A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
Legfontosabb, hogy tisztázzunk bizonyos fogalmakat: Budapest egy történeti múzeum. És, hogy van egy Budapesti Történeti Múzeum, ez megfelel a rész és egész dialektikájának.
Viharos történelmünk...
Tovább
Előszó
Legfontosabb, hogy tisztázzunk bizonyos fogalmakat: Budapest egy történeti múzeum. És, hogy van egy Budapesti Történeti Múzeum, ez megfelel a rész és egész dialektikájának.
Viharos történelmünk során Magyarország fővárosa elég sokszor vándorolt; néha pedig csak a „kormányzat", hol kelet felé, hol pedig nyugatra. De még a fővárosi rangot nélkülöző időkben is itt hagyta leginkább nyomát a magyar történelem, egymásra rakódott rétegekben.
Ha lefelé ásunk, történelmi korszakok töredékei - cserepek, épületek, szobrok maradványai - kerülnek elő. A muzeológusok és régészek kedvenc puzzle játékai. Felfelé nézve a homlokzatok, épület díszek jelzik a korszak- és ízlésváltozásokat; a Parlament szobraitól a munkás-paraszt reliefeken át a pengefalig. A hámló vakolatok, a megbontott üzletportálok is több rétegben őrzik Pest, Buda és Óbuda - a későbbi Budapest - történetét, a magyar történelmet. Ebben a városban muzeológusnak lenni, városi múzeumot létesíteni, működtetni, kutatni és kiállításokat rendezni öröm. Az a szerencse, hogy a Budapesti Történeti Múzeum egyre bővülő és megújuló kiállítóhelyei révén ezt az örömet könnyedén oszthatja meg a budapestiekkel és a város vendégeivel. Nagyon szerencsés az a múzeum, amelynek tevékenységét nem határolják le a fizikai és szellemi falak. Ezt a szellemi szabadságot jól példázzák a soron következő írások. A város egésze - lepusztultságában és megújuló részeiben egyaránt - kitágítja a múzeum falait. A régi városrészek, építészeti és tárgyi emlékek, a régi szokások és helyek iránti érdeklődésben, megújító szándékban ott érezhető az eltökéltség és szellemi kisugárzás, amelyet a Budapesti Történeti Múzeum tudatos várostörténeti munkájának, élő eleven kiállításainak is köszönhetünk.
Vissza
Tartalom
A mi múzeumunk (Schiffer János).............................................. 9
A 60 éves Dodó Sándor köszöntése (Paládi Kovács Attila) ............................. 10
Tabula glaturatoria .................................................. 3
Bodó Sándor életrajza........................................................14
Bodó Sándor műveinek bibliográfiája ................................................15
Néprajz
VOIGT VILMOS:
A folklór védelme és a kulturális javak védelme ......................................25
BARNA GÁBOR:
Sülye Mihály története.
A 18. századi népmozgások dokumentálhatóságának kérdései......................... 31
JUHÁSZ ANTAL:
A kézművesek, kisiparosok a helyi társadalomban ....................................39
CSIFFÁRY GERGELY:
Utak és csárdák................................................................59
DOMONKOS OTTÓ:
A csapszék ...................................................................65
PALÁDI KOVÁCS ATTILA:
Régi szekerek Észak-Gömörben 1513 tájékán.......................................69
KOVÁCS BÉLA:
Az állattartás építményei az egri püspöki uradalom falvaiban a XVIII. század végén......79
VIGA GYULA:
A paraszti igaerő és munkakultúra néhány összefüggése a Bodrogközben.......85
SELMECZI KOVÁCS ATTILA:
Az ökörtartás emlékei a Kál-völgyben................................93
SZILÁGYI MIKLÓS:
Tiszántúli adatok a marhák, a juhok és a sertések füljegyeihez (18-19. század).........101
NOVÁK LÁSZLÓ FERENC:
A 'TARATA' ..................................................107
DEÁKY ZITA:
Adatok a sáskák elleni védekezés történetéhez Magyarországon.......... 111
FILEP ANTAL:
A szálláskertes településtípus egyik utolsó élő emléke.
Adalékok Tiszalúc településnéprajzához ..............................117
KESZEG VILMOS:
Tájban élő ember: hiedelem és biográfia .............................133
BITSKEY ISTVÁN:
Mesterségdícsérő énekek a kora újkori Magyarországon....................151
LUKÁCS LÁSZLÓ:
Kossuth Lajos a magyar népdalokban és az elbeszélő hagyományban ....................159
ÚJVÁRI ZOLTÁN:
A szlovák népdalok fordítója: Szeberényi Lajos ....................................169
NAGY OLGA:
A haladás/evolúció reményteljes útja..............................................177
KEMÉNYFI RÓBERT:
A térhasználat mint mentális élmény, mint jelrendszer az etnikai és vallási vizsgálatokban . . 183
BARTHA ELEK:
Máriapócs szakrális tájformáló szerepe ............................................197
KRISTON VÍZI JÓZSEF:
A népi gyermekjáték ismeret összegzése a Palóc-kutatásban ...........................203
SZALAY EMŐKE:
Egy sajátos edényforma, a bokály ................................................211
SZULOVSZKY JÁNOS:
Jeney Szabó Árpád, a tudós kéményseprő ..........................................229
Régészet, műemlékvédelem
WOLLÁK KATALIN -ZSIDI PAULA:
A régészeti örökség védelmének jogi háttere és fővárosi gyakorlata......................241
HORVÁTH LÁSZLÓ ANDRÁS:
Rézkori temetkezés a budapesti-aquincumi gázgyár mellett............................257
REMÉNYI LÁSZLÓ:
A gazdálkodás és életmód kérdései a bronzkori Kárpát-medencében .....................267
MATÚZ EDIT:
A Kyjatice-kultúra észak-magyarországi földvárai ...................................277
HELLEBRANDT MAGDOLNA:
A vasművesség kezdetei Észak-Magyarországon ....................................285
NAGY MARGIT:
Hunkori férfisír Budapest-Zuglóból...............................................297
JÁRÓ MÁRTA:
A Budapest-Zugló, Vezér úti sírlelet aranylemezeinek anyagvizsgálata ...................327
FEGYVÁRI TAMÁS:
A Budapest-Zugló, Vezér úti sírlelet berakásainak értékelése...........................329
FANCSALSZKY GÁBOR:
A késő avar bronzöntéses művészet......................................................335
IRÁSNÉ MELIS KATALIN:
Régészeti kutatások a budapesti 12-13 századi falvak kertjeiben ..................345
ZÁDOR JUDIT:
Középkori sikátor a budai Várnegyedben (Adalékok Buda középkori topográfiájához).......357
DANKÓ KATALIN - VALTER ILONA:
A sárospataki későközépkori ispotály..........................................................367
FELD ISTVÁN:
Régészeti adatok a miskolc-avasi templom és egykori kápolnái történetéhez...............385
Művelődéstörténeti, történeti tanulmányok
KUBINYI ANDRÁS:
A jobbágy és házastársa ....................................................... 403
HAVASSY PÉTER:
Fuvarosok és szekeresek a hajdani Gömör vármegyében ..............................421
SPEKNER ENIKŐ:
A budai Fugger-faktorátus.
Egy délnémet kereskedő- és bankház képviselete a késő középkori Budán 1503-1533 .....429
DÓKA KLÁRA:
Az esztergomi érsekség nagysallói uradalma a 18-19. század fordulóján..................435
VERES LÁSZLÓ:
A kézművesipar termékeinek értékesítési lehetőségei Miskolcon
a 19. század második felében ..........................445
CS. SCHWALM EDIT:
Csizmadiák Egerben...........................................................451
GYÁNI GÁBOR:
Rokonság és polgári osztályképződés a XIX. századi Magyarországon ...................459
GYÖRGYI ERZSÉBET:
Egy pesti polgárcsalád művész tagjai. A Giergl - Györgyi család........................467
FARBAKY PÉTER:
Az Andrássy úti Megyeri Krausz-palota............................................479
PETERDI VERA:
Hírek otthonról. A magánlevél mint a társadalomtörténeti kutatások forrása ............ 491
LÖKÖS ISTVÁN:
A horvátok etnogeneziséről .....................................................509
JUNG KÁROLY:
Hol is van az „eb hele", avagy: döglött kutya-c a „holt eb"?
(További adatok egy Zrinyi-locus értelmezéséhez) ...................................517
KILIÁN ISTVÁN:
Költészet és matematika a régi magyar irodalomban..................................523
F. DÓZSA KATALIN:
A szalon szerepe a 19. században, különös tekintettel a Pulszky szalonra .................533
BUZIN KAY GÉZA:
A politikai karikatúra és a magyar történelem ................................541
Közgyűjtemények
MONOK ISTVÁN:
A magyarországi könyvbehozatal ellenőrzése a 18. század elején - esettanulmány........553
PRAZNOVSZKY MIHÁLY:
Tudományos szemlélet és mentalitás a 19. század elején Nógrád megyében ...............559
FEJŐS ZOLTÁN:
Szalay Imre és a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya ................................565
HÁLA JÓZSEF:
Adatok Jankó János és a Néprajzi Múzeum kapcsolatához.............................571
ERDEI GYÖNGYI:
A főváros, mint mecénás 1918-1933 .............................................. 581
PETERCSÁK TIVADAR:
Műemlék, nemzeti emlékhely, múzeum............................................589
BŐDI ERZSÉBET:
Lengyelország első múzeumai (Pulawy - 1801, 1809) .............................. 597
LISZKA JÓZSEF:
A szlovákiai magyar néprajzi tudományosság
publikációs lehetőségei a rendszerváltás után .....................603
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.