ben újraindult, s idén kilencedik évfolyamához érkezett Könyv és Nevelés történetében nem fordult még elő, hogy a főszerkesztői ajánló, a Mustra ne a lap tartalmát kínálta volna szíves figyelmébe a kedves olvasóknak. De most először - ez is megtörténik.
Aktuális mustránk tárgya ugyanis maga a folyóiratot kiadó intézmény, az OPKM betűszó révén közismert Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. Pontosabban a Magyar Pedagógusok Háza néven (és tartalommal) a változó (nehezülő) viszonyok közt is megmaradásra elszánt, önmaga megújításán munkálkodó OPKM.
De mi az a Magyar Pedagógusok Háza? Mit rejteget a lehetséges névcsere? Valami teljesen új, másfajta intézménnyé kíván átalakulni az OPKM? Nem egészen erről van szó, de hogy egészen pontosan miről, ahhoz egy kicsit vissza kell mennünk az időben, az OPKM múltjában.
Valamikor az 1980-as évek második felében, a rendszerváltozás küszöbén fogalmazódott meg, Balázs Mihály főigazgatósága idején, hogy túl kellene már lépni a múltból megörökölt, s egyre inkább kényszerűen viselt, de itt-ott még mindig fölbukkanó „hatóság-hivatal" szerepváltozatokon. Helyettük mind inkább a napra készen fejlesztett, korszerűen föltárt gyűjteményekre alapozott szolgáltatások repertoárját kell bővíteni, s a potenciális célközönségként ismert magyar pedagógus társadalom számára fölkínálni.
A gondolati szinten fölbukkant ötletet aztán brutális szükségletté formálták az 1989 után alaposan megváltozott társadalmi körülmények. Akkoriban ugyanis az iskolai könyvtárak számára törvényben előírt országos hálózati központ szerepet fölülírta az önkormányzati törvény, amivel is kötelességből mindössze csak oda-vissza adódó szakmai kapcsolati lehetőséggé változott az iskolai könyvtárak, könyvtárosok viszonya az OPKM-hez. Ezzel a gesztussal megnyílt az út az intézmény működési filozófiájának teljes újragondolására.
A szakkönyvtár nyitottsága, s az ott megindult, illetve lezajlott elektronizáció, az ennek nyomán kínálkozó korszerű szolgáltatási formák megjelenése adta a legfrappánsabb választ a „hogyan tovább OPKM?" kérdésére. Az ezredforduló táján az intézmény szakember gárdája már gőzerővel dolgozott a „Magyar Pedagógusok Háza" koncepció kialakításán, s a kollektív erőfeszítés nyomán megszületett stratégiára épülhetett - miután a fenntartó tárca illetékes vezetői is elvi hozzájárulásukat adták a dologhoz - e sorok írójának 2003-as, eredményes főigazgatói pályázata.
Vissza