A bírói ténymegállapítási folyamat természete

Fülszöveg

Az értekezés nemcsak nyelvfilozófiai síkon kísérli ínég, hogy jogi gondolkodásunkat új alapokra fektesse. Korunk alapvető kultúrán tropológiái megfontolásaira is hagyatkozva arrd törekszik, hogy a jogi folyamatokat ne valamely kiválasztott hazai kultúrához kötöttéH láttassa (a kulturális előfeltevések ideologikus megerősítésével helyettesítve a tárgyszerű vizsgálódást), hanem a belső és külső látásmód »egységét létrehozva/egyetemes érvényességgel járja okét, fogalmilag körül
Énnek megfelelően - döntően a tény bírói megállapításá- / nak s a jog tényre vetítétt aktualizálásának problémakörét fölölelve - gondolja újra nyelv, fogalom és logika természetét/ jelentésmeghatározás és jelentés általi meghatározás kapcsolatát, megismerés és gyakorlati cselekvés viszonyát,. jf Végezetül a jogi tevékenységnek a mindennapi élet sokszínű összetettségétől s a többi homogenizált tevékenységi formától is megkülönböztetett sajátszerűségét.
Kísérlete arra irányul, hogy a jogi kultúrákat éltető... Tovább

Fülszöveg

Az értekezés nemcsak nyelvfilozófiai síkon kísérli ínég, hogy jogi gondolkodásunkat új alapokra fektesse. Korunk alapvető kultúrán tropológiái megfontolásaira is hagyatkozva arrd törekszik, hogy a jogi folyamatokat ne valamely kiválasztott hazai kultúrához kötöttéH láttassa (a kulturális előfeltevések ideologikus megerősítésével helyettesítve a tárgyszerű vizsgálódást), hanem a belső és külső látásmód »egységét létrehozva/egyetemes érvényességgel járja okét, fogalmilag körül
Énnek megfelelően - döntően a tény bírói megállapításá- / nak s a jog tényre vetítétt aktualizálásának problémakörét fölölelve - gondolja újra nyelv, fogalom és logika természetét/ jelentésmeghatározás és jelentés általi meghatározás kapcsolatát, megismerés és gyakorlati cselekvés viszonyát,. jf Végezetül a jogi tevékenységnek a mindennapi élet sokszínű összetettségétől s a többi homogenizált tevékenységi formától is megkülönböztetett sajátszerűségét.
Kísérlete arra irányul, hogy a jogi kultúrákat éltető ideo-' lógiák mögé tekintsen, és ezzel lehetővé tegye a valóságban lezajló folyamatok valóságos arculata lerajzolását» Vagyis arra, hogy pusztán ideológiakritika helyett ontoló- J giai magyarázattal szolgáljon.
Az elemzés végső eredménye azt sugallja, hogy a jogban (miként a cselekvés többi homogenizált szférájában is) kü-lönféle ideológiák homlokzata mögül társadalmi jellegű konszenzusaink Végső forrásaként a gyakorlat folytonosságid ga és folyamatos visszacsatoltságábari megnyilvánuló meg- ( bízhatósága bukkan elő. Vissza