Varázscső

Fülszöveg

Varázscső. Olcsó bazáráru. Vásári kellék. A recsegve harsogó papírtrombita, a gumiszalagon ugráló szőrös majom, a rózsaszín vattacukor, a törökméz és a piros nyerges paripával, aranyos hintóval, hófehér hattyúval sebesen forgó körhinta, a hangos, tarka vásári forgatag, - a valóságos, nyüzsgő, tolongó élet - kelléke, szimbóluma.
Nem írónak készültem. A sors mégis azzá kényszerített, megvonva tőlem minden más lehetőséget. Ahhoz azonban kevésnek érzem képességemet, hiányosnak a felkészültségemet, hogy magamtól, magamból "igazi" írói műveket alkossak, izgalmas, fordulatos, szórakoztató történeteket, meséket találjak ki.
Így lett írásaim nyersanyaga, tárgya a való életnek az a kis darabkéja, néhány évtizenyi korszaka, melyet átéltem, melyben cselekvően vehettem még részt. Közelmúltunknak olyan szakasza volt ez, - a nagyhatalmi, világnézeti, politikai erővonalak vonzása és taszítása által hányódók, küzdők gyötrelmes útkeresés, a nyaktörő buktatókkal, lélegzetállító kapaszkodókkal tarkított, emberi, egyéni tragédiákat termelő társadalmi földcsuszamlás, átrendeződés évei - , mely kimeríthetetlen bőséggel kínál anyagot, témát, modellt az író számára.
Nem tudom szó nélkül, határozott vélemény, állásfoglalás nélkül papírra vetni, - jelként magam után hagyni - e korra vonatkozó személyes élményeim, tapasztalataim, érzéseim máig is élő emlkeit. Mert hiszem és vallom, hogy az , aki közönyös, semleges a mögöttünk levő fél évszázad történelmi valósága iránt, - az , félő, hogy az a ma és a holnap problémái, feladatai iránt is. Vissza