Közép-ázsiai utazás

Tartalom

I. RÉSZ.
I. FEJEZET.
Tábriszból Teheránba. - Megérkezés Teheránba s fogadtatás a
török követségnél. - Persa és török élet. - Európai követségek
s európai egyének a sah szolgálatában. - Ferrukh khan s a
belgiumi, porosz és olasz követségek. - Herat és tovább-utazásom akadályai. - Kirándulás Sirazba 1
II. FEJEZET.
Visszatérés Teheránba. - A szunniták, dervisek és hadzsik támogatása a török követségnél. - A szerző egy Mekkából visszatérő, tatár hadzsikból álló karavánnal ismerkedik meg. - A
különböző utak. - Szerző elhatározza a hadzsikhoz csatlakozni.
- Hadzsi Bilal. - Szerző bemutattatik leendő útitársainak. -
Az utazás a jomutokon s a nagy pusztán keresztül elhatároztatik 8
III. FEJEZET.
Elindulás Teheránból északkeleti irányban. - A karaván tagjai.
- A siíták gyűlölete minden hadzsi iránt. - Mazendran. -
Zirab. - Heften. - Tigrisek és sakálok. - Karatepe 19
IV. FEJEZET.
Karatepe. - Egy afghan, Nur-Ullah, szerzőt megvendégeli. -
Dervissége gyanúba vétetik. - A hadzsik élelmiszerekkel látják el magukat a sivatagon keresztül vezető útra. - Afghan
gyarmat. - Nadír sah. - A kaspi tenger első megpillantása.
- Jakub, turkman hajós. - Szerelmi talizmán. - Hajóraszállás Asura felé. - Út a kaspi tengeren. - Asura orosz része. -
Orosz hadihajó a kaspi tengeren. - Turkman főnök orosz szolgálatban. - Szerző félelme a felfedeztetéstől. - Megérkezés
Gömiistepébe s a Görgen torkolatánál 28
V. FEJEZET.
Megérkezés Gömüstepébe, a hadzsik szives vendégszeretettel fogadtatnak. - Khandzsan. - Ó görög fal. - Az ulemák befolyása. - Az első mecset, mely a nomádok közt téglából épittetett. - Persa rabszolgák. - Kirándulás Gömüstepétől északnyugati irányban. - Tatár eljegyzés, lakoma stb. - A khivai
khán kervanbasija a sivatagon át teendő utazáshoz készül. - A
tevéket bérbeadó iliasz beg. - Alkukötés Khulkhannal. -
Turkmanok expeditiója Persiába lórablásra. - A lórablók
visszaérkezése 42
VI. FEJEZET.
Elutazás Gömüstepéből. - Volt gazdánk jelleme. - Turkman
sánczok vagy földhányások. - Kaland vaddisznókkal. - Fensík
Gömüstepe északi részén. - Nomád szokások. - Turkman
vendégszeretet. - Az utolsó kecske. - Persa rabszolga. - A
sivatag kezdete. - Turkman feleség és rabszolganő. - Etrek.
- Persa rabszolgák. - Orosz matróz mint rabszolga. - Szándékba vett szövetség a jomutok és tekke-k között. - Összejövetel a kervanbasival. - A Kem törzs. - Az elválás Etrektől.
- Az afghan veszedelmet okoz. - A karaván leirása 66
VII. FEJEZET.
A kervanbasi követeli, hogy szerző jegyzeteket ne írogasson. -
Mehemmed esküje s testvérének nemes magaviselete. - A vezető eltéveszti az utat. - Körentagi, régi, valószínűleg görög
romok. - Kis és nagy Balkan. - Az Oxus régi medre. - Vérboszú. - A szomjúság kínjai 84
VIII. FEJEZET.
Vihar. - Zergék s vad szamarak. - Megérkezés a kaflankiri felisíkra. - Az Oxus régi medre. - Barátságos tábor. - Lovasok
közeledése. - Gazavat. - Bevonulás Khivába. - Az afghan
gonosz megtámadása. - Találkozás a khánnal. - Szerző felszólittatik, mutassa meg a török írás mesterségét. - Tiszteletruhák, jutalmul ellenségek fejeiért. - Foglyok kivégeztetése.
- Különös módja a nők kivégeztetésének. - Kungrat. - A
szerző végső áldása a khánra 105
IX. FEJEZET.
Elutazás Khivából Bokharába. - Három ut. - Godzse. -
Khanka. - Az Oxus és réve. - Nagy hőség. - Surakhan. -
Vásár. - Japkenari. - Akkamis. - Töjebojun. - Sajátságos
beszélgetés egy kirghisz asszonynyal a nomád életről. - Tünüklü. - A tekkéknek alamanja. - A karavan, veszély által
fenyegetve, visszafordul Tünüklübe. - Kénytelen a sivatagba
kicsapni. - Szomjúság. - Elhulló tevék. - Sorkutuk. - Medemin Bulag. - Egy hadzsi halála. - Vihar. - Szerző veszedelme. - Vendégszeretet, fogadtatás a persa rabszolgák között.
- A „nemes Bokhara" első benyomása 136
X. FEJEZET.
Bokhara. - Fogadtatás a tekkiében, az iszlám főszékhelyén. -
Ramet bi. - Bazárok. - Baha-Eddin, Turkesztán nagy szentje.
- Szerző ellen kémek küldetnek ki. - Rövid idő előtt Bokharában volt utazók sorsa. - Könyvbazár. - A fonalféreg. (Riste).
- A város vizzel való ellátása. - Hajdani s mostani emirek.
- Az uralkodó emir háreme, kormánya s családja. - Rabszolga-rakhely és kereskedés. - Elutazás Bokharából s látogatás Baha-Eddin sirjánál 157
XI. FEJEZET.
Bokharából Szamarkand felé. - A Csöl Melin nevü kis sivatag.
- Az ut népessége a háború miatt. - Szamarkand. - Hazreti
sah Zinde. - Timur mecsetje. - Vár (Ark). - Timur elfogadó
csarnoka. - Köktas, vagy Timur trónja. - Különös zsámoly.
- Timur és tanítójának sirja. - Szerző megtekinti Timur valódi sirját a föld alatt. - Korán folióban, hirszerint Oszmántól, Mohammed Írnokától. - Kollégiumok. - Régi obszervatórium. - Görög és örmény könyvtár, de nem mint állíttatik,
Timur által rabolva. - Nyilvános épületek építési modora,
nem khinai, hanem persa izlésben. - A mai Szamarkand. -
Lakossága. - Dehbid. - Szerző elhatározza, hogy visszatér. -
Az emir megérkezése. - Szerző találkozik vele. - Búcsúzás a
hadzsiktól, s elindulás Szamarkandba 183
XII. FEJEZET.
Szamarkandból Karsiba a sivatagon át. - Nomádok. - Karsi, a
régi Nakhseb. - Kereskedés és iparczikkek. - Kerki. - Oxus.
- Szerző arról vádoltatik, hogy megszökött rabszolga. - Erszari turkmanok. - Mezari serif. - Belkh. - Szerző egy
bokliarai karavánnal egyesül. - Rabszolgaság. - Zejd. -
Andkhuj. - Jeketut. - Khajrabad. - Majmene. - Akkale 205
XIII. FEJEZET.
Majmene. - Politikai állása és fontossága. - Az uralkodó fejedelem. - Féltékenység Bokhara és Kabul közt. - Doszt Mohammed khán. - Isan Ejub és Molla Khalmurad. - Majmene
vár és khánság. - Megszökött orosz fegyenczek. - Murgab
folyó és Bala Murgab. - Dsemsidiek s afghanok. - Túlságos
vám. - Kale no. - Heszare. - Adók és rosz igazgatás Afghaniában 225
XIV. FEJEZET.
Az elpusztult Herat. - Bazár. - Szerző elhagyott helyzete. -
Mehemed Jakub khán, a szerdar. - Afghan sereg. - Találkozás a szerdarral. - Az afghanok viselete Herat ostrománál. -
Nazir naim vezir. - Pénzügyi viszonyok. - Todd őrnagy. -
Moszalla, Hüszejn Mirza szultán sirja. - Khodsa Abdullah és
Doszt Mohammed khán sirja 246
XV. FEJEZET.
Szerző egy Mesedbe menő karavánhoz csatlakozik. - Kuhszun,
legutolsó afghan város. - Alaptalan ijedelem vadszamaraktól.
- Vita alatt levő terület az afghan és persa birtok között. -
Az ut sokféle irányban oszlik el. - Juszuf khán hezare. - Ferimon. - Dolmage ezredes. - Szultán Murád Mirza herczeg. -
Szerző kilétét megirja a herati szerdáinak. - Sahrud. - Teherán s fogadtatás az ottani török ügyvivő Iszmael efenditől. -
Barátságos fogadtatás mr. Alison s az angol követségtől. -
Találkozás a sahhal. - Kavvan Ud-Daulet s a mervi vereség.
- Visszatérés Trebizondon és Konstantinápolyon át Pestre. -
Szerző a khivai mollát Pesten hagyja és Londonba megy. -
Ottani fogadtatása 261
II. RÉSZ.
XVI. fejezet.
Határok s törzsfelosztás. - Sem uralkodó, sem alattvalók. - Az
iszlám. - Az ez által létesített változások csak külsőlegesek. -
Az akszakalok magukban hatalom nélküliek. - A mollák befolyása. - A nomád sátrak szerkezete. - Alamanok s ezek vezetése. - Persa gyávaság. - Turkman költők. - Troubadourok.
- Egyszerű házassági szokások. - Lovak. - Sírhalmok. -
Gyász a halottakért. - A turkmanok történetéből. - Pillanatnyi politikai és földrajzi fontosságuk 275
XVII. fejezet
Khiva, a főváros. - Főfelosztása, a város kapui s részei. - Bazárok. - Mecsetek. - Medreszék vagy kollégiumok ; alapitásuk,
szervezetük s javadalmazásuk. - Bendőrség. - A khán és kormánya. - Adók. - Törvényszék. - A khánság. - Csatornák.
- Politikai felosztások. - Termények. - Ipar és kereskedelem. - Utak. - A khánság népessége. - Özbegek. - Turkmanok, - Karakalpak. - Kaszak (Kirgiszek). - Szart. -
Persák. - Khiva története a XIX. században. - A khánok s
nemzetségök 298
XVIII. fejezet
Bokhara városa, kapui, részei, mecsetjei, collegiumai. - A Katalin czárnő által alapitott collegium. - A medreszék rendeltetése nem a tudomány, hanem a fanatismus élesztése. - Bazárok.- A rendőrségi rendszer szigorúbb, mint bárhol Ázsiában.
- A bokharai khánság. - Lakosok : özbegek, tadsikok, kirgiszek, arabok, merviek, persák, hinduk, zsidók. - A kormány.
- Különféle hivatalnokok. - Politikai felosztás. - A hadsereg. - A bokharai történet rövid körvonalokban 328
XIX. FEJEZET.
A KHOKANDI KHÁNSÁG.
Lakosok. - Felosztás. - Khohand. - Taskend. - Khodsend. -
Mergolan, Endidsan. - Hazretti Turkesztán. - Ós. - Politikai helyzet. - A legutóbbi háborúk 344
XX. FEJEZET.
A KHINAI TATÁRSÁG.
Közlekedés nyugatról. - Közigazgatás. - Lakosok. - Városok 359
XXI. FEJEZET.
KÖZÉP-ÁZSIA KÖZLEKEDÉSE.
Közlekedés Oroszország, Persia és Indiával. - A bárom khánság
s a khinai tatárság utjai 368
XXII. FEJEZET.
ÁLTALÁNOS VÁZLAT A FÖLDMIVELÉS, IPAR ÉS
KERESKEDELEMRŐL.
Földmivelés. - Különféle lófajok. - Juhok. - Tevék. - Szamarak. - Kézműáruk. - A kereskedés főhelyei. - Orosz kereskedés Közép-Ázsiában 378
XXIII. FEJEZET.
KÖZÉP-ÁZSIA BEL- S KÜLPOLITIKAI VISZONYAI.
Belviszonyok Bokhara, Khiva és Khokand között. - Külviszonyok Törökország-, Persia-, Khiva- s Oroszországgal 388
XXIV. FEJEZET.
OROSZ-ANGOL VERSENYZÉS KÖZÉP-ÁZSIÁBAN.
Orosz- és Angolország viszonya Közép-Ázsiához. - Oroszország
előnyomulása a Jaxartesnél 398

Témakörök