Előszó
Vanyarc község Önkormányzata és e könyv alkotói szívből ajánlják e munkájukat minden lakóhelyét tisztelő polgárának, a községünkbe érkező kedves vendégeknek és látogatónak.
Sorai a múltról szólnak, a jelennek.
Vanyarc: amikor kimondjuk ezt a nevet, az innen indulónak szűkebb hazája, szülőhelye, gyermekkora jut eszébe. Ahogy édesanya is csak egy van, úgy szülőhely is csak egy van.
Sokunknak ez a legkedvesebb táj, az élet kezdete és vége, bölcsőtől a nyugvóhelyig. Sokan vagyunk akik innen indultunk el és nem tűnhetünk el nyomtalanul. Valahová mindig visszatérünk. Oda, ahová mindig azt mondjuk, hogy "hazamegyünk".
Közel 1500-an élünk itt. Ez évben ünnepeljük községünk 510 éves jubileumát. Az első írásos feljegyzések 1484-ből valók. Az újratelepítés - a török dúlás után - 290 évvel ezelőtt kezdődött, amikor szlovák telepesek érkeztek a községbe. Azóta él itt együtt szlovák és magyar.
Az élet „akárcsak a lépcsők'' felfelé ível, de a lépcsőfokok visszafelé is vezetnek. Legyen ez a könyv lépcső a múltba, a jelenen keresztül lépcső a jövőbe.
Jelenünket és jövőnket elszakíthatatlan szálak fűzik a múltunkhoz, a gyökerekhez. Egy fa sem zöldülhet ki gyökerek nélkül. A gyökeret nem szabad elvágni, azok nagyon mélyen vannak a földben. A múlt ismerete nélkül szegényebb a jelen és a jövő. Egy település annyit ér, amennyit abból utódai maguknak vallanak, magukénak éreznek.
Vissza