Az élő mult

Politikai téveszmék - társadalmi babonák

Szerző

Budapest

'Vámbéry Rusztem: Az élő mult ' összes példány

Kiadó:	Pantheon Kiadás
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	435 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomtatta a Fővárosi Nyomda Rt., Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az iró és lelkiismerete.
(Előszó.)
(Minden író állítólag a társadalom lelkiismerete. Lehet, hogy e föltevés igazságtalanul teszi felelőssé a társadalmat lelkiismeretének megszólalásáért, de... Tovább

Tartalom

Az író és lelkiismerete	9
Világnézet	19
A meggyőződés fényűzése	19
Világprobléma	22
Nem a végtelenség kérdése	24
Test és lélek	26
Tudomány és vallás	27
Világnézet-társadalomszemlélet	29
Az -izmusok	31
Az állatival szemben, az emberi perspektíva	32
A kultúra uralmának tudatossága	36
A szellemiség és a filiszter	38
Világnézet a gyakorlatban	40
"Merj gondolkodni"	41
Bár az ostobaság jótékony	42
Mert nincs visszatérés az ősi barlangba	43
Az Új és a Régi küzdelme	45
A természet konzervatív	46
Ugyanúgy az állatok	48
Kezdetleges népek	49
A nők	50
És a tömegek	52
A találmányok duplicitása	54
És a konzervativizmus eredménye, amelyet a tudósok szolgálnak.	57
Az irodalmi és művészeti újítás kálváriája	60
Az érdek, mint kerékkötő	63
Francia maradiság és angol haladás	65
Az újítás tényezői	67
A lángész és a környezet	68
Az újítás üteme	70
A Kelet és a Nyugat	72
A fiatalság hivatása	74
Társadalmi csökevények	77
Az ember mint múzeum	77
és az organizmus mint hasonlat	78
A csökevény fogalma	79
és a babona	80
Az angol lomtár	81
Nemzetközi csökevények	84
a nyelvben	85
a szólásmondásokban	87
a szokásokban	88
a ruházatban	90
a vallásban	92
az erkölcsben	94
és a jogban	97
Magyarázatuk: a tudatalatti érzelmi hangsúly	100
Van-e haladás?	102
A kérdés nem kozmikus	103
Optimisták és pesszimisták	104
A haladás fogalma	109
A jólét emelése és a fájdalom csökkentése, mint értékmérők	110
Boldogabbak lettek-e az emberek?	113
Jobbak vagyunk-e, mint ősapáink?	117
Civilizáció és kultúra	121
A szellemi fejlődés	122
A haladás tagadása: élettagadás	124
A haladás hitéből ered a haladás valósága	125
Az örök erkölcs	127
Az egyház álláspontja	127
Az erkölcs társadalmi szankciója	129
és érzési eredete	130
Kezdetleges embereknek nincs erkölcsi kétsége	131
Az erkölcsi hagyomány ereje	134
Az erkölcs politikai és gazdasági változásai	135
Az ó-testamentum	136
Az "örök" erkölcs etnográfiai változatai	137
A szociológia "túlzása"	139
"Ne ölj" és az ellenkezője	140
A házasság	142
és a tulajdon	144
mint az erkölcs alappillérei
A krisztusi és az egyházi morál	147
Veszélyt jelent-e az erkölcs változása?	150
Éppen az örök erkölcs eretnekei biztosítják az erkölcs fejlődését és uralmát	152
A vallás mint az erkölcs őre	155
Az egyház és az állam valláserkölcsi viszontbiztosítása	156
A vallás és az erkölcs közös eredetét	157
cáfolják a primitív népek erkölcsmentes istenképzetei	158
A vallás és erkölcs kapcsolata: fejlődésük eredménye	160
amelynek során az erkölcsi elem jut túlsúlyra	162
A túlvilági jutalom és büntetés	164
hatásosságának kérdése	166
A gonosztevők vallásossága	168
Vallásos gyilkosok külföldön	172
és Magyarországon	173
A gonosztevők primitivitása	175
az oka a valláserkölcs kudarcának	177
Az őskereszténység	178
és a mai társadalmi erkölcs konfliktusa	179
Hit és cselekvés	180
Miért ragaszkodik az állam a valláserkölcshöz?	181
A vallás mint narkotikum	182
Fajelmélet	184
Az erőszaknak mint politikai elvnek elméleti igazolása	185
Gobineau és epigónjai	186
szerint a fajták nemessége determinálja a történelmet	188
Fajelméleti logika	189
Mi a rassz?	190
A fajtaérték állandósága	192
Fajtakeveredés	193
Az ária mithosz	194
és a turáni legenda	195
Degenerál-e a fajtakeveredés?	196
A magyarság mint tagadó válasz	196
A rassz mint szellemi egység	198
A népjellem	200
Rassz és nemzet	201
A homo nordicus	204
és a színesek	206
A felsőbbrendűségi érzés	208
Érdektelen és érdekelt gyűlölet	210
Antiszemitizmus	212
Azok a gonosz zsidók	218
A fajelmélet politikai szolgálatai	218
A rassz, mint erkölcsi barométer	219
érzelmi előítéletet értelmileg indokol	220
Az Erger-berger a nemzetközi statisztikában	221
A kriminalitás mint erkölcsi értékmérő	222
A zsidók csökkenő kriminalitása	223
sem bizonyíték	225
A zsidók és nem-zsidók foglalkozási kriminalitása	226
"Minden országnak olyanok a zsidói, aminőket megérdemel"	230
A zsidó "gonoszságot" az antiszemitizmus termeli	232
Az antiszemitizmus antinómiái	233
és a csoportgyűlölet alkonya	234
Hazafiság és nemzetköziség	235
A jelszavak	235
Erény-e a hazaszeretet?	236
Az önzés kiszélesedése	243
a kereszténységben	244
a hűbériségben	245
A fölvilágosodás kozmopolitizmusa	246
A nemzeti állam és a hazafiság	247
Mi a nemzet?	248
A kultúrával együtt változik a nemzeti gondolat is	251
A nemzet mint vallás	252
türelmetlen minden "idegen" elemmel	253
s különösen a szocializmussal	255
Pedig a nemzetköziség nem ellentéte, hanem szimbiózisa a nemzeteknek	256
Kultúrkapcsolatok	258
csökkentik a gyűlöletet	259
A nemzeti eszme igazi értékét	260
nem veszélyezteti a nemzetköziség	263
csupán a sovinizmus	264
A. France trublionjait	265
szükségkép legyőzi a magasabbrendű hazaszeretet	267
Jog és gazdaság	268
A társadalmi erőparallelogramm szüli a jogot	269
de a politikai hatalom a gazdasági szerkezet szerint változó	270
Marx tétele	271
és bizonyítékai	272
Csak a gazdasági feltételeknek megfelelő törvény teremt jogot	274
de a törvényhozás is függ a gazdaságtól	275
A marxi szabály sem generálkulcs	276
Szellemi tényezők	277
A gazdaság és jog, mint tartalom és forma	279
Gazdasági szükségszerűség és a jog ellenállása	280
úgy a munkával	281
mint a tőkével szemben	282
A jog és gazdaság közvetett kapcsolatai: a házasság	284
és a nő vagyoni függetlensége	286
Az igazságosság, mint a jog eszménye, nem gazdasági fogalom	288
Az értelmiség szocializmusa	289
A kiáltó vagyoni ellentétek nem a természet rendjén vagy Isten rendelésén alapszanak	290
hanem a gazdasági szervezet tökéletlenségén	292
A szocializmus a gazdasági rend erkölcsi bírálata	293
Az értelmiség "átkozott" igénytelensége	294
és önkéntes rabszolgasága	296
Idegenkedésük a szocializmustól	297
A szabadság	298
és a magántulajdon korlátozása	300
A szocializmussal szemben táplált előítéletek	301
A szocializmus és a vallás	302
A szocializmus és a magyar középosztály	304
Szocializmus és szociáldemokrácia	307
Értelmiség és proletariátus	308
A munkásság bizalmatlansága	309
és a kölcsönös alsóbbrendűségi komplexum	312
Az értelmiség és a marxi dogmatizmus	314
A fabianizmus	315
és szociáldemokrata bírálata	318
A fabianizmus, mint az értelmiség tanítómestere	320
A szocializmus: gazdaság-ethikai mozgalom	322
A hiúság vására	324
A múlt presztízse	325
a társadalmi szimbólumokban	326
Az arisztokrácia jogcímei	327
és azok eredete	328
A főurak	329
A köznemesség	330
Földbirtok	331
és az ingó vagyon	332
A munka nem nemesít	333
A nemesi cím varázsa	335
A családi hagyomány	336
Ártatlan szórakozás-e a nemesi cím?	338
Jogosulatlan előnyök	340
amelyeknek forrása a kasztpresztízs	341
Hivatali címek	343
mint a hivatalnoki tisztelettőkére kibocsátott váltók	344
Címinfláció	345
A kormányfőtanácsos lélektana	347
A megszólítási formaságok	348
A "te" és a "kérlek kegyelmes"	349
A cím a hivatali életben	351
és groteszksége a tudományban vagy művészetben	352
Egyetemi címek	354
Akadémiák	355
és Spencer kritikája	358
Rendjelek	359
és egyéb díszjelek	360
mint államhatalmi presztízsreflexek	362
Rendjelvadászok	365
Kitüntetés mint társadalmi értékmérő	368
A hiúság legitimitása	368
A hiúság értékelése	373
A hiúság vására: a társadalom Teleki tere	375
Tekintély és presztízs	376
A kitüntetés csak presztízst ad	376
Tiszteletbíróság	378
A nyilvánosság ellenőrzése	379
A kitüntetések korszerűtlensége	380
Úr és kalmár	382
A kereskedelem erkölcsi értékelése	383
A hűbériség	385
A kereskedelmi morál ébredése	386
Úri és üzleti erkölcs	387
A magyarság antikommerciális hagyományai	388
és hatásuk a XIX. században	390
Az úri szellem	392
és a polgárság szervilizmusa	395
Az arisztokrácia alkonya	396
és ennek tanulsága a magyar középosztály számára	397
Az istenítélet paródiája	400
Az istenítélet	400
és illegitim leszármazottja: a párbaj	401
A büntetés kudarca	402
és Anglia sikere	403
a párbaj elleni küzdelemben. A becsület hiányos védelme csak ürügy	404
Az önbíráskodás az osztálydivat tükrében	405
A bátorság, mint a becsület ismérve	406
Sérthető-e a becsület?	408
Nagy Galeotto zsarnoksága	409
A párbaj a becsületlátszat védelme	410
A párbaj "nemzeti" sajátossága	412
és az anakronisztikus kasztaspiránsok	413
A zsidó párbajvelleitás	414
A párbaj alkonya	416
A nemek demokráciája	418
A nő értékelése az Ó-korban és a Kereszténységben	418
A nő jogállása nem mértéke a civilizációnak	419
A történelem nemi ritmusa	420
A nő és férfi hatalmi viszonyát a gazdasági helyzet dönti el	421
A férfinem ellenállása	423
Nőemancipáció és a szexualitás	425
Az emancipáció külső hatásai	426
Az érzelmi csökevények hatása	428
A nemek demokráciája az emberi tökéletesedés záloga	429
Irodalmi zárószó	432
A szerző munkáinak jegyzéke	436

Témakörök

Szociológia > Politikai szociológia
Művelődéstörténet > Civilizációtörténet > Egyéb
Művelődéstörténet > Eszmetörténet > Történelem > Politika
Történelem > Politika > Ideológiák > Egyéb

Vámbéry Rusztem

Vámbéry Rusztem műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Vámbéry Rusztem könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem