A kémia és a nyersanyaggazdálkodás

Előszó

Az ember életfeltételeinek biztosítására, életének kényelmesebbé tételére elsősorban a természetben előforduló anyagokat igyekszik hasznosítani. Kezdetben közvetlenül, eredeti állapotukban használja fel az anyagokat, majd rövidesen rájön arra, hogy egyesek átalakítva, feldolgozva sokkal előnyösebben alkalmazhatók s ezzel megkezdődik az a folyamat, mely a természetadta „nyersanyagból" a technikai feldolgozás eszközeivel „használ lati tárgyat", vagy „fogyasztásra kész terméket" állít elő. A technika egyre leleményesebb lesz, új meg új termékké alakítja a nyersanyagot és egyre újabb nyersanyagokat állít az emberiség szolgálatába. A táplálkozás terén a sütés, főzés, konzerválás és végül a vitaminok és mesterséges élelmiszerek jelentik a fejlődés fokozatait. A ruházkodás a nyersbőrtől a műselyemig és műszálakig fut be hatalmas utat. A barlanglakó ősember megtanul téglát égetni, „mesterséges barlangot" épít magának s végül eljut a mai kor lakásáig, mely a természet minden viszontagságától védett, kényelmes otthont biztosít lakójának. Megtanulja, hogy bizonyos anyagokat „erővé", „energiává" lehet átalakítani, melyek meleget és világosságot szolgáltatnak s munkát végeznek helyette.
Az életfeltételek biztosításán túl az emberi élet meghosszabbitásában s a szenvedések enyhítésében is szerephez jut a nyersanyag. A primitív ember ösztönével és évezredes tapasztalatok révén rájön bizonyos anyagok gyógyító hatására; a mai kor embere a gyógyszerek százezreit állítja elő a természetben előforduló nyersanyagokból s küzd egyre nagyobb sikerrel a fájdalom, a betegségek, az élet ellenségei s az időelőtti elmúlás ellen. De rövidesen rájön az emberiség arra is, hogy nemcsak az élet fenntartására és meghosszabbítására, hanem annak megrövidítésére is felhasználható a nyersanyag. Vissza