A bírói ténymegállapítási folyamat természete

Tartalom

Bevezetés 7
1. ELŐFELTEVÉSEK 23
2. A TÉNY MEGKÖZELÍTÉSE 33
2.1. Felfogása 34
2.2. Megismerése 39
2.3. Nyers és intézményi tény 48
2.3.1. Folyamatként kifejlés 51
2.3.2. Fokozatiság 55
2.3.3. Objektivációhoz kapcsoltság vagy önmaga generálása 58
2.3.4. Meghatározatlanság 63
2.3.5. Viszonylagosság 68
2.3.6. Történetiség és a megismerés módszertani dilemmája 72
2.4. A jogban megjelenő tény sajátossága 74
3. A BÍRÓI TÉNYMEGÁLLAPÍTÁS IMPUTATÍV JELLEGE 80
3.1. Problémamegoldás és igazolás logikájának különbsége 80
3.2. Megismerés és megítélés különneműsége 86
3.3. A relevancia kiválasztó szerepe 93
3.4. Tény és eset: a gondolati átalakítás 97
3.5. A minősítés gyakorlati függősége 107
3.6. Deszkriptivitás hiánya a normatív szférában 112
3.6.1. Fogalom és típus, szubszumpció és szubordináció kérdése 119
3.7. Tény és érték egysége 126
3.8. Tény és jog szétválaszthatatlansága a jogi kérdésfeltevésben 131
3.8.1. „Ténykérdés" és „jogkérdés" dilemmája 136
3.8.2. A „közönséges szavak" kérdése 147
3.9. Tény- és normaoldal egymásravetítettsége 150
3.10. Ismereteink korlátozottsága és nyelvünk határozatlansága 159
3.11. A normatív besorolás nem megismerő dialektikája 169
3.12. Az eredmény aszkriptív jellege 176
4. A BÍRÓI TÉNYMEGÁLLAPÍTÁS ELJÁRÁSI KÖZEGE 181
4.1. A ténymegállapítás konstitutivitása 182
4.2. Bizonyítás és proceduralitás 191
4.2.1. A „bizonyosság" kérdése 198
4.3. A jogerő szerepe 203
5. A BÍRÓI TÉNYMEGÁLLAPÍTÁS TERMÉSZETE 207
5.1. Mint játék játszása 208
5.2. Mint a jogkövetkezmény-levonás előfeltétele 210
5.3. Mint a megismeréstől eltérő homogén tevékenység 214
5.4. Mint a jog rendszerként történő reprodukálása 220
5.4.1. A normatív zártság igénye 220
5.4.2. A ténykommunikáció ideologikus és gyakorlati nyitottsága 227
Irodalom 232
Névmutató 255
Tárgymutató 259

Témakörök