Fülszöveg
A Dunántúl északkeleti térségében - a Duna-kanyartól a Balatonig - húzódó hegyvonulatok: a Pilis, a Gerecse, a Vértes, a Bakony és a Balatonfelvidék ősidőktől napjainkig jelentős akadályt képeztek a kelet-nyugati és a nyugat-keleti irányba vonuló seregeknek. A hegységek találkozásánál keletkezett horpadások természetes útvonalai voltak a nagy tömegeket megmozgató felvonulásoknak. Az ellenséges hadak feltartóztatására és a lakosság védelmére az itt élők lezárták ezeket az útvonalakat, átjárókat. Sáncokkal, várakkal, erődítményekkel - és a bennük meghúzódó védőseregekkel - igyekeztek feltartóztatni, útját állni, felvonulását zavarni a támadó ellenségnek. A természetes útvonalak megkerülése lehetetlen volt: Északkeleten a Duna, délnyugaton pedig a Balaton és Kis-Balaton közel száz kilométeren át húzódó víz- és mocsárrengetege tette lehetetlenné az előnyomulást.
A könyv azon várak történetével és hadtörténetével foglalkozik, amelyek a XVI-XVII. században a török hódító törekvések fő...
Tovább
Fülszöveg
A Dunántúl északkeleti térségében - a Duna-kanyartól a Balatonig - húzódó hegyvonulatok: a Pilis, a Gerecse, a Vértes, a Bakony és a Balatonfelvidék ősidőktől napjainkig jelentős akadályt képeztek a kelet-nyugati és a nyugat-keleti irányba vonuló seregeknek. A hegységek találkozásánál keletkezett horpadások természetes útvonalai voltak a nagy tömegeket megmozgató felvonulásoknak. Az ellenséges hadak feltartóztatására és a lakosság védelmére az itt élők lezárták ezeket az útvonalakat, átjárókat. Sáncokkal, várakkal, erődítményekkel - és a bennük meghúzódó védőseregekkel - igyekeztek feltartóztatni, útját állni, felvonulását zavarni a támadó ellenségnek. A természetes útvonalak megkerülése lehetetlen volt: Északkeleten a Duna, délnyugaton pedig a Balaton és Kis-Balaton közel száz kilométeren át húzódó víz- és mocsárrengetege tette lehetetlenné az előnyomulást.
A könyv azon várak történetével és hadtörténetével foglalkozik, amelyek a XVI-XVII. században a török hódító törekvések fő irányába estek, s amelyek megtartása rendkívül fontos volt mind a Királyi Magyarország, mind az osztrák örökös tartományok biztonsága szempontjából.
A tárgyalt korban Magyarországon két - társadalmi szerkezetében különböző - világ találkozott és másfél százados együttélésre kényszerült. A Habsburgok is és a törökök is itt védték birodalmuk belső területeit, ami folytonos háborút, csatározást és portyázást eredményezett. A kor szülöttei szenvedtek a háború pusztításaitól, de ugyanakkor az ellentétes érdekek és törekvések szorításától is.
A szerző a Bakonyban épült veszprémi, pápai és palotai vár hadtörténetének leírásával reális képet ad a kor "háborús" és "békés" eseményeiről, és ha csak egy viszonylag kis területre kivetítve is, de szemléletesen mutatja be a folytonos háborút sé csatározást, az egyezkedést és a megalkuvást, a hősi tettet és a gyávaságot, a csapások és portyázások pusztításától szenvedő népet. Plasztikusan ábrázolja a magyar végvári hadinép mindennapi életét és sok érdekes részlettel bővíti eddigi ismereteinket.
A Bakonyban kiépített várak hadtörténetének,a török háborúkban és a Rákóczi-szabadságharcban való szerepének szemléletes leírása érdekfeszítő és tanulságos olvasmány.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal