Szétszóratásban

Előszó

Varga M. Flávia, teljes nevén Varga Gizella Mária Flávia, az Isteni Szeretet Leányai Kongregációjának nővére a 70-es, 80-as években írta azt a kétrészes összefoglaló munkáját, amely az Isteni Szeretet Leányai szerzetesnők magyarországi életét, tevékenységét mutatja be 1871-től 1988-ig. Kéziratának második része az 1950-től 1988-ig terjedő időszakkal foglalkozik, amely most könyvként jelenik meg. Szükségesnek látszik könyve tárgyát a szokottnál részletesebben áttekinteni.
Az Isteni Szeretet Leányai (Filiae Divinae Caritatis - FDC) Kongregációja pápai jogú női szerzetes intézmény. A társulatot a Bajorországból az Osztrák-Magyar Monarchiába érkezett Franziska Lechner alapította 1868-ban Bécsben. Az alapítónő nővérközösségének célkitűzéseit a szerzetesi lelkiség megélésében és az ebből fakadó apostoli szolgálatban jelölte meg. Magyarországi működésük 1870-ben kezdődött. A bécsi központ, a Marienanstalt, mintájára nyitották meg első házukat Pesten 1871-ben a Ferencvárosban Mária Intézet néven. Magyarországi tevékenységüket már a kezdetektől kettős feladatvállalás jellemezte: szociális-karitatív és oktató-nevelő munkát egyaránt végeztek. Vissza

Fülszöveg

Varga Gizella M. Flávia FDC 1915-ben született a Somogy megyei Hácson. Az Isteni Szeretet Leányainak Kongregációjába 1932-ben lépett be. Szerzetesnőként szerzett latin, görög és német szakos tanári diplomát a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1944-ben, majd az Isteni Szeretet Leányai Szent Margit Nevelőintézetének (Budapest, IX. Knézich u. 5-7.) Patrona Hungáriáé Leánygimnáziumában tanított 1948- ig, a katolikus egyházi iskolák államosításáig. 1947-től a gimnázium igazgatóhelyettese volt.
A Magyar Népköztársaság kormánya és a Magyar Katolikus Püspöki Kar között 1950-ben, az állam által kikényszerített helyzetben létrejött megállapodás értelmében a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek kapták meg kezelésre az Isteni Szeretet Leányainak Knézich utcai iskoláját, amelyben egy négyosztályos leánygimnáziumot és egy kollégiumot működtethettek. Ugyanekkor, dr. Papp László piarista igazgató mellé a szerzőt bízták meg az igazgatóhelyettesi teendők ellátásával. Ebből a munkakörből ment nyugdíjba 1974-ben. Flávia nővérnek döntő szerepe volt abban, hogy az Iskolanővérek sikeresen kezdhették meg gimnáziumi oktató és nevelő munkájukat új intézményükben. Tevékenységének egyik fontos jellemzője volt, hogy a „régi Patrona" hagyományaiból sokat átültetett az „új Patronába", és azok így tovább éltek a gyökeresen megváltozott körülmények között is. A szerző fényképét a Patrona Hungáriáé Gimnázium 1952-es érettségi tablójáról vettük át. Vissza