Vagyunk és leszünk

Fülszöveg

"Az új államkeretek közé zuhant szlovenszkói magyarság egyszerre eddig ismeretlen fejlődési akadályokkal találta magát szembe. Egyrészt valami forában modus vivendit kellett teremtenie az új politikai rendszerrel, másrészt feleletet kellett keresnie a megváltozott idők súlyos kérdéseire. És éppen itt, a felelet meglelésénél, a kisebbségi sors vállalásánál és a kisebbségi élet berendezésénél tárultak elő a magyar társadalmi lelkiség szörnyű hiányai, a békeévekben oly fennhangon hirdetett »nemzeti öntudat« tartalmatlansága. Konkrét politikai és gazdasági tényekkel szemben kellett a szlovenszkói magyarságnak felvennie a harcot, és itt a javarészt érzelmi momentumokból táplálkozó nemzeti öntudat értéktelennek bizonyult."
Ölvedi János

"Az államfordulat után a csehszlovákiai magyarság sorai közé férkőztek a magyarországi bolsevizmus emigránsai, akik magyar égisz alatt - bár a kisebbségi magyarságtól távol mégis a kisebbségi otthon fedezékébe menekülve - Magyarország-ellenes akcióba kezdtek. Hatásuk el nem kerülhette később az első csehszlovákiai fiatal értelmiséget sem, amely amúgy is árván, tájékozatlanul és a magyarellenes hatásokkal szemben védtelenül állt az új helyzetben"
Borsody István

"Ezért nem is csodálkozhatunk azon, ha az a sok százezer csehszlovákiai magyar, aki ezer éven keresztül úr volt saját hazájában, ám egyik napról a másikra megtűrt zsellérré vált, kegyelemkenyérre lett kárhoztatva, idegen államhatalomnak lett alávetve, tehát ez a sok vihart átélt, makacs és öntudatos nemzet türelmetlenné válik, hiszen egyfelől a »nemzetek önrendelkezési jogáról« tartott szónoklatokat halllgatja, másfelől pedig azt látja, hogy mindez az itteni magyar nemzetre nem érvényes."
Maléter István

"A cseh civilizáció, a cseh polgári forradalom hatalmi beavatkozása nem számolt sem a dunai népek uralmi hagyományaival, múltjával, eszmevilágával, sorslogikájával, sem a szláv testvérnép fokozódó nemzeti kibontakozásának természetes és növekvő erejével. Nemcsak a történelmi és politikai dekonjunktúra szállt hadba ellenünk, hanem a múlt és a jövő a természeti erők spontaneitásával ható és egymást támogató összeesküvése. Bukásuk egyben azt bizonyította, milyen kevéssé alkalmasak arra a szerepre, melyet a napos évek kényelmében olyan nagy garral és lendülettel arrogáltak maguknak."
Peéry Rezső

A csehszlovákiai magyarság 1918-1945 közötti történelmének feldolgozása mindmáig történetírásunk nagy adósságai közé tartozik. A korszak szépirodalmi termésének legfőbb értékei ma már hozzáférhetők az olvasó számára, de az elmúlt évtizedek politikai kurzusa nem tette lehetővé azon korabeli - mára már hozzáférhetetlen - tanulmányok újraközlését, amelyek a csehszlovákiai magyarság politikai életének, gazdasági fejlődésének és társadalmi szerkezetének, felekezeti megoszlásának bemutatását és elemzését adják. Olyan korabeli összegző jellegű tanulmányokról van szó, amelyek elfogulatlanul, objektíven, tudományos igénnyel, ám olvasmányos módon mutatják be azokat a szerteágazó tendenciákat és törekvéseket, melyeket a nemzeti létért vívott küzdelem váltott ki a csehszlovákiai magyarság körében. E tanulmányok megjelentetése nem csupán az ideológiai béklyóktól megszabadulni vágyó szlovákiai magyar történetírás és magyarságkutatás számára adhat ösztönzéseket, hanem a csehszlovákiai magyarság 1918-1945 közötti történelmének és társadalmának felidézésével és tanulságainak levonásával az időközben megszűnt Csehszlovákiának Szlovákiába került magyarsága számára is történelmi párhuzamok megvonását teszi lehetővé.
Részlet az Utószóból Vissza